a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Rejtett kertek és nyitott séták

varosileadA városban való sétálás, rácsodálkozás nem csak a turisták feladata. A belvárosi, külvárosi titkok bárkit érdekelhetnek, csak tudni kell turistának lenni, akár belvárosi lakosként is.

Mint többször írtunk róla, az alternatív séta egyre elterjedtebb sport Budapesten. A fogalom azt jelenti, hogy nem turisztikai látványosságokat nézünk végig, hanem egy szempontrendszer vagy tematika szerint járunk be egy bizonyos városrészt. Évek óta szervez tematikus sétákat az Imagine Budapest változatos témákban: Fazekas János hídmesterrel lehet bejárni a Lánchíd és az Alagút titkos helyeit; a Palotanegyedben irodalmi helyszíneket látogathatunk sorra, de van gasztronómiai, stílustörténeti, bűnügyi és gyerekeknek szóló séta is.

Az egyik legrégebbi útvonaluk, a Titkos kert Budapest belvárosának kevésbé ismert kertjeit mutatja meg. A túravezető fiatal olasztanár, aki nem mellesleg karvezetői diplomával is rendelkezik és a művészet és építészet szerelmese. Már a találkozóponton szabadkozik, hogy nem nagyon ért a botanikához, ennek ellenére magyarul (és angolul is) tudja a növények nevét, amelyek mellett elhaladunk.

Budapest legrégebbi szilfája. Most kicsit kitikkadt állapotban
Ettől a fától indultunk

Az első állomás a Kamermayer téren található ősrégi szilfa. Míg a szilfát sajnáljuk, mert a tikkasztó időjárás miatt némileg kiszáradt, bevezetőt hallgathatunk a budapesti barokk építészet jellegzetességeiről. Ezt követően egy titkos kertbe toppanunk: a Vitkovics Mihály utcában egy régi márványkutat lehet látni, amelynek tartályát a lakók mostanában néha borral töltik meg. Ezután a Kossuth Lajos utca 14–16 alatt található Wágner-házat mutatja meg a vezető. Az Auguszt Cukrászda tőszomszédságában található kapubejáró egy díszes bérpalotához vezet, amely neoreneszánsz homlokzatával, eklektikus erkélyeivel, díszes tetőfelépítményével impozáns városképi elem. A házat 1894-ben építette Wágner János az egykori Hatvani utcában (amelynek szélesítését 1893-ban, az Erzsébet híd megépítésével egyszerre rendelték el – ekkor keresztelték át Kossuth Lajos utcára). Az akkori szokás szerint a tulajdonosok mindig az utca felőli lakosztályokban laktak, míg a kevesebb pénzzel rendelkező bérlők ablakai az udvarra néztek.

A túra a Kecskeméti utcában folytatódott, ahol először mai PIM udvarába látogathattunk, majd egy kis helytörténeti történelemóra után a Papnevelde kerengőjét és belső kertjét tekintettük meg. A kerengő mennyezetén 1944-ben készült festmények láthatóak, egy ajtó vezet a Papnevelde kis kertjébe. Az intézmény arról is híres, hogy itt forgatták az Abigél című filmet.

udvar.JPG
A Papnevelde titkos udvara

A hely atmoszférájának kellő ideig tartó ízlelgetése után innen egyenes út vezet a Károlyi-kertbe, ahol Károlyi Mihály is szerette a reggelijét elkölteni. Sokáig hatalmas kerítés övezte a kertet, de a környező házak magasabb emeleteiről így is be lehetett  látni – ezért magasabbak is voltak azok bérleti díjai. A Könyvudvarról is elhíresült Magyar utca – Múzeum körúti átjáróban, az Unger-ház udvarában is megálltunk. Valószínűsíthető, hogy az Unger név félreértéséből származik a Magyar utca neve is. Az olcsó könyvek megszerzése feletti öröm perceiben nem sokan néznek fel az udvar belsejébe, pedig egy valamikori bordélyház ablakait lehet látni, ahonnan a századfordulón még lányok integettek a lehetséges kuncsaftoknak. Nézelődés közben megismerkedhettünk az akkori idők egyik leghíresebb örömlányának, Szabó Karolinának a történetével is.

ungerhaz
Az Unger-udvar ablakai

Az Astoriánál újból szóba jött a Hatvani utca kiszélesítésének kálváriája, az, hogy miképpen lehet eltolni egy épületet és hogy mennyire gyorsan épültek fel egyes paloták. Még megnéztük a Dohány utcai zsinagóga kertjét kívülről és a Gozsdu-udvart is, elméláztunk az udvar valamikori romániai tulajdonosainak sorsán.

ariosobelsoudvar
Az Arioso belső udvara – ekkor még nem kellett szorosan egymás mellé építkezni

Utolsó megállóként a Király utca 9. alatt található Arioso nevű, virágokkal és lakberendezési tárgyak árusításával is foglalkozó kávézó belső udvarába tértünk be, ahol a túra végén egy pohár limonádé mellett tehettük fel a további kérdéseket.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.08.01. 11:05 • Címke: város

Kapcsolódó írások