a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Irodalmi remix és interaktív kiállítás Albert Camus emlékére
Irodalmi remix előadással és interaktív kiállítással ünneplik Albert
Camus Nobel-díjas francia író, filozófus születésének 100. évfordulóját
csütörtökön a Budapesti Francia Intézetben.Az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja, a Pestis és A lázadó emberek szerzője 1913. november 7-én született Algériában. Az író századik születésnapjára a Közöny című regénye alapján készült belga összművészeti remixelőadással, valamint a szerzőt bemutató interaktív kiállítással emlékeznek meg az intézetben – közölte Balla Borbála sajtóreferens az MTI-vel. Az Albert Camus: Közöny remix című előadásban maga a szerző olvas fel részleteket a regényből egy 1954-ben készült hangfelvétel segítségével. A felolvasás alá Pierre de Muelenaere élőben keveri az elektronikus zenét, Edgar Kosma dobol, a produkciót az Orchid Bite csoport korabeli fotókból készült vj-szettje egészíti ki. A Közöny című regény az író abszurd-ciklusának első része, amelyet a Sziszüphosz mítosza című filozófiai esszé és a Caligula című színdarab követett. A regényt negyven nyelvre fordították le, Luchino Visconti 1967-ben filmadaptációt készített belőle.
Albert Camus, egy vidámabb pillanatban
Az intézet médiatárában november 30-ig lesz látható a Párizsi Francia Intézet virtuális kiállítás-sorozatának hét plakátot felvonultató tárlata, amelyet a francia Gallimard kiadó és a Camus-gyűjtemény húsz-húsz képből álló galériája illusztrál. Az anyagban Camus életének fontos állomásait mutatják be 1913-tól a szerző 1960-ban bekövetkezett haláláig. A látogatók a plakátokon lévő QR-kódok segítségével érhetik el a több mint száz dokumentumot, köztük korabeli fotókat, hangfelvételeket, műveket és kritikákat tartalmazó archívumot.
A francia Nemzeti Audiovizuális Intézet (INA) gyűjteményének felvételein látható lesz például, amikor az író 1957-ben átveszi az irodalmi Nobel-díjat. A Budapesti Francia Intézet közreműködésével az Országos Idegennyelvű Könyvtárban november 7-től lesz látható a francia szerzőt bemutató kiállítás.
MTI