a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

„Szépséggel menteni sorsunk méltóságát″

macs gyerek leadMacskássy-emléknapot tartottunk az Örökmozgó Filmmúzeumban.

A magyar filmtörténetírás úgy tartja, a magyar animáció Macskássy Gyula köpönyegéből bújt elő. Mégis, ki volt Macskássy Gyula és mi mindent köszönhetünk neki? Erre kerestük a választ február utolsó hétvégéjén az Örökmozgó Filmmúzeumban megrendezett Macskássy Gyula-emléknapon. A február 25-i matiné-vetítéseken az óvodás és kisiskolás gyerekek saját szemükkel láthatták azokat a rajzfilmeket, amelyeken nagyszüleik felnőttek. A budapesti gyerekek legújabb kedvence Kiskakas gyémánt félkrajcárja lett, az első magyar színes rajzjátékfilm, a korszak „Robin Hoodja”; vagy a csodás erővel bíró borsökröcskék. A mozinéző gyerekek rajzban és bábban is megörökíthették új kedvenceiket az Örökmozgó galériájában tartott kézműves foglalkozáson, ahol a fényképekből, képes forgatókönyvekből, cellekből és filmplakátokból megrendezett Macskássy-tárlat keretében az eredeti filmfigurákkal is meg lehetett ismerkedni.

Az emléknap esti felvonásában Macskássy klasszikusait elevenítettük fel – nagyobb részüket már a MaNDA által frissen felújított kópiákról. A Várnai György karikaturistával az ötvenes-hatvanas években közösen jegyzett örökzöld humanista mesék mellett (ilyenek voltak a sokszorosan díjnyertes Ceruza és radír, illetve Párbaj című kisfilmek) az 1948-as államosítás előtt készült frappáns mozgóképes hirdetések rajzolták fel Macskássy Gyula több étizeden átívelő filmrendezői pályafutását.

A vetítést követően az egykori tanítványok, szellemi örökösök osztották meg a közönséggel Macskássyval kapcsolatos emlékeiket, gondolataikat. A Kukori és Kotkoda sorozattal közismertté vált Mata János filmrendező már az ötvenes évek elején, a Pannónia Filmstúdió születésénél ott volt Macskássy csapatában, így nem nehéz neki elhinni azt az állítását, hogy ha Macskássy nem lett volna, ma magyar rajzfilmről sem beszélhetnénk, és belőle sem vált volna soha rajzfilmes. Richly Zsolt, a Kockásfülű nyúl megalkotója és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára pályakezdőként annak idején egy szobába került Macskássy Gyulával a hatvanas években. Richly kiemelte, hogy Macskássy filmjei mai szemmel is élvezetesek, stilárisan pedig rendkívül korszerűek maradtak, gondoljunk például az Unikum-reklám stilizált vonalgrafikájára, amely ma a lézeranimációhoz hasonlítható leginkább. Richly szerint az, hogy ezek a filmek több, mint negyven év múltán sem tűnnek porosnak, annak is köszönhető, hogy Macskássy rendezőként még az ötvenes évek sematizmusában készült mesefilmekben is megpróbált a lehető legkevesebb kompromisszumot kötni.

Fülöp József, a MoME animációs tanszékének vezetője elmondta, az egyetemen számukra Macskássy Gyula személye mindenekelőtt abban példaértékű, ahogy a száz évvel ezelőtt született animációs filmrendező képes volt a legmostohább körülmények között is együtt haladni a korral. Életművére visszatekintve látszik, ahogy Macskássy folyton kereste a lehetőséget a megújulásra, arra, hogy hogyan lehet egyedit, technikailag és látványban korszerűt alkotni. Ennek kapcsán az esti beszélgetés résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogyha Macskássy is megérhette volna a komputer megjelenését az animációs filmkészítésben, valószínűleg kísérletezett volna a számítógép által generált animáció lehetőségeivel – akárcsak pályatársa, John Halas.
Az egykori kortársak elmesélése alapján Macskássy Gyula munkamódszerére mindenekelőtt az egyszerűség, a tisztaság és a praktikum volt jellemző. Filmjei készítésénél a képi elemek, vizuális ötletek és a figurák kreatív újrahasznosításának a lehetőségét kereste, így gyakran előfordult, hogy ugyanannak a mozgóképnek készült egy alkalmazott, tehát reklámfilmes és egy, a hirdetett termék nélküli autonóm változata is. Ilyen praktikus páros a Telhetetlen méhecske című bájos mesefilm és az osztrák megrendelésre készült Magyar méz, vagy az Okos lány OTP Bankos és rajzfilmes verziója. Nem véletlen, hogy Macskássy gyakran hangoztatta, számára a reklámfilm a játékfilm kísérleti műhelye.

Macskássy szemléletét, személyiségét Dizseri Eszter, a Pannónia Filmstúdió egykori sajtóreferense egy jellemző szituációval idézte fel: az elkészült munkával kapcsolatban megfogalmazott kritikáit mindig így kezdte: „Príma, ragyogó!”, még akkor is, amikor egyértelmű volt, hogy sem nem príma, sem nem ragyogó, amit a szakmai gyakorlat híján lévő zöldfülű rajzolók, animátorok mutattak neki annak idején, a magyar animációs filmgyártás hőskorában.

És hogy miben foglalható össze az életmű legfőbb mondanivalója, arra a beszélgetés végén idézett, Dargay Attillától származó gondolat világít rá a legérzékletesebben: „Macskássy Gyula egész életében (...) a szépséggel próbálta menteni sorsunk méltóságát.″

Orosz Annaida

• Publikálva: 2012.03.10. 11:48 • Címke: film, filmtörténet, örökmozgó, animáció, program

Magyar játékfilmek