a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
"Szeredy Dani" tájképe az interneten
Száz éve született Ottlik Géza.
"Attól fogva Dani mindig precízen Kedves Barátom Névnpjára címezte az üdvözlőkártyáit."Szakmai, sőt szélesebb olvasói körökben is évtizedes izgalom tárgya, hogy Ottlik Géza meghatározó és rendkívüli hatású regénye, az 1959-ben megjelent Iskola a határon mennyiben és mely pontokon kapcsolódik konkrét személyekhez, történésekhez. Nagy irodalma van a kérdésnek onnan kezdve, hogy a műben szereplők vajon azonosak-e az író személyes barátaival, iskolatársaival, egészen odáig, hogy egyáltalán maga a regény teljes egészében Ottlik művének tekinthető-e. Vannak-e előzményei, akár szövegelőzményei is a tragikus sorsú baráttól, csillogó tehetségű pályatárstól, az 1945 elején a bombázások következtében meghalt Örley Istvántól, akit tradicionálisan a regény egyik főszereplőjével, Medve Gáborral szokás azonosítani.
Maga Ottlik mindig kurtán felelt nemmel az ilyen feltevésekre, és fikciós munkának minősítette az Iskolát.
Az író 1990-ben bekövetkezett halála után csaknem egy évtizeddel, 1999-ben (mintegy e kérdésekre is válaszul) kötetben is piacra került a regény első változata, amelyre a negyvenes évek végén tett pontot a közmondásosan akkurátusan és lassan dolgozó író. A Továbbélők című szöveget az ereje teljébe lépő kommunista diktatúra megírásakor már nem engedte kinyomtatni.
Mai szemmel nézve tehetünk néhány sarkos megállapítást. A két szövegváltozatot összevetve ugyanis minden kétséget kizáróan egyértelmű Ottlik szerzősége. És az is világos, hogy az Iskola hallatlan mértékben megemelkedett, világirodalmi színvonalra került az ötvenes években az író keze nyomán, olyan magasságokba, amelyek a korai verzióban csak nyomokban érzékelhetők. Cinikusan fogalmazva: ha a Továbbélők egy az egyben, betűnyi változtatás nélkül maga volna Medve Gábor/Örley István kézirata, akkor sem kérdés, hogy az Iskola Ottlik műve.
Másfelől, ugyancsak posztumusz kötetként, 1993-ban látott napvilágot másik, legendák övezte írása, az évtizedek óta formálódó, Buda című regény. A Budáról megjelenéséig mindenki tudott valamit a szakmában, de senki sem látta. Fogadtatása a rendkívüli várakozásokhoz képest korántsem volt egyértelmű, olvasói inkább az Iskola a határonhoz fűzött cédulák halmazának értékelték. Most csak egyetlen motívumot emelek ki vele kapcsolatban. A szövegben ugyanis egy helyen ez olvasható:
[Szeredy Dani, az Iskola a határonnak is egyik főszereplője] egyszer kihagyott egy A betűt, és észre se vettük, csak tíz év múlva. Festett nekem egy tájképet levelezőlapra, és a hátára nagybetűkkel ráírta: KEDVES BARÁTOM NÉVNPJÁRA (1925. MÁRCIUS 21.) SZEREDY DÁNIEL. Akkor fedeztük fel a NÉVNP-ból hiányzó A betűt, amikor nálam 35-ben vagy 36-ban (vagyis ezer év múlva) az íróasztalomon kidobásra kikészített papírok, rajzok, írások közt Dani észrevette a kis akvarellt. Felderült. "Nini, ezt megőrizted, Bébé?" – Bizony isten zavarba jöttem. "Csak mert ilyen ronda!" – mondtam, elhamarkodva. Ez rossz volt. Ez azt jelentette, hogy a legnagyobb szeretettel őrzöm az ő becsben tartott ősrégi ajándékát. [...] Megfordította a kis vízfestményt, és (nagyon szerencsés pillanatban jött:) felfedeztük a NÉVNP-ot, amit addig én sem vettem észre soha. Kölcsönös hülyeségünkön elröhögtük a bántó ügyet. Attól fogva Dani mindig precízen Kedves Barátom Névnpjára címezte az üdvözlőkártyáit.
Figyelemre méltó, hogy Ottlik Géza hagyatékában valóban találtak egy kisméretű tájképet, hátoldalán a fenti szöveggel, iskolatársától, jóbarátjától, Sándor Károly Dánieltől. Nem kérdés tehát, hogy a fenti bekezdésben foglaltak hűen tükrözik a valóságot. Ez mindenképpen érdekes megvilágításba helyezi az egész, írásunk elején felvetett problémakört. Elgondolkoztató ugyanis: ha ezen a ponton meglehetősen bizonyosnak látszik a regénybeli szereplők azonossága a valósággal, akkor honnan, mely határvonaltól él a szövegben a fikciós elem?
Talán az a legjobb, ha a szerzőre magára hagyatkozunk. Véleményét értelmezve úgy helyes olvasni az Iskolát, mintha fikció volna. A valóság művészi átrendezése után is maradhattak tényszerűen helytálló darabkák a szöveg egészében, ennek azonban semmi relevanciája. A XX. század második felének egyik legjelentősebb irodalmi alkotása az, ami. Ha bulvárszinten, kis színesként találunk is megfeleléseket az író környezete és művének szövege között, Medve Gábor és Szeredy Dani világa elzárt Örley és Sándor Károly valóságától, ahogy az elbeszélő Bébé is önálló, az Ottlik Géza nevű magyar írótól a regény megkérdőjelezhetetlen identitású szövegterébe függetlenedett karakter.
Mentes Tamás
A cikkben szereplőn túl további, Ottlik Gézáról készült fotók találhatók a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.