a rovat írásai

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

Amikor kivonult Róma

Egyes vélemények szerint 100 év elég volt ahhoz, hogy Róma kivonulása után Pannónia elveszítse római jellegét. A légiók és a hivatalnoki kar, no és a civil lakosság jó részének a távozása után készült ez az általunk most 3D-ben is tanulmányozható, Szentendrén talált fülbevaló, amin látszik, hogy nem akárki készítette.

Régi erdőpásztorok

Itt egy fotó a mögöttünk hagyott véres 20. század harmincas éveiből. A Pápa környéki Esterházy birtokok erdészeinek a csoportképe. Csak egyet ismerhetünk közülük, annak is csak a vezetéknevét tudjuk. De tudunk mást, például azt, hogy a két világháború közötti Magyarország falvaiban tekintélynek számítottak az erdészek, akik általában az állam, vagy a nagybirtokos erdőit kezelték.

Inkább volt kun, mint magyar?

„Időnként nem árt felfrissíteni ismereteinket. Sokszor azt hisszük, tudunk valamit, aztán kiderül, elfelejtettük. Hogy ne járjunk így, szedegessük össze azokat a lényeges történelmi tényeket, amelyeket a magyar államiság kezdeteiről minden magyar embernek illik tudnia” – így fogalmazott lapunk nyugdíjba vonult szerzője, akinek most az 1262-ben született IV. Kun László királyunk alakjának felidézésével folytatjuk sorozatát.

Tál omphalosszal

Hát itt van ez a kis egyszerű tálka, ha pedig a Balatoni Múzeumban készített leírását is megnézzük, akkor mindjárt ott is van az a bizonyos „omphalosz” kifejezés. És ott van még Rezi, pontosabban Rezi-cseri neve, a homokbányáé, ahol manapság íjászversenyeket rendeznek, a hetvenes évek elején pedig kelta temetőt tártak fel itt.

Tátika és Rezi, a két tojás

Ha már szó esett itt a Rezi váráról írott cikkben Tátikáról, hát utazzunk most el a Zalaszántó feletti „hegyekbe”, 413 méter magasra Tátika várának romjaihoz. Ez az erősség, Rezihez hasonlatosan, soha nem került bele a fontosabb krónikákba, nem fűződnek megvédéséhez, elfoglalásához hősi énekek. De létezett már a tatárjárás előtt is, és vagy négy évszázadon keresztül szolgálta aktuális urait.

Rosszul öltözött sírásók kora

Még a rendszerváltást megelőző időben minden valamirevaló falunak volt sírásója is. Nem számított éppen nagy tekintélynek, de szerepe – lássuk be – meglehetősen fontos volt akkoriban. Archívumunkban kutatva megint csak Keszthelyre utazunk, ahol néhány fotográfia is készült a hetvenes-nyolcvanas években ezekről az emberekről.

MaNDA összes cikke »

​Miért jó, ha görbe a kard?

JO_manda_adatbazisA címben felvetett kérdésre a válasz igen egyszerű: a görbe kardokat, avagy szablyákat elsősorban vágásra használták, a hajlított pengén végigfutó él az emberi testtel érintkezve sokkal hosszabb és mélyebb sebet tudott ejteni, mint egy egyenes kard.

Igaz, a szablyával viszont a szúrás volt nehezebb, hiszen egy görbe pengét nehezebb pontosan irányítani. Ezért is volt divatban egy időben, hogy a szablya mellé úgynevezett hegyestőrt is használtak a vitézek. A MaNDA 3D-ben digitalizált gyűjteményében a keszthelyi Balaton Múzeum jóvoltából egy 19. századi tiszti szablya is „körüljárható”.

A szablyák a szarmaták, majd a hunok övére kötve jelentek meg először a hanyatló Róma által uralt Európában. A 60-80 centiméter hosszú, ívelt pengéjű, egyélű kardok félelmetes fegyvernek bizonyultak a rómaiak ekkor már jobbára segédnépekből, betelepülőkből álló, rövidebb, egyenes kardokat használó lovasságával szemben. Ahogy az avarok szablyáival is megszenvedtek a már jóval hosszabb, egyenes kardokkal hadakozó frank lovasok, akiket a korabeli páncélzat sem tudott megvédeni egy-egy jól elhelyezett, erőteljes vágás ellen. A honfoglaló és kalandozó magyarok tovább fejlesztették a fegyvert, a mi szablyáinkon már megjelent a fokél is, ami annyit jelent, hogy harci eszköz hegye mintegy 20 centiméter hosszan kétélűvé lett kovácsolva. (A fokélt egyesek szerint az ellenfél lovának kevésbé védett hasa ellni támadásra használták ügyesen eleink.) Az államalapítás után Géza és Szent István nyugati lovagjainak egyenes, kétélű kardjai jöttek divatba nálunk is, a szablya újbóli tömeges megjelenése Magyarországon az oszmán törököknek köszönhető.

szablya
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!

A keletről érkező hódítók hozták magukkal azokat a fokéllel is ellátott remek pengéket, amik ellen igazából csak hasonló eszközökkel lehetett védekezni akár a csata forgatagában, de az akkoriban gyakori páros viadaloknál is. Ezek a fegyverek, különösen a törökök még a mi szablyáinknál is íveltebb pengéi szúrásra már nem igazán voltak alkalmasak, tovább rontotta az esélyeket, hogy a lovasság nagyobbik részét akkoriban mell- és hátvért védte. A török lovasok láncinggel kombinált lemezpáncéljai ellen a végváriak a hegyestőröket, ezeket a sokszor majd két méteres, vékony eszközöket használták. (A korábban, de a török korban is használatos pallosokról és más szálfegyverekről majd talán máskor ejtünk szót.) A szablya viszont ettől fogva tulajdonképpen a mai napig jelen van Európában, hiszen a honvédtisztek által manapság ünnepi alkalmakkor használt díszkardok is ennek az eszköznek a „leszármazottai”.

Pontosabban a 1848-49-es szabadságharc alatt használt 80-85 centiméteres pengehosszú, 80 dekagramm súlyú huszárszablyák (1811M, 1827M, 1837M, 1845M, stb.) formáját megőrizve alakult ki ez a díszfegyver. A Balaton Múzeumban őrzött, a 19. század második felére datált tiszti szablya viszont „kóstolhatott embervért” is, hiszen Solferinónál, Magentánál, de a königgrätzi csatában is harcoltak magyar huszárok. A penge díszéül szolgáló maratott egyik, egyébként rossz helyesírású latin felirat Szűz Máriának, a magyarok patrónájának a segítségét kéri. A másik oldalon a szintén latin „Istenért és a hazáért” szöveg mellett az ismét csak hibásan írt latin „A hazáért és a szabadságért” felirat található. A tiszti szablyákon vasból kialakított különféle formájú markolatkosár a tulajdonos kezét volt hivatott védeni a vágások ellen, a pengén végigfutó vércsatornák pedig rugalmasabbá, könnyebbé tették a fegyvert és állítólag lehetővé lették annak az emberi testből való könnyebb eltávolítását is.

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.05.20. 10:50 • Címke: történelem, 3D, manda, manda adatbázis

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

III. Béla
Szép szál ember volt ez a III. Béla – És elég gazdag is. Ezt onnan tudjuk, hogy amikor Béla már királyként megkérte második felesége, Capet Margit kezét, leendő sógorának, II. Fülöp Ágost francia királynak elküldte büszkén bevételeinek a listáját is. Hogy lássa már a francúz kolléga, nem kerül rossz helyre a testvére.