a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Gaál – Sára 80
Konferencia az ELTE filmszakán
Gaál István és Sára Sándor tiszteletére rendezett konferenciát szeptember 27–28-án az ELTE Filmtudományi Tanszéke. A november végéig tartó programsorozat részeként megrendezett esemény keretében számos nézőpontból vizsgálták az egymáshoz is kapcsolódó életműveket.
Az ELTE filmszak jelenlegi és volt hallgatói, tanárai mellett számos egyéb felsőoktatási intézmény, illetve különböző tudományterületek szakértői is képviselték magukat az összesen hat szekciót és huszonkét előadást magába foglaló rendezvényen. Az előadók többféle nézőpont felől – filmelmélet és filmtörténet, szociológia, történelemtudomány – közelítve igyekeztek bepillantást nyújtani a ’60-as évek magyar új hullámából indult két alkotó munkásságába. Gaál István, a Sodrásban, a Zöldár, a Keresztelő és a Magasiskola rendezője, illetve az eredetileg operatőrként diplomázott Sára Sándor, akinek nevéhez számos játékfilm (Feldobott kő, Holnap lesz fácán, 80 huszár, Tüske a köröm alatt) mellett úttörő jelentőségű dokumentumalkotások (Cigányok, Krónika, Magyar nők a gulágon, Bábolna) is köthetők, egyaránt szerteágazó témákat kínáltak az elemzők számára. Az előadások Gaál és Sára szinte teljes életművét elemezték, a kezdetektől a kilencvenes évekig.
A 2007-ben elhunyt Gaál István esetében kézenfekvő és fontos téma volt az Antonioni-hatás felderítése, ezt tette előadásában Martin Ferenc filmtörténész. Kovács Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa és a Szegedi Tudományegyetemet képviselő Tülkös Terézia szintén Gaál életművéről értekezett, előbbi a rendező „tárgyias líráját”, utóbbi az egyik legismertebb Gaál-filmet, Mészöly Miklós Magasiskolájának adaptációját (nemrég jelent meg felújítva DVD-n, a MaNDA gondozásában) választva kutatási területéül. Vincze Teréz, az ELTE filmszak tanára a Gaál-filmekben felbukkanó modern nőalakok elemzését vállalta, Deák-Sárosi László (MaNDA) pedig az egyik legjelentősebb kísérleti etűd, az 1957-es Pályamunkások hang–kép ritmikájáról értekezett.
A konferenciát jelenlétével (és hozzászólásaival) megtisztelő Sára Sándor változatos életműve még ennél is több megközelítésmódot tett lehetővé. Könnyü Árpád, a Zsigmond Király Főiskola hallgatója operatőri szempontból, Bene Bálint, az ELTE mesterszakos diákja pedig zeneileg elemezte Sára hatvanas évekbeli munkáit. A Pécsi Tudományegyetem képviseletében Weigert Evelin a rendező vizuális világát vizsgálta, a Virágát a napnak… című rövidfilm, illetve a (Sára által operatőrként jegyzett) Szindbád tükrében. Benke Attila, az ELTE doktorandusza a Holnap lesz fácán Kádár-korra reflektáló parabola-szatírájáról beszélt, Rudolf Dániel, a filmtudomány tanszék végzett hallgatója pedig a Feldobott kőben (amely szintén most érte meg a MaNDA általi DVD kiadást) fellelhető nemzedéki és szerzői önreflexiót boncolgatta. Történész szemmel került górcső alá Sára 1978-as játékfilmje, a 80 huszár is (hamarosan ez is megjelenik DVD-n), amelyet Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértője elemzett remek előadásában.
Kiemelt figyelmet kapott a ’80-as évek elején készített, huszonhat órás dokumentumfilm-sorozat, a Krónika, amely a második magyar hadsereg – akkor még tabunak számító – doni katasztrófáját idézte fel szemtanúkkal készült interjú formájában. Ezzel a sorozattal foglalkozott Győri Zsolt, az ELTE BTK oktatója és Murai András, a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatója is, Sárközy Réka (az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa) pedig egy kortárs tanulmányra reagálva próbálta cáfolni az állítást, miszerint Sára a Kádár-korszak politikájának megfelelő, pozícionált Don-kanyar képet igyekezett volna filmjével a köztudatban elterjeszteni. Horváth Miklós (Pázmány) az ’56-os forradalom szerepével foglalkozott a rendező dokumentumfilmes munkásságában, de szóba kerültek Sára olyan munkái is, mint a Csonka-Bereg vagy a Bábolna dokumentumsorozatok (előbbi Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem, utóbbiról Juhász Pál, a Corvinus Egyetem tanára témája volt).
Szintén a Károli Egyetemet képviselte Pócsik Andrea, aki elsősorban a szociológia irányából közelített témája, a cigányság ábrázolása Sára Sándor ’60-as évekbeli munkásságában, felé. Pócsik a Cigányok és a Feldobott kő révén a kényszermosdatások mint a kollektív emlékezetben élő traumák feldolgozását kutatta, egyben háttérinformációkkal szolgált előbbi mű keletkezését illetően. Kincses Károly, a Mai Manó Ház munkatársa pedig a fotográfia Gaál és Sára munkásságában elfoglalt szerepéről beszélt, egy jelentős, ám kevésbé tárgyalt aspektusára világítva rá a két életműnek.
mandarchiv.hu