a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Vitéz, költő és jómadár
Szép jövőnek nézett elébe a fiatal Balassi Bálint, aki 1576-ban Rudolf pozsonyi koronázásán olyan virtussal
táncolta az uralkodó és a birodalom előkelőségei előtt a
kanásztáncot, hogy annak országosan híre ment. Aztán valahogy elromlik minden... Halálának 420. évfordulóján emlékezünk a költőre.„Kell immár énnekem csak jó ló, hamar agár,
Ifjak társasága, éles szablya, jó madár,
Vitézek közt ülvén
Kedvem ellen sincsen
Jó borral teli pohár.”
Halálának 420. évfordulóján inkább a katona és hazafi Balassi Bálintról kellene megemlékeznünk, hiszen e korai halál a haza szolgálatában érte, Esztergom egyébként sikertelen ostrománál. 1594 május 19-én egy gyalogos roham során mindkét combját átlőtték egy szakállas puskával. A költő 11 nap múlva halt bele a súlyos sebesülésébe.
Szakállas puska
A szakállas puska mai szemmel nézve inkább egy kisebb fajta ágyú volt és bizony iszonyatos sebeket tudott ejteni. Balassit oldalról és közelről érhette a lövés, amely olyan súlyosan roncsolta mindkét combot, hogy a felcserek a vérmérgezés és az üszkösödés elkerülése céljából amputációt javasoltak. Amibe a költő jelleméből fakadóan sem ment bele – hogyan is élhetett volna nyomorékként, lábak nélkül egy országos hírű nőcsábász és vitéz lovas katona?! Lábak nélkül savanyúvá vált volna a pohárban a jó tokaji is, amellyel megszorultságában kereskedett a bor legfontosabb célállomásán, Lengyelországban háromszor is hosszabb időt töltő Balassi. Akinek Bornemissza Péter lelkész, költő és nyomdász mutatta meg először a verseket, és apja, báró Balassa János, a zólyomi várkapitány a kardforgatást és a vitézi magaviseletet. Szép jövőnek nézett hát elébe az ifjú, aki Nürnbergben is végzett stúdiumokat és 1576-ban Rudolf pozsonyi koronázásán olyan virtussal táncolta el az uralkodó és a birodalom előkelőségei előtt a kanásztáncot, hogy annak országosan híre ment. Aztán Báthory István lengyel király baráti „fogságában” egy év múlva már Gdansk alatt csatázik, majd valahogy elromlik minden.
Mert még nincs húszéves és megkezdődnek sorban azok a perek, amik végig kísérik majd egész életét. Ezek mögött ott van unokabátyja és gyámja, Balassa András és persze Balassi Bálint rossz természete és nyughatatlan vére is, mert a költő, aki folyton egyetlen és igaz szerelméről dalolt, bizony képtelen volt megállapodni egy asszony mellett. Ahogy nem tudja elviselni a mindenki által szabadon használt vihnyei fürdőben a selmecbányai bíró emberét, vagy ahogy nem bír a vérével, mikor meglátja az országúton a hodrusbányai mészáros szép özvegyét. Persze azért vannak felívelő időszakok, a Losonczy Anna miatt egri hadnaggyá lévő költő lovasaival 1579 és 1582 között számos sikeres portyát vezet – miközben a férjével Horvátországba költöző Anna után epekedik. 1584 karácsonyán viszont végzetes hibát követ el azzal, hogy feleségül veszi unokahúgát és elfoglalja, ha csak néhány órára is, Sárospatak királyi várát.
Egyszerre indul ellene vérfertőzés és hűtlenség miatt eljárás, sőt, három év múlva Dobó Krisztina is hűtlen lesz hozzá. Losonczy Anna viszont megözvegyül, de hiába az újabb kötetnyi vers, nem őt választja mégsem. Balassi ekkor megint ötven embernek parancsolva már Érsekújváron szolgál, de a frissen nősült kapitány mellesleg nem oktalan féltékenysége miatt innen is mennie kell.
Törökkori esztergomi látkép
1589 őszén már Krakkóban van és 1591-ben Kelet-Poroszországon át eljut a tengerig. Innen fordul vissza unokabátyja halálának hírére, de nem oldódik meg ezzel semmi sem. Nem kapja vissza birtokait, és nem részesül uralkodói kegyben sem. A tokaji borok mellett lovakkal is kereskedik, majd 1593-ban Pálffy Miklós seregében harcolva előbb visszaveszi a töröktől Kékkőt és Divényt, a család várait, majd 1594 áprilisában csatlakozik az Esztergomot ostromlókhoz. Május 19-én ott van a Vízivár ellen rohamra induló 800 vitéz között, amikor a végzetes lövés éri. A holttestet szekérre rakják és Hibbébe viszik, ahonnan látszanak a Magas-Tátra ormai. Ott nyugszik azóta is a templomban apja, anyja és öccse mellett. Aki arra jár, látogassa meg, a kulcsot a sekrestyéstől kell elkérni.
Pálffy Lajos