a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Aldous Huxley szeme világa
A Pont és ellenpont valamint a Szép új világ tinédzserkori nyaraim kedvenc olvasmánya volt. Meleg nyarakon órákon keresztül el lehetett bújni a sötét szobában és Huxley folyamatosan beszippantva tartó regényeiben teljességgel el lehetett mélyedni, úgy, hogy semmi sem zökkentette ki az olvasót. Még a kinti élet sem.
Aldous Huxley 1894. július 26-án született. Egy csodacsaládba érkezett csodagyerek volt. Nagyapja Darwin munkatársa és támogatója volt, az evolúciós elmélet kidolgozásában támogatta és nyilvános vitákban gyakran meg is védte, ezért önmagát „Darwin bulldogjaként” aposztrofálta. De nem csak ő tartozott ebbe a különleges családba, hanem Matthew Arnold költő, valamint Mrs. Humphrey Ward népszerű írónő is, aki az antiszüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja volt és főleg a nők szavazati joga iránti harcát igyekezett akadályozni. Bár a legfiatalabb Huxley kiemelkedően tehetséges volt és a családja is tehetős volt, több tragédia is történt már életének első fejezetében is, amely hosszú távon megviselte őt: 1911-ben, 14 éves korában elhunyt édesanyja és ugyanebben az évben ő is elkapott egy betegséget, amely majdnem teljes vakságot okozott. Pár év múlva pedig bátyja, Noel követett el öngyilkosságot. Ezután a félárva fiú, bár szeretett volna a tudomány világába menekülni, de a megromlott látása miatt sajnos ezt nem tehette, ezért az irodalomba, főképp a regények olvasásába és az írásba menekült. Az Oxford Egyetem Balliol Kollégiumában tanult tovább angol nyelvet és irodalmat.
Huxley egyetemista korában, szembetegsége után
Édesapja ekkor már nem tudta tovább támogatni anyagilag. Egy darabig a brit Légügyi Minisztériumban volt hivatalnok, de hamar rájött, hogy ezt a pályát nem neki találták ki. Tehetsége egyre nagyobb hírnevet hozott számára, ami később számos támogatóhoz is hozzásegítette. Lady Ottoline Morrell nemcsak támogatta, hanem az angol arisztokrata társaságba és szellemi életbe is bevezette őt, így olyan kimagasló személyiségekkel is korán megismerkedhetett a Garsington kúrián megrendezett összejöveteleken, mint D. H. Lawrence, Virginia Woolf, T. S. Eliot. Huxley 1916-ban már rendszeresen járt ide, 1917-ben pedig pár hónapot ott is lakott. A Morrell család szerény, de biztos jövedelemmel támogatta (cserébe Huxley időnként könnyű fizikai munkát végzett a birtokon), az odajáró társaság pedig ugyancsak élvezte a fiatal bölcsész társaságát. Huxleyismerkedett meg a fiatal belga menekülttel, Maria Nys-szel, akibe hamarosan beleszeretett. A lány nem tartózkodott sokáig a birtokon, visszautazott Firenzébe. Ennek ellenére Huxley arról álmodozott, hogy feleségül veszi a lányt, de közben napjait az odajáró, immár önmagát Bloomsbery Groupnak nevező angol írókból, filozófusokból, művészekből álló csoporttal töltötte (főképp beszélgetésekkel, étkezésekkel, ivászatokkal és mindenkinek a saját vesszőparipájának a hangoztatásával). Persze Huxley ezen túl ekkoriban már javában írt kritikákat, esszéket.
Maria Nys és Huxley, később össze is házasodtak
Egy idő után elege lett a számára nem kielégítő életmódból és egy kedves levélben elbúcsúzott a Morrell családtól. Később a Nyár a kastélyban című könyvében megírta a Garsington kúrián zajló társasági életről szóló feljegyzéseit, parodisztikus formában. Ennek ellenére nem szakította meg az odajárókkal teljesen a kapcsolatot, például D. H. Lawrence-szel, annak haláláig, 1930-ig szoros barátságban voltak.
Huxley és D. H. Lawrence, a két barát
Bár Huxley már 1916-ban megkérte Maria Nys kezét, csak 1919-ben keltek végül egybe, következő évben pedig már meg is született a fiúk, Matthew. A feleség odaadóan szerette az írót, rengeteg olvasott neki, Huxley pedig azt is neki köszönhette, hogy jobban megismerte az európai kontinenst. A harmincas évek második felében egy Los Angeles melletti farmra költözött családjával, mivel a világháború és a teljes vakság fenyegetése elől szeretett volna elmenekülni. Itt írta meg leghíresebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című regényt. Az antiutópia eszközeit felvonultató alkotás a gazdasági világválság előtti hedonista társadalom kritikája: Huxley főképp a szellemi elit fejlődésképtelenségét pellengérezte ki (amely már korábban is zavarta, amint ez a Pont. Ellenpontból is kiolvasható). Írás közben viszont az elbűvölő és nyugalmas vidéki életét rendszeresen pszichedelikus szerekkel tette izgalmasabbá, mivel a környéken a meszkalint könnyű szerrel be lehetett szerezni.
A háttérben Hollywood dombjaival
A boldog házasság viszont 1955-ben véget ért, mivel Maria Nys mellrákban elhunyt. Ebben az időszakban élte legtermékenyebb írói korszákát. A kissé leegyszerűsítve, de talán mondhatjuk, hogy a garsingtoni kúrián kifejlesztett kritikai érzék is a vele született irónia termékeként született meg. Második feleségével, Laura Archerával még első felesége élete végén ismerkedett meg. Archera dokumentumfilm-rendezőként kereste fel, és arra bíztatta, hogy írja meg az egyik következő filmjének a forgatókönyvét, mert másképp nem tud rá támogatást szerezni. Huxley végül beadta a derekát és a két alkotó összebarátkozott.
Az egyik legutolsó fotó, amely az íróról és második feleségéről készült
A felesége halála után egy évvel pedig feleségül vette a rendezőt egy drive-in kápolnában. A hatvanas években az író is megbetegedett rákban, második felesége ápolta hűségesen és rendszeresen felolvasott neki egészen 1963-as haláláig.
Bakk Ágnes