Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
García Márquezt súlyos tüdőgyulladással kezelték Mexikóvárosban, ahol 40 éve élt A kórházból kiengedték ugyan április 9-én, de légzését csak gépekkel tudták biztosítani.
A mágikus realizmus műfajának megteremtője 1924-ben született egy kis kolumbiai faluban. Mielőtt hivatásszerűen szépíró lett volna, sokáig újságíró volt, rengeteget utazott. 1961-ben jelent meg az Ezredes úrnak nincs, aki írjon című regénye, amelyre már felfigyeltek az irodalomkritikusok és a nagyközönség is. Pár évvel később pedig megjelent a Száz év magány című regénye, amellyel világhíres lett, és amely művét ma is a mágikus realizmus alapregényeként emlegetnek. Ezután már nem volt meglepetés, hogy 1982-ben megkapta a Nobel-díjat. 2009-ben még dolgozott, a híradások szerint, következő regényén, de az már nem került kiadásra. Hírhedt ellenségek voltak Mario Vargas Llosával, akinek a feleségével a kolumbiai író állítólag kikezdett, amit a perui író később egy jobbhoroggal bosszult meg. Márquez szülőfaluját az író tiszteletére ma már Macondónak hívják.
A Nobel-díjas szerző megromlott egészségi állapota miatt az utóbbi években kerülte a nyilvánosságot, kevés szereplésein törékeny állapotában láthatták a jelenlévők. Utoljára márciusi születésnapján intett némán a háza előtt gyülekező újságíróknak.
mandarchiv.hu