a rovat írásai
József Attila
A 20. század egyik legjelentősebb költőjéről rövid élete során
ismereteink szerint nem készült, nem maradt fenn filmfelvétel. Életének
és írásainak utóélete azonban nem szűkölködik mozgóképes
feldolgozásokban.
Petőfi Sándor
Az 1848-as forradalom költőjéről ugyan nem maradtak fenn mozgóképes
felvételek, hiszen a mozit jóval később találták fel, de a 20. század
során keletkeztek olyan, Petőfi életéhez és munkásságához kapcsolódó filmes képsorok, amelyek érdemesek kiemelésre,
megtekintésre.
Babits Mihály
A poeta doctus Babits Mihályról két korabeli filmfelvétel maradt fenn: egy híradórészlet és egy amatőrfilm, ezek viszont nagyon jellegzetesek és értékesek.
Móricz Zsigmond
A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar írójáról öt mozgóképes felvételt tartunk számon: két amatőrfilmet és három híradó-tudósítást. Ezeket a képsorokat egészítettük ki néhány, Móriczra emlékező és életének fő helyszíneit bemutató dokumentumfilm- és híradórészlettel.
Ady Endre
Bár Ady Endrével kapcsolatos legkorábbi filmfelvételünk a temetési menetéről készült híradó tudósítás (Est Film, 1919. február), a születésének és halálának évfordulóin készült későbbi filmes megemlékezések értékes kordokumentumként szolgálhatnak ma is.
Kosztolányi Dezső
A Kosztolányi-család életébe is bepillanthatunk egy, az 1920-as évek végéről fennmaradt amatőr felvételen keresztül. Egyebek mellett ez utóbbi ritkaság is megtekinthető az íróról készült mostani összeállításunkban.
Karinthy Frigyes
Karinthy Frigyesről készült most látható kisfilmünkbe néhány ritkán látható filmrészletet választottunk ki.
Illyés Gyula
A kisfilmben Illyés Gyula írói munkásságáról tudósító fontosabb híradófelvételekből válogattunk.
Móricz Zsigmond: Úri muri
Az Úri muri Móricz Zsigmond egyik legkritikusabb hangvételű regénye, melyet 1928-ban, a nagy gazdasági világválság előtti évben írt.
Móricz a cselekményt 1896-ba, a millennium évébe helyezte. Sokan csupán a nemesi réteg bírálatát látják ebben a történetben, azonban az iparosodást, polgáriasodást és világiasodást ugyanolyan kemény kritikával illeti. A gazdasági versenyben lemaradt nemesség a szabadság (szabad szerelem) és az uzsorás bankárok foglyává válik. A főszereplő, Szakhmáry hiába lenne nyitott belterjes gazdálkodás fejlesztésére, a tragédiája elkerülhetetlen.
Úri muri (1949, rendezte: Bán Frigyes)
1. rész
szempontok: az uzsorás bankár lakása és öltözéke, Szakhmáry viselkedése és öltözéke; belterjes gazdaság, iparosodás, polgárosodás; a bankok ezer évre szóló hatalma
2. rész
szempontok: vidéki kúria, mulató nemesek, követ; Szakhmáry elküldi a szeretőt, az anyagias szerető
3. rész
szempontok: két nő, két világ, Szakhmáry és felesége szakítójelenete; Szakhmáry megszégyenülése
Deák-Sárosi László