a rovat írásai
József Attila
A 20. század egyik legjelentősebb költőjéről rövid élete során
ismereteink szerint nem készült, nem maradt fenn filmfelvétel. Életének
és írásainak utóélete azonban nem szűkölködik mozgóképes
feldolgozásokban.
Petőfi Sándor
Az 1848-as forradalom költőjéről ugyan nem maradtak fenn mozgóképes
felvételek, hiszen a mozit jóval később találták fel, de a 20. század
során keletkeztek olyan, Petőfi életéhez és munkásságához kapcsolódó filmes képsorok, amelyek érdemesek kiemelésre,
megtekintésre.
Babits Mihály
A poeta doctus Babits Mihályról két korabeli filmfelvétel maradt fenn: egy híradórészlet és egy amatőrfilm, ezek viszont nagyon jellegzetesek és értékesek.
Móricz Zsigmond
A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar írójáról öt mozgóképes felvételt tartunk számon: két amatőrfilmet és három híradó-tudósítást. Ezeket a képsorokat egészítettük ki néhány, Móriczra emlékező és életének fő helyszíneit bemutató dokumentumfilm- és híradórészlettel.
Ady Endre
Bár Ady Endrével kapcsolatos legkorábbi filmfelvételünk a temetési menetéről készült híradó tudósítás (Est Film, 1919. február), a születésének és halálának évfordulóin készült későbbi filmes megemlékezések értékes kordokumentumként szolgálhatnak ma is.
Kosztolányi Dezső
A Kosztolányi-család életébe is bepillanthatunk egy, az 1920-as évek végéről fennmaradt amatőr felvételen keresztül. Egyebek mellett ez utóbbi ritkaság is megtekinthető az íróról készült mostani összeállításunkban.
Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyesről készült most látható kisfilmünkbe néhány ritkán látható filmrészletet választottunk ki.
Illyés Gyula
A kisfilmben Illyés Gyula írói munkásságáról tudósító fontosabb híradófelvételekből válogattunk.
Kosztolányi Dezső
A Kosztolányi-család életébe is bepillanthatunk egy, az 1920-as évek végéről fennmaradt amatőr felvételen keresztül. Egyebek mellett ez utóbbi ritkaság is megtekinthető az íróról készült mostani összeállításunkban.Kosztolányi Dezsőről a visszaemlékezések szerint két amatőr film készült. Az egyikben Karinthy Frigyessel burleszkjelenetet adnak elő. Ez a film sajnos elveszett. Fennmaradt viszont több rövid életkép egy, az író fiának, Kosztolányi Ádámnak a hagyatékából előkerült tekercsen. „Hirtelen megjelenek a lebontott, régi tornác romjai között, nyári fehér ruhában, szájamban cigaretta, leülök az írógép mellé, verem a billentyűket. Nem, ez a kép nem idegen. Leszámítva azt a furcsaságot, hogy túlontúl sokat mozgok, s lábaimat bohókás szaporasággal kapkodom, mint az alkalmi moziszínészek, hozzászokom a távlat sajátosságához, s ehhez az emberhez is, fölismerem benne törvényes és hiteles magamat. Egyáltalán nem fiatalosabb nálam. Közben hajam egyetlen szála se őszült meg és hullott ki. Akkor még tizenkét éves fiam egy réten szalad, felkapaszkodik egy csemetefára, mely most összeroskadna alatta, én pedig az Ördögorom egy sziklájára futok, s jókora köveket hajigálok a völgybe.” (Kosztolányi Dezső, Pesti Hírlap, 1935. július 21.)
Kosztolányi Dezső (3:00 perc)
Felhasznált filmrészletek:
Budapest irodalmi emlékei II. (1965, rendező: Simon László). Képek a 19-20. század fordulóján népszerű budapesti kávéházakról; Kosztolányi Dezső karikatúrája a New York kávéházban.
Jelenetek a Kosztolányi-család életéből (1927-1929). Amatőrfilm-felvételek a Petőfi Irodalmi Múzeum hozzájárulásával.
Deák-Sárosi László