a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Hivatása: múzsa

csinszkaleadBoncza Berta, alias Csinszka 120 éve, 1894. június 7-én született. Nem csak művészemberek oldalán szeretett mutatkozni, hanem maga is alkotott.

Boncza Miklós túl volt már az ötvenen, amikor nővérének huszonkét éves lányát, Török Bertát feleségül vette. Sokáig csak jóságos nagybácsiként támogatta unokahúgát, Pesten Zirzen Janka lányiskolájában taníttatta, viszont egy pesti ilyen út során megkérte a kezét. Török Károlyné, a nővér és édesanya ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel a vérfertőző házasságot. A párnak hamarosan kislánya született, az ifjabb Boncza Berta, az édesanyja viszont tíz nappal később gyermekágyi lázban elhunyt. Az édesapa nem tudta, mit kezdjen a kislánnyal, lelencházba akarta adni, de a család (a nagymamák és nagynénik) ellenszegült, így inkább svájci bentlakásos iskolába küldte lányát.

Lutryben a lányok között Bertának sok ideje volt a romantikus álmodozásra. Elhatározta, hogy mindenképp híres lesz, és mivel a bennlakásos iskolából társasági életet nehezen lehetett folytatni, kapcsolatteremtési vágyait levelezésben élte ki. Először az ifjabb Talabéry Gézára vetetette ki hálóját, de ez a levelezés nem jött össze. Majd megakadt a szeme Ady fotóján és versein. Gondolta, ír neki egy rajongói levelet, lesz, ami lesz. És választ kapott. Igaz, mérsékeltet, de személyes választ. Ekkor még Léda volt Ady szerelme, aki a legendák szerint, mikor megpillantotta a levelet, pikírten megállapította a kamasz rajongóról, hogy „nagy bestia lakik ebben a nevelőintézeti lányban”.

szekelyaladarcsinszka
A fiatal lány Székely Aladár felvételén (1910)

A 16 éves kamaszlány nem hagyta annyiban és elkezdődött egy három évig tartó, hosszabb-rövidebb megszakításokkal tarkított levelezés. Figyeleméhségét naplójában azzal magyarázza, hogy anya nélkül nőtt fel, ezért fontosak számára Ady levelei. Végül 1914. április 13-án találkoztak: Ady meglátogatta az addigra már haza, Csucsára költözött lányt. A család nem örült nagyon a lumpolásáról elhíresült, fenegyereknek számító költő látogatásának, óvták is az ifjú lányt tőle, de késő volt. A fiatalok elhatározták, hogy összeházasodnak.

Hogyan lett Boncza Bertából Csinszka?

Boncza Berta így emlékezik a naplójában: „A Csinszka-név is ezekből a napokból való s az én bűnöm. Ady – harmadik napján csucsai tartózkodásának olyasmit mondott – hogy ő nagyon szeret nálunk s kóbor lengyel Ritterek mintájára – ahol megveti egyszer a lábát onnan nem egy könnyen áll tovább. «Talán lengyel is vagyok.» – mondotta Ady – s én olyasmit feleltem, hogy ha lengyelnek érzi valaki magát akkor az is – s én egy szép lengyel nevet fogok keresni a lengyel érzésekhez. Csaszinszky – mondtam boldogan. «Azt nem – mondta Ady csuful jártam ugyan itt maguknál de ilyenformán megnem csufolodom – ezt meg kell szépíteni – mert különben kompromitál.» Így lett a Csacsinszkyből Csinszky s a Csacsinszkából Csinszka.”

Ady személyesen Bertát kérte feleségül, mivel az apa nem volt jelen, viszont írtak egy-egy levelet külön-külön, amit ugyanabban a borítékban elküldtek Boncza Miklósnak, értesítvén őt szándékukról. Válasz nem érkezett, ezért az árvaszékhez fordultak, hogy az immár nagykorú lány engedélyt kapjon a házassághoz. Hosszas bürokratikus tortúra után sikerült összeházasodniuk. Túl sok boldog pillanatuk nem volt, hiszen Ady sokat ivott, Veronált is szedett, különböző betegségekben szenvedett és szélsőségesen viselkedett. Csinszkának nem volt könnyű dolga, egyrészt édesapja nem is akart tudni lánya házasságáról, családja többi tagja sem volt túl elfogadó, ugyanakkor Ady családja sem volt túl kedves vele. De amikor Ady jól volt, akkor végre a figyelem központjában érezhette magát, ami kárpótolta azért a sok, sokszor nem is a kulisszák mögött zajló botrányért, átvirrasztott éjszakáért. Egyszer Tabéry Géza meglátogatta Csucsán az Ady-házaspárt, félrevonta a fiatalasszonyt és megkérdezte, hogy boldog-e? Csinszka állítólag csak annyit felelt: „Nappal igen...”

szekely aladar_ady_csinszka
Székely Aladár fotója a házaspárról. A fotó eredetije megtekinthető a PIM-ben

A férj betegsége egyre súlyosbodott, a fiatal lány ápolta, kórházba vitte, de már hiába. A költőt halála előtti órákban súlyos delíriumok gyötrik, de Csinszkát mindig felismeri és visszaemlékezése szerint még utoljára erősen megcsókolja őt. Amitől a lány már irtózott. Majd özvegy lett.

Ady halála után, amikor már lezajlott az Ady rokonaival az örökösödési vita, mindenki kondoleált neki és a nagy figyelem elmúlt, Csinszka újabb kalandra vágyott. Az irodalomtörténet nagyjából ennyi figyelmet szentelt sokáig Csinszkának. Meg-megemlítették, hogy verseket írt és elkezdett rajzolni is, és az is előfordul egy-egy írásban, hogy ezekkel a rajzokkal bekopogtatott a gátlásos Babitshoz, hogy mondjon véleményt. Nem is laktak egymástól messze, hiszen Csinszka Veress Pálné utcai lakásából csak átsétált és bekopogott a Reviczky utca 7-be, ahol Babits 1931-ig élt. A költő aki nem teljesen értette, hogy miért is adna tanácsot a rajzokról és, hogy egyáltalán Ady friss özvegye hogy kerül az ő karjai közé. Titokban találkozgattak, zavaros időket éltek együtt, mindketten keresték, de nem találták meg egymás oldalán sem a nyugalmat, sem a boldogságot. Egy évig tartott a viszonyuk, többé-kevésbé titokban, aztán megszakadt. Mindketten nagyon hamar találtak társat, Csinszka Márffy Ödön festő oldalán, akit már korábbról, még Ady által ismert, Babits Török Sophie oldalán. Csinszka 14 évig volt Márffy felesége, amíg egy vacsora során szívrohamot nem kapott és pár nap után elhunyt.

csinszka
Nemrég a Fortepanra is felkerült egy fotó Csinszkáról. Az eredetije a Magyar Bálint hagyatékban található

De nem szabad Csinszka életét ilyen röviden lezárni. Bár az emlékezetben egy törtető fruskaként maradt meg, aki nincsen jóban vetélytársaival (emlékezetes, hogy mennyire nem voltak jóban Lédával és annak férjével sem, aki képes volt Brüll Adél sírjáról arrébb dobni a Csinszka által odatett virágcsokrot), de ha valakit megszeretett, akkor annak igazából a javát kívánta és segítette is.

csinszkamarffy
Csinszka egy portréja, amelyet Márffy festett

Ugyanígy tett második férjével. Támogatta, mondhatni menedzselte, rengeteg társasági eseményt, vacsorát vállalt, hogy férje hírnevét öregbítse. A kevés beszédű festő cserébe eltűrte Csinszka plátói, vagy talán kevésbé plátói szerelmeit, megvárta, míg azok lecsengenek és felesége visszatér hozzá. Persze a közös háztartást és a vacsorákat nem volt olyan egyszerű vinni, bár Márffy elismert volt és gyakran adott el képet, de nem mindig volt elég ennivaló otthon, szóval Csinszka többször is varázsolt és ellátta a társaságot. Szerette a nyüzsgést. Talán érthető is, hiszen a hatalmas csucsai kastélyban mogorva apjával és a család többi női tagjával nem lehetett felszabadult gyermekkora, ezért is élhetett benne hatalmas bizonyítási vágy.

Márffy Csinszkáról több mint 50 festményt, köztük számos aktot festett. Számos Ady-verset is megihletett. Megmaradt az emléke az utókor számára, és talán nem is bánta, hogy nem az ő versei kerültek be a köztudatba, hanem a róla készült alkotások.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2014.06.07. 14:21 • Címke: képzőművészet, irodalom, évforduló, nők

Digitális Irodalmi Akadémia