a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Szentkuthy a Digitális Halhatatlanok között
Szeptemberben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta a magyar irodalom egyik legnagyobb szómágusát, Szentkuthy Miklóst. A múlt héten megtörtént a szerződés aláírása, egy Szentkuthy-inspirálta zenemű ősbemutatójával egybekötve.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott eseményen jelen volt szinte mindenki, aki az író népszerűsítésén fáradozik, köztük Tompa Mária, a Szentkuthy Alapítvány elnöke, az író emlékének és hagyatékának legfőbb őrzője; Hegyi Katalin, a PIM muzeológusa, Szentkuthy monográfusa; valamint Mariella Legnani, az író Olaszországban élő lánya. E. Csorba Csilla, a PIM igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy Szentkuthyé az egyik legnagyobb terjedelmű hagyaték a PIM állományában. A múzeum őrzi az író több mint százezer oldalas, meghatározott időre zárolt naplóját, amelynek egy részét a közelmúltban lehetett kibontani, így megkezdődött a feldolgozása.
Taggá választás, érdekes előadással
Ezután került sor Kreutz László zeneszerző (Bizottság, Ági és a fiúk) Elektronikus zenei margók Szentkuthy Casanovájához című szerzeményének ősbemutatójára. Az elhangzott 15 szám alatt Szabó András előadóművész olvasott fel a Casanovából részleteket. Még csak tippelni sem tudok, hogy ez a zajokra, zörejekre, hangmintákra épülő, a szöveghez hasonlóan tömény és sokrétű digitális zene milyen hatást gyakorolt a jórészt idősebb korosztályhoz tartozó közönségre a PIM vörös szalonjában, de joggal remélhetjük, hogy ez a zene a fiatalabb generációkhoz is közelebb viszi majd Szentkuthyt.
Szabó András, Kreutz László (fotó: Gál Csaba, PIM)
Mint ahogy a DIA révén is hatékonyabban jut majd el az életmű az internethasználókhoz. Az életmű ingyenesen letölthető, kereshető lesz – ami nagy előrelépés a „Catalogus Rerum” megalkotásán megszállottan dolgozó Szentkuthy szövegeinek feldolgozásában, a belső összefüggések megértésében. Egymás mellé kerülhet, egymással beszélgethet az ötven éven át írott, hatalmas műveltséganyagot mozgató Szent Orpheus Breviáriuma, a Prae és a legendás naplók. Kevés olyan író van, akinek életművének értelmezéséhez annyit tehetne hozzá a digitális technika, mint az övé.
„Ezzel a könyvvel máig is csak vitatkozni lehet, megnyugtató értékelése nincs, de nem hagyja nyugodni azt, aki egyszer elolvasta, vagy akár beleolvasott, azután odavágta.” (Hegedüs Géza; fotó: Gál Csaba, PIM)
Radics Péter, a DIA vezetője röviden bemutatta a Digitális Irodalmi Akadémiát, amelynek jelenleg 78 tagja van, ebből 34 élő, a többi posztumusz választott. A kínálatban mintegy 1600 kötetnyi szövegben lapozgathatunk, ezek részben új szövegkiadások. Az oldalnak naponta 2000-2500 látogatója van, ezzel a maga műfajában rekordernek számít. Szentkuthy taggá választásáról elmondta: ritka, hogy a tagok egyhangúan szavazzák meg a felvételt, mint ahogy ez jelen esetben történt. Az év végére felkerül az először 1934-ben megjelent nagyregény, a Prae, amit talán a legjobban vár a közönség.
Mariella Legnani (fotó: Gál Csaba, PIM)
Azonban az ismerkedést Szentkuthy világával nem a Praevel kell kezdeni. Ezt már Tompa Mária, a Szentkuthy Alapítvány vezetője mondta. Szerinte Szentkuthyt nehéz megragadni, ő úgy tartotta saját magáról, hogy mindenen kívül van. Bekerülése a Digitális Halhatatlanok közé most azt bizonyítja, hogy ez lassan megváltozik: a digitalizálás lehetővé teszi, hogy szép lassan bekerüljön a köztudatba is. Szentkuthy élvezetét, megismerését apró részletekkel kell kezdeni – tette hozzá: például a Frivolitások és hitvallások című memoárkötettel, amelyet Kabdebó Loránd 1986-ban készült életműinterjúja alapján szerkesztettek. Vagy ezzel a NAVÁ-n megtekinthető mozgóképes interjúval, amely annak a 25 órás interjúnak a kivonata, amelyet Jeles András készített az íróval nem sokkal a halála előtt.
Rainer Hansche, Tompa Mária (fotó: Gál Csaba, PIM)
Az est befejező részében az Egyetlen metafora felé angol kiadását Rainer Hansche, a New York-i Contra Mundum Press igazgatója mutatta be. Nagyon gazdag és tömény szöveg, tele kérdéssel, mindig új oldaláról mutatkozik, újra fel lehet fedezni. Elmondta, hogy 2013 fontos év a Szentkuthy-életmű recepciója szempontjából. Megnyitották a napló első részletét – amelynek jelentőségét Proust és Musil naplóihoz hasonlította. Amiről a világ még nem tud, de e téren is változás várható, mivel folytatódik Szentkuthy nemzetközi recepciója: 1990-től hat európai nyelvre fordították le, majd angolra. Két regényét adta ki a New York-i Contra Mundum Press: a Casanovát és az Egyetlen metafora felé-t, és még öt kötetre van szerződésük.
Borítóterv: Orosz István
Löwensohn Enikő