a rovat írásai

A „Casanova háztól” a Ludwig Múzeumig

Idén sem maradunk le a nyitott házak ünnepéről, immár hetedik éve pincétől padlásig járhatjuk végig a megnyitott épületeket. Az idei téma a rakpart, így a Rákóczi hídtól egészen az Árpád hídig sétálhatják, hajózhatják végig mindkét partot az érdeklődők.

Ötven éve ment el a legnagyobb vadász

Ötven éve, 1967. április 24-én hunyt el gróf Széchenyi Zsigmond világjáró vadász, népszerű vadász- és útikönyvek szerzője.

Szerelmes pap és jeles filozófus

Pierre Abélard francia teológus, filozófus, akinek nevét elsősorban a tanítványához, Héloise-hoz fűződő legendás szerelme miatt őrizte meg az utókor, nyolcszázhetvenöt éve, 1142. április 21-én halt meg.

A kétszer megtalált friesachi dénárok esete

Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi dénárok és egy angol penny is.

Balkan Fanatik, a Kiscsillag és Lajkó Félix a Várkert Bazárban

Hímestojás-kiállítás, festhető óriástojások, nagykoncertek és iparművészek bemutatója is várja az érdeklődőket szombattól hétfőig a Várkert Bazár húsvéti szabadtéri programsorozatán.

Palóc Húsvét Füleken

Húsvét hétfőjén 12. alkalommal rendezik meg a Palóc Húsvétot a Füleki Várban; a dél-szlovákiai városban népi hangszerek készítését és mézeskalácsok díszítését is megpróbálhatják a résztvevők – tájékoztatta az MTI-t a rendező Füleki Városi Művelődési Központ igazgatója.

226 millió forint egy képregényoldalért

Hétszázötvenháromezer euróért (226 millió forint) kelt el egy párizsi árverésen a Tintin Amerikában című képregény egy ritka illusztrációja.

Akit egyszerűen csak Nagyszerűnek neveztek

Ötszázhuszonöt éve, 1492. április 8-án halt meg Lorenzo Medici, az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Firenze uralkodója, a művészetek bőkezű mecénása, akit az utókor az „Il Magnifico″, a nagyszerű melléknéven emleget.

Fejedelmi kincsek: erdélyi ezüsttalérok Fehérváron

A Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja keretében visszavásárolt műkincseket minél több embernek látnia kell - hangsúlyozta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, egyben a program vezetője csütörtökön, Székesfehérváron, ahol megnyitotta a Fejedelmi kincsek – Erdélyi tallérok című, 16-17. századi erdélyi tallérokat és emlékérmeket bemutató kiállítást.

Egy hadüzenet és a Csonka-Magyarország

A történelmi Magyarország számára is végzetesnek bizonyuló dolgok történtek száz évvel ezelőtt, ezen a napon. Amikor is megérkezett az USA kongresszusa által 373 – 50 arányban megszavazott hadüzenet a központi hatalmak számára. Amerika tehát belépett a Nagy Háborúba, és iszonyú erejével egy év alatt eldöntötte azt. Pedig az Államokban is jelentős német ajkú népesség talált otthonra, és Berlin is sokat megtett, hogy elkerülje ezt a hadüzenetet.

Méltó helyen Micheangelo feszülete

Központi helyet kapott Michelangelo hosszú időre elveszett feszülete a firenzei Santo Spirito (Szentlélek) templomban. A Krisztust meztelenül ábrázoló 1,40 méteres faszobor eddig egy fal mellett lapult, ezután azonban az egykori sekrestye kellős közepén, a kupolából lóg alá egy kábelen, hogy körbejárható, minden szögből megtekinthető legyen a reneszánsz remekmű és teljes mértékben érvényesülhessen a chiaroscuro hatás.

Művelődés összes cikke »

Rejtett kertek és nyitott séták

varosileadA városban való sétálás, rácsodálkozás nem csak a turisták feladata. A belvárosi, külvárosi titkok bárkit érdekelhetnek, csak tudni kell turistának lenni, akár belvárosi lakosként is.

Mint többször írtunk róla, az alternatív séta egyre elterjedtebb sport Budapesten. A fogalom azt jelenti, hogy nem turisztikai látványosságokat nézünk végig, hanem egy szempontrendszer vagy tematika szerint járunk be egy bizonyos városrészt. Évek óta szervez tematikus sétákat az Imagine Budapest változatos témákban: Fazekas János hídmesterrel lehet bejárni a Lánchíd és az Alagút titkos helyeit; a Palotanegyedben irodalmi helyszíneket látogathatunk sorra, de van gasztronómiai, stílustörténeti, bűnügyi és gyerekeknek szóló séta is.

Az egyik legrégebbi útvonaluk, a Titkos kert Budapest belvárosának kevésbé ismert kertjeit mutatja meg. A túravezető fiatal olasztanár, aki nem mellesleg karvezetői diplomával is rendelkezik és a művészet és építészet szerelmese. Már a találkozóponton szabadkozik, hogy nem nagyon ért a botanikához, ennek ellenére magyarul (és angolul is) tudja a növények nevét, amelyek mellett elhaladunk.

Budapest legrégebbi szilfája. Most kicsit kitikkadt állapotban
Ettől a fától indultunk

Az első állomás a Kamermayer téren található ősrégi szilfa. Míg a szilfát sajnáljuk, mert a tikkasztó időjárás miatt némileg kiszáradt, bevezetőt hallgathatunk a budapesti barokk építészet jellegzetességeiről. Ezt követően egy titkos kertbe toppanunk: a Vitkovics Mihály utcában egy régi márványkutat lehet látni, amelynek tartályát a lakók mostanában néha borral töltik meg. Ezután a Kossuth Lajos utca 14–16 alatt található Wágner-házat mutatja meg a vezető. Az Auguszt Cukrászda tőszomszédságában található kapubejáró egy díszes bérpalotához vezet, amely neoreneszánsz homlokzatával, eklektikus erkélyeivel, díszes tetőfelépítményével impozáns városképi elem. A házat 1894-ben építette Wágner János az egykori Hatvani utcában (amelynek szélesítését 1893-ban, az Erzsébet híd megépítésével egyszerre rendelték el – ekkor keresztelték át Kossuth Lajos utcára). Az akkori szokás szerint a tulajdonosok mindig az utca felőli lakosztályokban laktak, míg a kevesebb pénzzel rendelkező bérlők ablakai az udvarra néztek.

A túra a Kecskeméti utcában folytatódott, ahol először mai PIM udvarába látogathattunk, majd egy kis helytörténeti történelemóra után a Papnevelde kerengőjét és belső kertjét tekintettük meg. A kerengő mennyezetén 1944-ben készült festmények láthatóak, egy ajtó vezet a Papnevelde kis kertjébe. Az intézmény arról is híres, hogy itt forgatták az Abigél című filmet.

udvar.JPG
A Papnevelde titkos udvara

A hely atmoszférájának kellő ideig tartó ízlelgetése után innen egyenes út vezet a Károlyi-kertbe, ahol Károlyi Mihály is szerette a reggelijét elkölteni. Sokáig hatalmas kerítés övezte a kertet, de a környező házak magasabb emeleteiről így is be lehetett  látni – ezért magasabbak is voltak azok bérleti díjai. A Könyvudvarról is elhíresült Magyar utca – Múzeum körúti átjáróban, az Unger-ház udvarában is megálltunk. Valószínűsíthető, hogy az Unger név félreértéséből származik a Magyar utca neve is. Az olcsó könyvek megszerzése feletti öröm perceiben nem sokan néznek fel az udvar belsejébe, pedig egy valamikori bordélyház ablakait lehet látni, ahonnan a századfordulón még lányok integettek a lehetséges kuncsaftoknak. Nézelődés közben megismerkedhettünk az akkori idők egyik leghíresebb örömlányának, Szabó Karolinának a történetével is.

ungerhaz
Az Unger-udvar ablakai

Az Astoriánál újból szóba jött a Hatvani utca kiszélesítésének kálváriája, az, hogy miképpen lehet eltolni egy épületet és hogy mennyire gyorsan épültek fel egyes paloták. Még megnéztük a Dohány utcai zsinagóga kertjét kívülről és a Gozsdu-udvart is, elméláztunk az udvar valamikori romániai tulajdonosainak sorsán.

ariosobelsoudvar
Az Arioso belső udvara – ekkor még nem kellett szorosan egymás mellé építkezni

Utolsó megállóként a Király utca 9. alatt található Arioso nevű, virágokkal és lakberendezési tárgyak árusításával is foglalkozó kávézó belső udvarába tértünk be, ahol a túra végén egy pohár limonádé mellett tehettük fel a további kérdéseket.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.08.01. 11:05 • Címke: város

Kapcsolódó írások