A 20. század egyik legjelentősebb költőjéről rövid élete során
ismereteink szerint nem készült, nem maradt fenn filmfelvétel. Életének
és írásainak utóélete azonban nem szűkölködik mozgóképes
feldolgozásokban.
Az 1848-as forradalom költőjéről ugyan nem maradtak fenn mozgóképes
felvételek, hiszen a mozit jóval később találták fel, de a 20. század
során keletkeztek olyan, Petőfi életéhez és munkásságához kapcsolódó filmes képsorok, amelyek érdemesek kiemelésre,
megtekintésre.
A poeta doctus Babits Mihályról két korabeli filmfelvétel maradt fenn: egy híradórészlet és egy amatőrfilm, ezek viszont nagyon jellegzetesek és értékesek.
A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar írójáról öt mozgóképes felvételt tartunk számon: két amatőrfilmet és három híradó-tudósítást. Ezeket a képsorokat egészítettük ki néhány, Móriczra emlékező és életének fő helyszíneit bemutató dokumentumfilm- és híradórészlettel.
Bár Ady Endrével kapcsolatos legkorábbi filmfelvételünk a temetési menetéről készült híradó tudósítás (Est Film, 1919. február), a születésének és halálának évfordulóin készült későbbi filmes megemlékezések értékes kordokumentumként szolgálhatnak ma is.
A Kosztolányi-család életébe is bepillanthatunk egy, az 1920-as évek végéről fennmaradt amatőr felvételen keresztül. Egyebek mellett ez utóbbi ritkaság is megtekinthető az íróról készült mostani összeállításunkban.
Karinthy Frigyesről készült most látható kisfilmünkbe néhány ritkán látható filmrészletet választottunk ki.
A kisfilmben Illyés Gyula írói munkásságáról tudósító fontosabb híradófelvételekből válogattunk.
Feltűnő, hogy ezekben a rövidfilmekben és tudósításokban megszólalók többsége Ady Endre szavait elsősorban a századforduló, és a szocializmust megelőző rendszer társadalmi-politikai viszonyainak jellemzésével összefüggésben idézte. Míg a költő életművét kezdetben a legmagasabb rangú politikusok is ideológiájuk megerősítésére használták fel, később, a proletárdiktatúra enyhülésével a filmhíradók sem elsősorban politikai reprezentációt és szónoklatokat közvetítettek, hanem – mint 1969-ben – a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállításáról tudósítottak.
Ady Endre (9:45 perc)
Felhasznált filmrészletek:
Budapest irodalmi emlékei II. (1965, rendező: Simon László). Képek a New York kávéházról, a nyugatosok találkozóhelyéről; Ady Endre portréja.
Magyar szecesszió (1978, rendező: Czigány Tamás). A narrátor Ady Endre szavait idézi a századforduló társadalmi reformjainak szükségességéről. Ady-portré, századfordulós karikatúrák, plakátok.
Magyar Filmhíradó 46. 1977. november: 1919. februári némafilmes tudósítása Ady Endre temetéséről. Magyar Híradó 314.1930. február: Ady Endre síremléke, Csorba Géza szobrászművész alkotása. A költő Fölszállott a páva című verse Kodály Zoltán kórusra írt megzenésítésében.
Magyar Filmhíradó 47. 1949. február: Megemlékezés Ady Endre halálának 30. évfordulója alkalmából.
Magyar Filmhíradó 49. 1952. december: Megemlékezés Ady Endre születésének 75. évfordulója alkalmából.
Magyar Filmhíradó 6.1959. február: Megemlékezés Ady Endre halálának 40. évfordulója alkalmából.
Magyar Filmhíradó 6. 1960. február: Csorba Géza Ady Endréről készült szobrának leleplezése Budapesten, a Liszt Ferenc téren.
Magyar Filmhíradó 6. 1969. február: Tudósítás a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállításáról. Ady Endre kéziratai, fényképei.
Gyula (1985, rendező: Borhy Anna). Rövid képsor Búza Barna 1973-ban készült Ady-szobráról.
Deák-Sárosi László