a rovat írásai

Abbahagyta a három Oscar tulajdonosa

Daniel Day-Lewis visszavonul a színészettől. A háromszoros Oscar-díjas művész szóvivője szűk szavú közleményben tudatta ezt a Variety magazinnal. Day-Lewis egyszer már felhagyott a színészettel, akkor cipőket varrt Olaszországban.

​Nicole Kidman 50

Nicole Kidman Oscar-díjas ausztrál színésznő június 20-án ünnepli ötvenedik születésnapját. A nevezetes eseményhez közeledve néha úgy érzi, nem kellene ennyit dolgoznia, de a munkája a szenvedélye. Úgy próbálok játszani, mintha huszonegy éves lennék, és csak most kezdtem volna a pályafutásomat, nyilatkozta.

Forog már a Valami Amerika 3

Elkezdődött Herendi Gábor nagysikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása a hétvégén. A munkálatok a tervek szerint augusztus 2-ig tartanak, a film 2018. február 15-én kerül a magyar mozikba.

Krimit forgatott a Liza, a rókatündér rendezője

Befejezte új filmje, az X. 45 napos forgatását Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, tájékoztatott a produkció.

Jezsuita filmszemle: téma a Másik

A Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőrfilmes szemléjének és fotópályázatának témája idén: a Másik. A szervezők október 9-ig várják az alkotásokat.

​Terry Gilliam 17 év után befejezte filmjét

Terry Gilliam 17 év után befejezte a The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmje forgatását, az örömbe azonban üröm is vegyül, mert Portugáliában azzal vádolják a stábját, hogy forgatás közben megrongálta az ország legjelentősebb történelmi és kulturális emlékhelyét, a 12. századi Krisztus-rendi kolostort a közép-portugáliai Tomarban.

Rossellini, a neorealizmus atyja

Negyven éve, 1977. június 3-án hunyt el Roberto Rossellini olasz filmrendező, a neorealizmus atyja.

Libanonban nem harcolhat a Wonder Woman

A libanoni gazdasági minisztérium felszólította az ország nemzetbiztonsági ügynökségét, hogy tiltsa be a Wonder Woman című amerikai kalandfilmet, mert a főszereplő, Gal Gadot izraeli. A filmet végül betiltották, a vetítési tilalmat a belügyminisztérium rendelte el szerdán, néhány órával a forgalmazás megkezdése előtt.

Morgan Freeman pilóta szeretett volna lenni

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli június 1-jén Morgan Freeman Oscar-díjas amerikai színész, aki későn érő típus: harmincévesen még nem volt biztos benne, hogy élete végéig színész akar-e lenni, negyvenévesen kezdett igazán ismertté válni, és csak ötvenévesen érte utol a világhír.

Svédországba került a Pálma

A svéd Ruben Östlund The Square (A négyzet) című alkotása nyerte el vasárnap az Arany Pálmát a 70. cannes-i fesztiválon. A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű, de a korábbinál sokkal összetettebb, meglepő és abszurd fordulatokkal teli szatírát forgatott.

Az ifjabb Bondok tisztelegtek Roger Moore előtt

Daniel Craig és Pierce Brosnan is lerótta tiszteletét a 89 éves korában kedden elhunyt Roger Moore előtt – számolt be róla a BBC News.

Film összes cikke »

Jancsó Miklós 1921-2014

jancsoEgy korábbi tanulmány részletével, egy eddig nem látható werkfilmmel és néhány publikálatlan fotóval búcsúzunk az egyik legnagyobb magyar filmrendezőtől.




Gelencsér Gábor: A megszerzett bizonytalanság – Rend és káosz Jancsó Miklós művészetében. Filmkultúra, 1991/6.

„Sándor szeretője a csendőrök sorfala között vesszőcsapások, elbukó mezítelen test, a sánc, a puszta, néma tekintetek, tág terek, éles horizontok. Jelképpé formálódó mozgás a hatalom erőterében. Básti Juli néma, extatikus fájdalma egy üresen tátongó csarnokban, szirénázó rendőrautók, sehova sem vezető sínpárok, homok, magány, mozdulatlanság. Az elveszettség csontig hatoló tapasztalata. Két pont Jancsó Miklós pályáján: Szegénylegények, Jézus Krisztus horoszkópja. Nem végpontok, a forma szélső értékei, de talán nem is önkényesen kiragadott mozzanatok. Udvaruk van, terük – Jancsó terei ezek, mind valóságos-jelképes, mind lelki-metafizikai értelemben –, amelyek egyetlen univerzumot hoznak létre: az alkotó személyiséget körülvevő világ és a világról alkotott kép univerzumát.

video

Szegénylegények (részlet, 1965)

A nyolcvanas évek második felétől készülő filmek – Szörnyek évadja, Jézus Krisztus horoszkópja, Isten hátrafelé megy – a jancsói világkép és forma változásának egymásba nyíló darabjai. A vissza-visszatérő szereplőkön, illetve szerepeken, valamint bizonyos formai megoldásokon (elsősorban a videó használatán) túl a filmek közötti átjárást olyan új fogalmak biztosítják, amelyek a hatvanas-hetvenes évek alapkérdéseit látszanak felváltani: a Történelem helyébe a Világ, a Történelem morálja helyébe a Világ léte kerül; a Történelem határhelyzeteinek vizsgálatát az Élet határhelyzeteinek vizsgálata követi; a hatalmi rend struktúrájának leírását a struktúráját vesztett hatalom rendnélküliségének (nem rendetlenségének), káoszának ábrázolása váltja fel; a kétpólusú formastruktúra – a relativizálódás lépcsőfokait sem kikerülve – a kaotizmus metafizikájába csap át, a társadalmi modell kozmikus ontológiába. Hová, merre sodródik ebben a közép-kelet-európai „szélviharban” az avantgárd beállítottságú, de már érett korú alkotó? Sehova.

jancso
Jancsó mindig is benne volt a magyar társadalom és történelem valóságában – és most is benne van

Jancsó mindig is benne volt a magyar társadalom és történelem valóságában – és most is benne van. Nem politikai döntés volt ez egykor, hanem – ha úgy tetszik – formai; etikusságát a jancsói formastruktúra kikezdhetetlenségén lehet lemérni. Ugyanúgy, mint napjainkban: a „beletartozás” (a múlt – manapság nem mindig magától értetődő – jelenbe tartozása) ismét sajátos formastruktúrát szül (kikezdhetetlenségét majd az idő dönti el). Ez nem érdem, hanem adottság. (Jancsó többször elmondta, ha akarna sem tudna más filmeket készíteni.) Az viszont már ilyen közelségből szemügyre véve is érdemnek mondható, hogy Jancsó kifejezésmódbeli átformálódása során alkotói autonómiáját egyre határozottabb kontúrokkal vonja az irónia szellemkörébe.

video

Csillagosok katonák (1967, részlet)

A legutóbbi három filmben folyamatosan előtérbe kerülő látásmód eddig is személyiség és alkotás szabadságának megőrzésére nyújtott lehetőséget. Jancsó nem lett próféta, nem lett szent, nem vált bukott anarcho-forradalmárrá, sem sikeres reformerré; nem züllött önmaga paródiájává és nem újult meg művészileg; nem jutott hatalomra, de nem is vesztett el semmit. Ami elveszett, az a hit: hit a világ azonnali megváltoztathatóságában és abban, hogy ennek a folyamatnak szellemi-agitatív része lehet a filmművészet mint forradalmi tett. 1968 után a racionalista pragmatizmus tévedésnek bizonyul, a világmegváltó tervek politikai és ökológiai értelemben egyaránt pusztuláshoz vezetnek. A jelképek korát éljük a társadalmi életben (hazugság) és a művészetben (igazság) egyaránt. Az áthallások, relativizálódások, újraértékelések időszaka ez. Semmi sem biztos – dördül el A zsarnok szíve végén egy ismeretlen lövés. A semmi a biztos – mondja immár az Isten hátrafelé megy alkotóira irányított hasonló lövés önironikus pátosszal a nyolcvanas-kilencvenes évek társadalmi változásainak „bizonyossága” nyomán. A semmi pedig nem ragozható. A világon nem lehet változtatni, a világot (a világunkat) meg kell teremteni. S az isteni pozícióban magára maradt ember szerepe komolyan (és főképp múltjával, azaz sorsával együtt) csak ironikusan szemlélhető.

video

Égi bárány (részlet, 1970)

A hatvanas évek modernsége, az új, a „neo” paradigmája, a strukturalista látás- és elemzésmód tette annak idején egyetemessé Jancsó művészetét. Napjaink posztmodern kultúrájában, a szétesettség és eklektika tarka állapotában – ha egyetemességről nem is beszélhetünk – Jancsó reflektált (Hernádi Gyula szavával: ironikusan elszavalt) iróniája legalábbis szerves része a világ filmművészetének.”  (A teljes tanulmány itt olvasható.)


video

A mindössze 11 snittből álló Sirokkó (1969) forgatásán készült Pintér Georgnak ez a szép és alig látott werkfilmje, a Tanulmány.

A film beavat minket a híres, tízperces jancsói „hosszú snitt”  látványalkotási folyamataiba. Hogyan aknázták ki a tér mélységét  a többszáz méteres hosszú fahrtok, s milyen táncos koreográfiák szerint mozogtak a színészek, táncosok a térnek – és a kamerának alávetve. Hogyan használja fel a hatalom az egyes csoportokat céljai érdekében?  – Jancsó Miklós  a hatalomhoz való viszonyáról, s alkotási módszereiről vall.

• Publikálva: 2014.01.31. 13:09 • Címke: jancsó miklós, hír, film

Magyar játékfilmek