a rovat írásai

A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes

Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.

Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?

Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.

Prágáé a Szláv eposz

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című  festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.

Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház

A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.

Seuso kincsei Fehérvárra utaznak

Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.

Újra üvölt a palmürai oroszlán

Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.

Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával

Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.

A kastély újra a régi fényében tündököl majd

Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.

Sissi és Magyarország Kínában

A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.

Itt a Spintharus davidbowiei!

Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.

Művelődés összes cikke »

Boszorkánypöröly

Boszorkány leadLegalább kétezer éves története során egészen eltérő okok és motívumok miatt létezett a boszorkányság, és lángolt fel a harc ellene.

Nem is gondolnánk, hogy a boszorkányság milyen nagy múltú kulturális mém, mennyire fontos előzményei vannak, s megszakítások nélküli története milyen komoly nyomokat hagyott gondolkodásunk struktúráiban! A XVIII. századi szabadkőműves irodalom ugyan sokat tett az európai boszorkányüldözés lényegének elfedéséért, ma már azonban szerencsére világosabban láthatunk. A boszorkányság elleni küzdelemnek persze vannak szociológiai, történeti és teológiai okai, és érdemes  több szempontból is megvizsgálni a jelenséget; azonban világos, hogy legalább kétezer éves története során egészen eltérő okok és motívumok miatt létezett a boszorkányság, és lángolt fel a harc ellene.

Boszorkány kis
Az illusztráció helye: Hartmann Scehedel: Liber chronicarum, 1493, Nürnberg, Koberger.

A zsidó kultúra természetesen keményen tiltotta, és halállal szankcionálta a boszorkányságot. Ez áll a Második Törvénykönyvben (5Móz18:10-11): „Ha bevonulsz arra földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, ne tanuld el az ottani népektől az utálatos dolgokat. Ne akadjon közted senki, aki fiát vagy lányát arra készteti, hogy tűzön menjen át, aki jövendőmondásra, varázslásra, csillagjóslásra vagy boszorkányságra adja magát, aki bűbájosságot űz, szellemet vagy lelket kérdez, aki halottat idéz.”

Tiltotta a boszorkányságot a római jog is, és Szent István II. törvénykönyvének boszorkányságra vonatkozó legsúlyosabb, harmadik fokozata is valószínűleg a római jog érvényesítése volt. Ezt azonban felülírta Könyves Kálmán I. törvénykönyve, s legközelebb csak nagy járványok és természeti csapások idején vált akuttá a probléma. Egészen a XV. századig, amikor szinte az egész reneszánsz Európát hatalmába kerítette a boszorkányok elleni harc.

A boszorkányüldözés legfontosabb irodalmi forrása az elsőként 1486-ban megjelent Malleus maleficarum (Boszorkányok pörölye) című munka, Jacobus Sprenger és Henricus Institoris dominikánus szerzetesek írása. A protestantizmus első hulláma nem hogy enyhített volna a boszorkányüldözéseken, hanem inkább tovább rontotta ahelyzetet, egészen Johann Weyer protestáns orvos De praestigiis daemonum (A démonok szemfényvesztése) című, 1563-ban megjelent könyvének elterjedéséig. Weyer ugyanis elég határozottan az orvostudomány körébe utalt egy sereg olyan jelenséget, pszichés megbetegedést, amelyeket korábban a boszorkányság jelének tekintettek.

Persze a De praestigiis daemonum nem vetett véget a boszorkányüldözéseknek, és a boszorkányságot vizsgáló Malleus maleficarumot újból meg újból kiadták. Egyes becslések szerint nyolcmillió áldozatot követelt e veszélyes munka, amelynek még 1669-ben is volt új kiadása Lyonban, hogy utána végleg a történelem kacattárába kerüljön.

Malleus
A Malleus maleficarum gyöngyösi példányának címlapja.

A Boszorkányok pörölyének Magyarországon legalább félszáz különböző kiadása ismert, némelyik példányról biztosan tudni lehet, hogy használták is boszorkányok elleni eljárások lefolytatására, másokról csak sejthetjük ezt. Az egyik ilyen kötetet ma a Gyöngyösi Ferences Könyvtár őrzi, 1519-ben, Nürnbergben nyomtatta Friedrich Peypus protestáns nyomdász, aki 1524-ben például Luther bibliafordítását is kiadta. A gyöngyösi példányban három bejegyzés olvasható. Az elsőből kiderül, hogy egy Nyárádi nevű ember vásárolta, meg, meglehetősen olcsón, mindössze 40 dénárért, Nagyváradon. A második bejegyzésből kiderül, hogy a kötetet Révay László tisztelendő Rakschányi András tanár úrnak ajándékozza 1618. február 7-én. Kis nyomozással az is kideríthető, hogy Raksányi András alighanem azonos a körmöcbányai professzorral, akinek előkelő tanítványa volt Révay László, Révay Márton alispán fia. Körmöcbányán pedig akár használhatták is a jó állapotban fennmaradt kötetet, hiszen több boszorkányper is volt a városban. 1642. október 4-én például a városi magisztrátus le is fejeztette Ihraczi Struhar Andrásnét, aki nem volt hajlandó abbahagyni praktikáit, a varázslást és a boszorkányságot. Talán ez a kötet is ott volt kinyitva a vesztőhelyen.

Fáy Zoltán

320 éve volt az első salemi boszorkányper. Ennek kapcsán az Örökmozgó március 1-4-ig Boszorkányok mindörökké címmel mutat be filmösszeállítást.

• Publikálva: 2012.02.27. 14:11 • Címke: könyvtár, történelem, művelődéstörténet