a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Úgy repüljenek a sólymok, ahogy én akarom
A Magasiskola DVD-bemutatóján jártunk
Szerdán délután a MaNDA bemutatta új DVD kiadványát. A
bemutató egyben a Sára Sándor – Gaál István 80 eseménysorozat
nyitórendezvénye volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban.Gaál István születésének 80. évfordulója alkalmából a MaNDA digitálisan felújított képpel és hanggal adta ki DVD-n a filmtörténeti szempontból egyedi és kiemelkedő jelentőségű Magasiskolát. Bevezetőül levetítették a film forgatása közben felvett werkfilmet, amely megtalálható a DVD extrái között és amely a 2007-ben elhunyt rendező ars poeticájaként is felfogható. Ezt követően a kiadvány szerkesztője, Fazekas Eszter Gelencsér Gábor filmesztétával (aki a DVD másik extráján Az adaptáció magasiskolája. Mészöly és Gaál címmel elemzi a filmet), és Pintér Georggal, a werkfilm operatőrével beszélgetett.
Gaál István (1933–2007)
Gelencsér Gábor művészi karakterükben egymáshoz közelítő inverzióként határozta meg Gaál István és Sára Sándor pályáját, ami azt jelenti, hogy kölcsönösen elmélyedtek egymás szakmájában is. Gaál rendező volt, de maga vágta a filmjeit, és sokszor a kamerát is a kezébe vette (ez látható éppen a werkfilmen, és ő fényképezte Sára korszakos filmjét, a Cigányokat is (1962). Sára – ellenkező irányú mozgással – operatőrként kezdte, majd a hatvanas évektől párhuzamosan fényképezett és rendezett; pályájának későbbi szakaszában hangsúlyosabb a rendezés. Mindketten nemcsak esztétikai, hanem a techné kézműves értelmében is teljességgel kézben tartották a filmkészítés folyamatait. Összeköti őket az is, hogy mindketten szenvedélyesen fotóztak, s erős lokális, nemzeti meghatározottságuk mellett érdeklődtek más országok, más népek kultúrája iránt is.
Gelencsér Gábor, Fazekas Eszter és Pintér Georg. További képek a sajtótájékoztatóról a galériában (fotó: Major László)
A filmesztéta azzal folytatta, hogy ez a film a magyar filmtörténetben szigetszerű jelenség, speciális parabola. Jelenidejű és ennyire konkrét történetben nehezebb megteremteni a parabolikus elvonatkoztatást. Saját, az irodalmival egyenértékű képnyelvi eszközökkel jeleníti meg a kisregény világát, a telep bezártságát. Nem egyszerűen antikádárista parabola – ennél bonyolultabb képlet, amely hideglelős pontossággal írja le, hogy a rend vonzó is tud lenni. A parabola egyedülálló Gaál pályájában is, a rendező a későbbiekben nem folytatta ezt az utat.
A DVD már kapható
A DVD-kiadvány erényeként említette, hogy a digitálisan felújított filmen teljességében élvezhető a film tudatos színhasználata (pl. a teleplakók félkatonai, csukaszürke zubbonya ellentétben áll a külvilágot reprezentáló fiú ruháinak élénkebb színeivel). Kiemelte, hogy a film hangkulisszája is megérdemelne egy külön elemzést (tekintettel a sólymok vijjogásának tudatos komponálására).
Pintér Georg, a werkfilm operatőre elmondta, hogy nagyon örül annak, hogy a DVD-kiadvány kapcsán előkerült ez a 40 éve nem látható felvétel. Több film forgatása alatt készítettek hasonló werkfilmet, számukra ez egyféle gyakorlat volt. Azért is fontos, hogy minél több nézőhöz eljusson, hiszen az a művészi magatartás, az intenzív odaadás, mívesség, kézműves kidolgozottság, amely a werkfilmben is megfogalmazódik, ma már nem létezik. A Magasiskola forgatási munkálatairól megemlékezve elmondta, hogy a madarakkal forgatni rendkívül komplikált precíziós munka volt, a felvételeket solymászok és más szakemberek segítették. Gaál azt akarta, hogy a sólymok úgy repüljenek, ahogy ő akarja – de ezt nem volt könnyű elérni. (Egy sólyom, ha nem éhes, nem vadászik).
Sólyomröptetés – jelenet a filmből
A sajtótájékoztatón jelen voltak a filmszakma kiemelkedő személyiségei és a rendező hozzátartozói. Pénteken az Uránia emeletén kiállítás nyílt B. Müller Magda Gaál István és Sára Sándor filmjeinek forgatásán készült fotóiból. Szeptember 27-én Nádorfi Lajos és Kincses Károly Gaál–Sára portréfilmjével megkezdődött a retrospektív vetítéssorozat, az ELTÉ-n pedig a kettejük életművét feldolgozó konferencia.
Löwensohn Enikő
Kapcsolódó képgyűjtemény
Gelencsér Gábor, Fazekas Eszter, Pintér Georg
Kende János, Pintér Georg
Gelencsér Gábor, Fazekas Eszter, Pintér Georg
Magasiskola
Magasiskola
Gyarmathy Lívia
Pintér Georg
Kapcsolódó írások
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.