a rovat írásai

Igaza lett Kossuth Cassandrának?

150 évvel ezelőtt, május 22-i keltezéssel született meg Kossuth Lajos híres Cassandra-levele, mellyel a Deák Ferenc által tető alá hozott kiegyezést bírálja, és egyben ennek következményeképp a magyar nemzet halált jósolja. Az írás címezettje Deák, akit egyszerűen csak „barátomként” szólít meg. A terjedelmes értekezés sajtó- és politikai vitákat gerjesztett, de a kiegyezés folyamatát nem szakította meg.

Sírjaik Kárpátalján domborulnak

A magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesület több mint 10 évet felölelő kárpátaljai hadisírgondozói tevékenységét bemutató fotókiállítás nyílt Beregszászon.

Kezdődik a Magyarpolányi Passió

A Magyarpolányi Passió a hagyományokhoz híven a falu lakóinak előadásában látható majd június első három hétvégéjén. A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató színdarab a település Kálváriadombján várja az érdeklődőket, tájékoztatta az MTI-t a darab rendezője.

Szent László és a kun új színben Sepsikilyénben

Teljes pompájában látható ismét a sepsikilyéni középkori unitárius templom Szent László-legendát ábrázoló freskója, miután a Rómer Flóris Terv keretében, a Teleki László Alapítvány irányításával befejeződtek a restaurálási munkálatok, mondta az MTI-nek Diószegi László, az alapítvány igazgatója.

Sátoraljaújhelyen Az év múzeuma

A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeuma nyerte el Az év múzeuma 2016 pályázat fődíját; Az év kiállítása pedig az OSZMI Bajor Gizi Színészmúzeumának Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című tárlata lett.

A kolhozból Manchesterbe indul Engels

A nagy-britanniai Manchesterbe szállítják egy kelet-ukrajnai faluból Friedrich Engels (1820-1895) német társadalomtudós, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzőjének és a marxizmus tudományos elmélete megalapozójának szobrát, adta hírül a TSZN ukrán hírtelevízió.

Utolsó győzelmünk hordágyról megszerezve

Éppen 100 esztendeje ezen a napon történt kevés 20. századi katonai sikereink egyike, az otrantói tengeri áttörés. Ami talán a csatát vezető Horthy Miklós személye miatt is felejtésre volt ítélve egészen a rendszerváltásig, vagy még tovább is. Pedig már csak a számok alapján is egyértelmű a siker. Most, az események után 100 évvel talán már le lehet írni azt is, hogy a győzelem Horthy Miklósnak a vezényletével valósult meg, aki öt sebből vérezve, egy becsapódástól a hallását is elvesztve vezényelte le a csata végét, és vitte győzelemre a többszörös túlerő ellen hajóinkat.

Elgurították a 1100 tonnás síremléket

Látványos művelettel egészben áthelyeztek egy középkori mauzóleumot Törökországban, mert a műemléket elönthette volna a Tigris folyón épülő óriásgát vize.

P.S. (Utóirat): Szeretlek

Jóval könnyebb lett volna Mária Terézia helyzete, ha messengeren vagy emailben tudott volna üzeneteket küldeni a gyerekeinek. A német-római császárné naponta küldött leveleket fiainak és lányainak, amelyekben az uralkodói kötelességeikre és házastársi kötelezettségeikre hívta fel a figyelmet.

Nadrágot hordó uralkodó szoknyában

„Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét” – mondta a 300 éve született Mária Terézia 1741-ben, mikor már csak ránk számíthatott trónjának megőrzésében. Hiába, mindig is lovagias nemzet voltunk, de cserében nem mindig azt kaptuk, amit elvárhattunk volna. Mária Teréziától sem, aki ugyan adott sok jót is a magyarságnak, de még többet a dinasztiának és hű osztrákjainak.

Hogyan is költöztessék Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát?

Régészek és restaurátorok tanácskoztak vasárnap Kairóban arról, hogyan lehet biztonságosan új kiállítási helyükre, a város egy másik részében épülő új múzeumba szállítani az egyiptomi főváros központjában lévő Egyiptomi Múzeumból Tutanhamon fáraó trónját, ládáit és ágyát.

Művelődés összes cikke »

Rejtett kertek és nyitott séták

varosileadA városban való sétálás, rácsodálkozás nem csak a turisták feladata. A belvárosi, külvárosi titkok bárkit érdekelhetnek, csak tudni kell turistának lenni, akár belvárosi lakosként is.

Mint többször írtunk róla, az alternatív séta egyre elterjedtebb sport Budapesten. A fogalom azt jelenti, hogy nem turisztikai látványosságokat nézünk végig, hanem egy szempontrendszer vagy tematika szerint járunk be egy bizonyos városrészt. Évek óta szervez tematikus sétákat az Imagine Budapest változatos témákban: Fazekas János hídmesterrel lehet bejárni a Lánchíd és az Alagút titkos helyeit; a Palotanegyedben irodalmi helyszíneket látogathatunk sorra, de van gasztronómiai, stílustörténeti, bűnügyi és gyerekeknek szóló séta is.

Az egyik legrégebbi útvonaluk, a Titkos kert Budapest belvárosának kevésbé ismert kertjeit mutatja meg. A túravezető fiatal olasztanár, aki nem mellesleg karvezetői diplomával is rendelkezik és a művészet és építészet szerelmese. Már a találkozóponton szabadkozik, hogy nem nagyon ért a botanikához, ennek ellenére magyarul (és angolul is) tudja a növények nevét, amelyek mellett elhaladunk.

Budapest legrégebbi szilfája. Most kicsit kitikkadt állapotban
Ettől a fától indultunk

Az első állomás a Kamermayer téren található ősrégi szilfa. Míg a szilfát sajnáljuk, mert a tikkasztó időjárás miatt némileg kiszáradt, bevezetőt hallgathatunk a budapesti barokk építészet jellegzetességeiről. Ezt követően egy titkos kertbe toppanunk: a Vitkovics Mihály utcában egy régi márványkutat lehet látni, amelynek tartályát a lakók mostanában néha borral töltik meg. Ezután a Kossuth Lajos utca 14–16 alatt található Wágner-házat mutatja meg a vezető. Az Auguszt Cukrászda tőszomszédságában található kapubejáró egy díszes bérpalotához vezet, amely neoreneszánsz homlokzatával, eklektikus erkélyeivel, díszes tetőfelépítményével impozáns városképi elem. A házat 1894-ben építette Wágner János az egykori Hatvani utcában (amelynek szélesítését 1893-ban, az Erzsébet híd megépítésével egyszerre rendelték el – ekkor keresztelték át Kossuth Lajos utcára). Az akkori szokás szerint a tulajdonosok mindig az utca felőli lakosztályokban laktak, míg a kevesebb pénzzel rendelkező bérlők ablakai az udvarra néztek.

A túra a Kecskeméti utcában folytatódott, ahol először mai PIM udvarába látogathattunk, majd egy kis helytörténeti történelemóra után a Papnevelde kerengőjét és belső kertjét tekintettük meg. A kerengő mennyezetén 1944-ben készült festmények láthatóak, egy ajtó vezet a Papnevelde kis kertjébe. Az intézmény arról is híres, hogy itt forgatták az Abigél című filmet.

udvar.JPG
A Papnevelde titkos udvara

A hely atmoszférájának kellő ideig tartó ízlelgetése után innen egyenes út vezet a Károlyi-kertbe, ahol Károlyi Mihály is szerette a reggelijét elkölteni. Sokáig hatalmas kerítés övezte a kertet, de a környező házak magasabb emeleteiről így is be lehetett  látni – ezért magasabbak is voltak azok bérleti díjai. A Könyvudvarról is elhíresült Magyar utca – Múzeum körúti átjáróban, az Unger-ház udvarában is megálltunk. Valószínűsíthető, hogy az Unger név félreértéséből származik a Magyar utca neve is. Az olcsó könyvek megszerzése feletti öröm perceiben nem sokan néznek fel az udvar belsejébe, pedig egy valamikori bordélyház ablakait lehet látni, ahonnan a századfordulón még lányok integettek a lehetséges kuncsaftoknak. Nézelődés közben megismerkedhettünk az akkori idők egyik leghíresebb örömlányának, Szabó Karolinának a történetével is.

ungerhaz
Az Unger-udvar ablakai

Az Astoriánál újból szóba jött a Hatvani utca kiszélesítésének kálváriája, az, hogy miképpen lehet eltolni egy épületet és hogy mennyire gyorsan épültek fel egyes paloták. Még megnéztük a Dohány utcai zsinagóga kertjét kívülről és a Gozsdu-udvart is, elméláztunk az udvar valamikori romániai tulajdonosainak sorsán.

ariosobelsoudvar
Az Arioso belső udvara – ekkor még nem kellett szorosan egymás mellé építkezni

Utolsó megállóként a Király utca 9. alatt található Arioso nevű, virágokkal és lakberendezési tárgyak árusításával is foglalkozó kávézó belső udvarába tértünk be, ahol a túra végén egy pohár limonádé mellett tehettük fel a további kérdéseket.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.08.01. 11:05 • Címke: város

Kapcsolódó írások