a rovat írásai

Lemmyből őskrokodil lett

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel.

A szabad pálinkafőzés jogát sem kellett volna bántani

Hát igen, lehet valaki a király első számú bizalmasa, az ország tényleges irányítója, a felvilágosodás rajongója és tudós orvos, ha nekimegy a kereskedők és a nemesek előjogainak, és korlátozza a pórnépet a pálinkafőzés szabadságában, vesznie kell. Még az 1700-as évek második felének Dániájában is vesznie kell, pedig az már a felvilágosult, polgárilag is fejlett Nyugat volt, legalább is innen úgy látjuk, láttuk sokáig.

Feltámad haló poraiból a Telekiek kastélya

Az erdélyi Beszterce-Naszód megye önkormányzata 4,8 millió eurós európai uniós finanszírozással felújítja a paszmosi (Posmus) Teleki-kastélyt, közölte a Mediafax hírügynökség.

42 ezer éves gyöngysor a barlangból

Mintegy 42 ezer éves, elefántcsontból készült gyöngyöket találtak a régészek a Sváb-Alb-hegységnek az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült barlangjaiban.

A Művészetek Völgyében is felbukkan a Néprajzi

Egyedüli múzeumként vesz részt idén a Művészetek Völgye fesztiválon a Néprajzi Múzeum, amely július 21. és 30. között Taliándörögdön, az Etno Ligetben minden nap állandó programokkal és koncertekkel, az Etno Portán pedig vetítésekkel várja a fesztiválozókat.

Egy kard különös kalandjai

Több mint 150 év után került elő az amerikai polgárháborúban megalakult első, feketékből álló katonai egység parancsnokának a kardja, amelyet az 1861 és 1865 között zajló konfliktus egyik legfontosabb fegyvereként tartanak számon.

Cenzúrázzák Micimackót?

Rászálltak a Micimackóval kapcsolatos kommentekre a kínai hatóságok; a mesebeli medve képeit még közzé lehet tenni, de hozzászólni már alig-alig lehetett hétfőn az ilyen képekhez, miután korábban többen Hszi Csin-ping kínai elnököt a csacsi öreg medvéhez hasonlították.

God save the Queen, aki most Windsor éppen

Anélkül, hogy csak kicsit is részleteznénk az elképesztően bonyolult családfákat, azért meg kell emlékeznünk a tényről: éppen 100 esztendeje létezik az ködös Albionban jelenleg is uralkodó Windsor-ház. Eme, az ilyen családoknál nem éppen hosszúnak számító uralkodásra (gondoljunk csak a Habsburgokra!) nagyon egyszerű a magyarázat: 1917. július 17-ig egészen máshogy nevezték magukat.

Újabb darabok értek haza a Seuso-kincsből

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Gépkarabély százmillió példányban

Hetven éves minden idők legismertebb és legnagyobb számban legyártott gépkarabélya, az AK-47-es. Már milliókban mérhető talán áldozatainak száma, lepusztult darabjait büszkén markolják az afrikai gyermekkatonák, és ott van két, nem éppen demokratikus ország címerében is. Hát persze, hogy lopással indult ez a 100 millió legyártott darabot eredményező világkarrier.

Bajoroknak rettenet, magyaroknak világraszóló diadal

Aztán az utóbbi tíz esztendőben, 1100 év után lassan felfedeztük a Pozsonyi csatát is, ahol egy számarányát tekintve jóval kisebb magyar sereg gyakorlatilag megsemmisített három nehézfegyverzettel ellátott keleti frank hadoszlopot. Világraszóló diadal nekünk, végzetes vereség a bajoroknak, pontosabban a keleti frankoknak, akik vissza akarták venni az avaroktól karddal megszerzett Pannóniájukat az új hódítóktól.

Művelődés összes cikke »

Rejtett kertek és nyitott séták

varosileadA városban való sétálás, rácsodálkozás nem csak a turisták feladata. A belvárosi, külvárosi titkok bárkit érdekelhetnek, csak tudni kell turistának lenni, akár belvárosi lakosként is.

Mint többször írtunk róla, az alternatív séta egyre elterjedtebb sport Budapesten. A fogalom azt jelenti, hogy nem turisztikai látványosságokat nézünk végig, hanem egy szempontrendszer vagy tematika szerint járunk be egy bizonyos városrészt. Évek óta szervez tematikus sétákat az Imagine Budapest változatos témákban: Fazekas János hídmesterrel lehet bejárni a Lánchíd és az Alagút titkos helyeit; a Palotanegyedben irodalmi helyszíneket látogathatunk sorra, de van gasztronómiai, stílustörténeti, bűnügyi és gyerekeknek szóló séta is.

Az egyik legrégebbi útvonaluk, a Titkos kert Budapest belvárosának kevésbé ismert kertjeit mutatja meg. A túravezető fiatal olasztanár, aki nem mellesleg karvezetői diplomával is rendelkezik és a művészet és építészet szerelmese. Már a találkozóponton szabadkozik, hogy nem nagyon ért a botanikához, ennek ellenére magyarul (és angolul is) tudja a növények nevét, amelyek mellett elhaladunk.

Budapest legrégebbi szilfája. Most kicsit kitikkadt állapotban
Ettől a fától indultunk

Az első állomás a Kamermayer téren található ősrégi szilfa. Míg a szilfát sajnáljuk, mert a tikkasztó időjárás miatt némileg kiszáradt, bevezetőt hallgathatunk a budapesti barokk építészet jellegzetességeiről. Ezt követően egy titkos kertbe toppanunk: a Vitkovics Mihály utcában egy régi márványkutat lehet látni, amelynek tartályát a lakók mostanában néha borral töltik meg. Ezután a Kossuth Lajos utca 14–16 alatt található Wágner-házat mutatja meg a vezető. Az Auguszt Cukrászda tőszomszédságában található kapubejáró egy díszes bérpalotához vezet, amely neoreneszánsz homlokzatával, eklektikus erkélyeivel, díszes tetőfelépítményével impozáns városképi elem. A házat 1894-ben építette Wágner János az egykori Hatvani utcában (amelynek szélesítését 1893-ban, az Erzsébet híd megépítésével egyszerre rendelték el – ekkor keresztelték át Kossuth Lajos utcára). Az akkori szokás szerint a tulajdonosok mindig az utca felőli lakosztályokban laktak, míg a kevesebb pénzzel rendelkező bérlők ablakai az udvarra néztek.

A túra a Kecskeméti utcában folytatódott, ahol először mai PIM udvarába látogathattunk, majd egy kis helytörténeti történelemóra után a Papnevelde kerengőjét és belső kertjét tekintettük meg. A kerengő mennyezetén 1944-ben készült festmények láthatóak, egy ajtó vezet a Papnevelde kis kertjébe. Az intézmény arról is híres, hogy itt forgatták az Abigél című filmet.

udvar.JPG
A Papnevelde titkos udvara

A hely atmoszférájának kellő ideig tartó ízlelgetése után innen egyenes út vezet a Károlyi-kertbe, ahol Károlyi Mihály is szerette a reggelijét elkölteni. Sokáig hatalmas kerítés övezte a kertet, de a környező házak magasabb emeleteiről így is be lehetett  látni – ezért magasabbak is voltak azok bérleti díjai. A Könyvudvarról is elhíresült Magyar utca – Múzeum körúti átjáróban, az Unger-ház udvarában is megálltunk. Valószínűsíthető, hogy az Unger név félreértéséből származik a Magyar utca neve is. Az olcsó könyvek megszerzése feletti öröm perceiben nem sokan néznek fel az udvar belsejébe, pedig egy valamikori bordélyház ablakait lehet látni, ahonnan a századfordulón még lányok integettek a lehetséges kuncsaftoknak. Nézelődés közben megismerkedhettünk az akkori idők egyik leghíresebb örömlányának, Szabó Karolinának a történetével is.

ungerhaz
Az Unger-udvar ablakai

Az Astoriánál újból szóba jött a Hatvani utca kiszélesítésének kálváriája, az, hogy miképpen lehet eltolni egy épületet és hogy mennyire gyorsan épültek fel egyes paloták. Még megnéztük a Dohány utcai zsinagóga kertjét kívülről és a Gozsdu-udvart is, elméláztunk az udvar valamikori romániai tulajdonosainak sorsán.

ariosobelsoudvar
Az Arioso belső udvara – ekkor még nem kellett szorosan egymás mellé építkezni

Utolsó megállóként a Király utca 9. alatt található Arioso nevű, virágokkal és lakberendezési tárgyak árusításával is foglalkozó kávézó belső udvarába tértünk be, ahol a túra végén egy pohár limonádé mellett tehettük fel a további kérdéseket.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2013.08.01. 11:05 • Címke: város

Kapcsolódó írások