a rovat írásai
József Attila
A 20. század egyik legjelentősebb költőjéről rövid élete során
ismereteink szerint nem készült, nem maradt fenn filmfelvétel. Életének
és írásainak utóélete azonban nem szűkölködik mozgóképes
feldolgozásokban.
Petőfi Sándor
Az 1848-as forradalom költőjéről ugyan nem maradtak fenn mozgóképes
felvételek, hiszen a mozit jóval később találták fel, de a 20. század
során keletkeztek olyan, Petőfi életéhez és munkásságához kapcsolódó filmes képsorok, amelyek érdemesek kiemelésre,
megtekintésre.
Babits Mihály
A poeta doctus Babits Mihályról két korabeli filmfelvétel maradt fenn: egy híradórészlet és egy amatőrfilm, ezek viszont nagyon jellegzetesek és értékesek.
Móricz Zsigmond
A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar írójáról öt mozgóképes felvételt tartunk számon: két amatőrfilmet és három híradó-tudósítást. Ezeket a képsorokat egészítettük ki néhány, Móriczra emlékező és életének fő helyszíneit bemutató dokumentumfilm- és híradórészlettel.
Ady Endre
Bár Ady Endrével kapcsolatos legkorábbi filmfelvételünk a temetési menetéről készült híradó tudósítás (Est Film, 1919. február), a születésének és halálának évfordulóin készült későbbi filmes megemlékezések értékes kordokumentumként szolgálhatnak ma is.
Kosztolányi Dezső
A Kosztolányi-család életébe is bepillanthatunk egy, az 1920-as évek végéről fennmaradt amatőr felvételen keresztül. Egyebek mellett ez utóbbi ritkaság is megtekinthető az íróról készült mostani összeállításunkban.
Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyesről készült most látható kisfilmünkbe néhány ritkán látható filmrészletet választottunk ki.
Illyés Gyula
A kisfilmben Illyés Gyula írói munkásságáról tudósító fontosabb híradófelvételekből válogattunk.
Jókai Mór: Az aranyember
Jókai népszerű regényéből három filmváltozat is készült.Az aranyember Jókai legkedvesebb regénye, amelynek témáját, alakjait gyermekkori komáromi élményeiből merítette. A regényben található romantikus motívumok: a két ellentétes nőalak között vergődő férfi s a lakatlan sziget vonzóvá tették a filmesek számára Jókai művét, amelynek három filmváltozata is készült, 1918-ban Korda Sándor, 1936-ban Gaál Béla, 1962-ben Gertler Viktor rendezésében.
Az aranyember (1918, rendezte: Korda Sándor)
Tímár Mihály a Szent Borbála titokzatos rakományával:
szempontok: szereplők (Tímár Mihály, Tímea), eredeti helyszínek (Al-Duna, Kazán-szoros), vontatott és evezős hajók, vontató lovak; a film alapkonfliktusa: a Tímárra bízott vagyon és leány
Az aranyember (1936, rendezte: Gaál Béla)
Tímár Mihály a Senki szigetén:
szempontok: szereplők (Tímár Mihály, Noémi); a sziget mint idilli hely és édenkert; feszültség: Tímár Mihály kettős élete
Az aranyember (1962, rendezte: Gertler Viktor)
Leszámolás Krisztyán Tódor és Tímár Mihály között:
szempontok: szereplők, környezet (ház és berendezése); konfliktus: Krisztyán Tódor zsarolni akarja Tímár Mihályt
Deák-Sárosi László