a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Múzeumok Éjszakája: Meseautó 80

muzej_2014

Decemberben lesz 80 éves a Meseautó, a magyar filmtörténet 1934-ben készült iskolateremtő filmje. A Múzeumok Éjszakájának a Magyar Nemzeti Digitális archívumban ez lesz az egyik kiemelt témája.

A filmet Vadnai László és Vitéz Miklós írták, Heinrich Ballasch fényképezte, zeneszerzője Márkus Alfréd. 1934. december 14-én mutatták be a Fórum moziban. Magyar irodalmi előzménye Szomaházy István nagyvárosi témájú női karrierregénye, a Mesék az írógépről, melyet Korda Sándor 1916-ban filmesített meg. Hasonló témát dolgoz fel Erich Engel: Die Privatsekretärin (1932) című filmje, amelyben a vidéki lány elcsábítja a kisembernek vélt bankigazgatót.



Előbb a Hyppolit, a lakáj rendezőjének, Székely Istvánnak ajánlották fel a szinopszist, ő azonban nem vállalta, mert úgy gondolta, hogy valószínűtlen a történet, így végül Gaál Béla rendezte a filmet. Később Székely beismerte, hogy tévedett, A meseautó lett a harmincas évek legnagyobb magyar közönségsikere. A film népszerűsége még évtizedek múltán sem csökkent. Amikor a filmet 1957-ben az egykori Broadway mozi helyén nyílt Filmmúzeumban felújították, a jegyért sorban állók tömege az Astoriáig kígyózott. A meseautó az egész korszak jelképévé vált. Nemeskürty István a magyar kommerszfilm virágkorát feldolgozó könyvének A meseautó utasai címet adta.

meseauto_szines
Perczel Zita a Meseautóban (kép a filmből, színezés: mandarchiv.hu)

A film rejtélye szakadatlanul foglalkoztatta az esztétákat, kritikusokat, filmtörténészeket. Többnyire modern népmeseként értelmezték, amelyben ezúttal nem a szegény fiú, hanem a szegény lány, Kovács Vera indul el szerencsét próbálni, vagy Hamupipőke történetként, melyben a havi nyolcvan pengős fizetésű, egész nap lázas igyekezettel stempliző szürke kis bankhivatalnoknő, első munkanapján, felvillanyozódva a felnőtté válás nagy pillanatától annyira megszépül, hogy a nőktől megcsömörlött vezérigazgató figyelmét is magára vonja. A szolid kispolgárnőt megszédíti az autószalon kirakatában látott luxusautó, s nem tud ellenállni a csábításnak, hogy legalább egy pillanatra beleüljön. Üres zsebbel, álvevőként lép a szalonba, s az üzlet alkalmazottjának véli az autó tulajdonosát, Szűcs János vezérigazgatót, aki első látásra beleszeret az autó érintésétől, s az autórádióból felhangzó sláger dallamaitól kivirágzó fiatal lányba, és neki ajándékozza új kocsiját.

meseauto_muzej2014

Korunk Hamupipőkéje csak akkor kaphatja meg királyfiját, ha bebizonyította, hogy szerelme a férfinak, s nem a pénznek szól. Kovács Vera kiállja a próbát, nem parazita luxusnőként, hanem szolid kisvállalkozóként viszonyul új tulajdonához, üzleti vállalkozást alapít a luxusautóra, és sofőrként alkalmazza a vezérigazgatót. Magához hasonló kispolgárként szereti meg tehát Szűcs Jánost, aki a film végén megkéri a kezét. A leendő vezérigazgatóné nem lesz pöffeszkedő Schneiderné, a kiskocsmában tartott eljegyzési vacsorán „kispörköltet” rendel „kisfröccsel”.


A Meseautó a magyar masscult film frappáns formamegtalálása, szuggesztív kisugárzása a Hyppolit a lakájénál is erősebb. A korszak filmjeit vizsgálva lépten-nyomon beleütközünk A meseautó meséjébe, mely a magyar filmtörténet legtöbbet utánzott története. A csúnya lány  (1935, r: Gaál Béla) a sikeres válóperes ügyvéd és titkárnője, a Címzett ismeretlen (1935, r: Gaál Béla) a gazdag gyártulajdonos aranyifjú és az árva postáskisasszony, a Pillanatnyi pénzzavar  (1937, r: Martonffy Emil) a vezérigazgató és titkárnő, Háromszázezer pengő az utcán  (1937, r: Balogh Béla) a gazdag bankár és a varrókisasszony, A hölgy egy kissé bogaras (1938, r: Ráthonyi Ákos) a vezérigazgató fia és titkárnője között szövődő, házassággal végződő szerelem története. A meseautó modell fordítottja is nagyon népszerű. Ezekben a vagyontalan, de derék és tehetséges fiatalember nyeri el a gazdag lány kezét (Elnökkisasszony 1935, r: Marton Endre, Méltóságos kisasszony 1936, r: Balogh Béla, 120-as tempó 1937, r: Kardos László).

A film rendezője, a hollywoodi mintákat követő Gaál Béla ezzel a filmjével megteremti a magyar glamúrkomédiát, s az európai hatásokat közvetítő, realista miliőábrázolásra törekvő Székely István mellett a korszak másik sztárrendezőjévé vált. A caprai kisember mítosz magyar változata, a vezérigazgató és a titkárnő szerelmét középpontba állító történet a Hyppolit, a lakáj mellett a harmincas évek magyar vígjátékainak alapmodelljévé vált, s még külföldön is hatott: Car of My Dreams címmel angol remake készült belőle. Magyarországon 2000-ben Kabay Barna készített belőle remake-et.

Balogh Gyöngyi

A MaNDA elérhetőségei és megközelítése

• Publikálva: 2014.06.19. 12:17 • Címke: múzeumok éjszakája 2014, manda, program, filmtörténet

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.