a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Nő(nap)irodalom az OSZK-ban
A Nyugat nőírói és kortárs nőirodalom
A nőnaphoz kapcsolódóan 2012. március 8-án 15.30-tól konferenciát rendeznek az Országos Széchényi Könyvtárban.A meghívott szakértők – Borgos Anna, Horváth Györgyi, Jablonczay Tímea, Kiss Judit Ágnes, László Noémi, Szilágyi Judit – arról (is) beszélgetnek, hogy létezik-e általában és ma "nőirodalom", kell-e egyáltalán ilyen megkülönböztetést tennünk.
A program középpontjában a 2008-as Nyugat-év kapcsán előtérbe került téma – a Nyugatban publikáló nőírók – és kortárs költőnők munkái állnak. Nemcsak a Nyugat és az azt követő korszak ismert nőíróit mutatják be, hanem azon szerzőket is, akik a Nyugathoz nem, vagy csak marginálisan kapcsolódnak, mégis fontos szerepet töltöttek be a kor ízlésének, a nők identitásának alakításában. A korszakban nem hagyományos, alternatív nőképet jelenítették meg mind a szexualitás, mind a divat, mind az irodalom terén. Személyiségük és pályafutásuk révén követhető, hogy bár a társadalom által elfogadott szerepek nem erre predesztinálták őket, mégsem idomultak a kor elvárásaihoz, hanem művészetükön keresztül megjelenő gondolkodásmódjukkal befolyásolták egy újfajta nőiesség (ki)alakulását. Az utóbbi évek gender-kutatásai nem véletlenül fedezték fel maguknak újra ezeket a szerzőket. Segítségükkel bemutatható, miként változott a múlt század elejétől a nőkép, a hagyományos felfogástól miként jutunk el – ha eljutunk – egy másfajta női identitásminta elfogadásáig.
A nap zárásaként megzenésített nyugatos versek hangzanak el a Misztrál együttes előadásában, amit a meghívott költők és a zenészek közös rögtönzései egészítenek ki.
Program:
15.30 Keleti nők a Nyugatban
Borgos Anna pszichológus és Szilágyi Judit irodalomtörténész előadása
16.35 Női identitásminták alakulása, kortárs költészet – Kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők: Horváth Györgyi irodalomtörténész, kritikus; Jablonczay Tímea kultúrakutató, Kiss Judit Ágnes és László Noémi költő, író
Moderátor: Boka László irodalomtörténész
17.30 "Az arkangyalok összeesküvése a világ feje fölött"
A Misztrál együttes Nyugat-műsora.
Kizárólag a rendezvény napján plakátkiállításon mutatják be a húszas és a harmincas évek női divatját.
A rendezvény kapcsán a Márai-lista következő kötetei kerülnek fókuszba:
Nyugat képeskönyv. Szerk.: Kelevéz Ágnes, Szilágyi Judit
Kiss Judit Ágnes: A keresztanya
László Noémi: Labdarózsa
László Noémi: Papírhajó