a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Pannónia, a vad magyar motor
A híres P20-as Pannónia modell diadalútja a hatvanas évek közepén kezdődött.A legújabb kori történelem tárgyi emlékei között kitüntetett helyet kapnak a gépjárművek. A közlekedés története járműtípusok szerint további szakfejezetekre osztható, ezek mindegyike különleges élményeket kínálhat azoknak, akik arra kíváncsiak, milyen eszközökkel is ment a világ előbbre a XX. században. A magyar járműipar világhírű volt, története már sokkal korábban elkezdődött, és nem csak itthon, hanem a világ vezető ipari államaiban is meghatározó szerepet kapott. Elég csak a robbanómotorok szívét jelentő karburátort feltaláló Csonka János, vagy a Ford népautóvá válásában oroszlánrészt vállaló magyar tervező, Galamb József nevét megemlíteni.
A második világháború utáni korszak egyik legjellemzőbb, és ma a veterán járművek piacán sztárként megjelenő Pannónia P20-as motorkerékpár minden gyűjteménynek, így a Közlekedési Múzeuménak is egyik csillaga.
Forrás: Balassagyarmati Pannónia Motorkerékpár Múzeum
| A gyártás Csepelen A Weiss Manfréd és Weiss Bertold alapította gyár jogutódjában, a Weiss Manfréd Acél és Fémművei Rt.-ben 1928-ban kezdtek el bicikliket gyártani, aztán nem sokkal később jöttek a motorok. 1931-ben már kereskedelmi forgalomba került az egyhengeres kétütemű 100 köbcentiméteres Szívtankos kismotor. A két világháború között alig több mint tízezer WM motorkerékpárt gyártottak. A második világháború után 1947-ben a Túra modell gyártásával indult újra. A lemezváz helyett duplacsöves bölcsővázat terveztek hozzá. Három lóerős, negyvenhárom kilogrammos volt a népszerű kismotor. Utolsóként viselte Weiss Manfréd nevét, minden alkatrésze hazai gyártású volt, a szerelvényeket is a WM gyárban állították elő. Az együléses, kecses jármű megbízhatóságával szerezte meg népszerűségét. Következett a 125 köbcentiméteres Danuvia, gyártása 1966-ig kitartott. Az ötvenes években lényegesen nagyobb űrtartalmú motorkerékpárok is készültek. Közülük a lengővillás új vázkonstrukciójú Pannónia 250-es, Pannónia TL vált sikerdarabbá. Közben OK-3 jelzéssel a Magyar Hajó és Darugyárban elkezdődött az oldalkocsik gyártása. Ebből a fajtából gyártották a legtöbbet a világon, annyit, amennyi motorkerékpárt Csepelen, nyolcszázezret. 1958 után megkezdődött a Pannóniák tömeggyártása, megszületett a Tünde nevű robogó. A P20-as hetvenes évek közepéig tartó sikere után csökkent a termelés, a régi modellek korszerűsítésével próbálkoztak, ám a Pannóniák gyártása 1975-ben megszűnt. A csepeli motorgyártás így tehát szomorú véget ért, 1984-ig rotációs kapákat gyártottak a szebb napokat látott műhelyekben. |
A motorozás egyébként a hatvanas, hetvenes években az egyéb területeken nehezen elérhető szabadság élményét adta vezetőjének. Magyarországon sok motorkerékpár, és kevés magán személygépkocsi volt. A nemzeti büszkeség is azt diktálta, hogy aki tehette, magyar gyártmányú motorkerékpárt vegyen. Ez az autókhoz hasonlóan nem volt könnyű mutatvány, elő kellett jegyeztetni és hosszú ideig, néha évekig várni kellett rá. A külföldi márkákhoz könnyebb volt hozzájutni, így a magyar utakon egyre több keletnémet MZ, csehszlovák Jawa surrogott, és gyakran lehetett találkozni a nehéz szovjet motorokkal, az Uralokkal és Izsekkel. Különös látvány volt, ha a felsorolt kétkerekűekhez oldalkocsit szereltek, és a család kirándulni indult. Papa, mama, az oldalkocsiban a legtöbb esetben egy anyós. A bukósisak viselése csak a hetvenes évek közepétől vált kötelezővé, addig vagy a lifegő fülű motoros bőrsapkák, vagy a hölgyek fején a kendők suhogtak a menetszélben. A késői hatvanas évek amerikai kultuszfilmje, a Szelíd motorosok nem volt nagy hatással a magyar motorpiacra, hiszen Peter Fonda és Dennis Hopper Harley–Davidson chopperjei elérhetetlenek voltak itthon. A nagy nyugati motormárkák úgyszintén: sem a japán, sem a nyugatnémet gépeket nem forgalmazták hivatalosan.
Forrás: Balassagyarmati Pannónia Motorkerékpár Múzeum.
A híres P20-as Pannónia modell diadalútja a hatvanas évek közepén kezdődött. A kéthengeres modell prototípusát Jurek Jenő tervezte. Bár a csepeli motorgyárban óriási lehetőségeket rejtett magában az a tény, hogy a Pannóniákat több tízezres tételben exportálhatták a Szovjetunióba, a tömeggyártás a másik irányban, nyugaton nem tudta befuttatni a P20-ast. Az 1968 és 1973 között gyártott P20-asok robbanékony, megbízható motorja maga mögé utasította a legjobb kelet-európai modelleket. A gyártó többféle módon próbálkozott betörni a nyugati piacokra, Nagy-Britanniába, az Amerikai Egyesült Államokba, Svédországba és Németországba: magasabb értékű sűrítéssel, új hengerfej és hangtompító alkalmazásával növelt teljesítménnyel – ám a nagyon várt áttörés elmaradt.
| Pannónia P21 A gyárbezárás előtt két évvel készítették el Csepelen a rendkívül sikeres P20-as modell továbbfejlesztett változatát, a P21-es típust. A legfontosabb fejlesztések a hajtórudak felső csapágyozásának tűgörgősre változtatását, a teleszkóp olajfolyásának megszüntetését, a kilométeróra külön elhelyezését, és a vázszerkezet szilárdabbá tételét jelentették. Nyugati exportra a modell luxusváltozata is elkészült. Ezen már megjelentek a kormányon elhelyezett irányjelzők, a fordulatszámmérő, az oldaltáskák és a bukásvédő. A P21-es Pannóniából 1973-74-ben négyezer darabot gyártottak. Jellemző színe, talán a nagysikerű elődre, a Szívtankosra utalva, piros volt. A kényelmes bőrülés a krómozott kipufogócső és kerekek különleges, mondhatnánk, akkortájt szokatlanul előkelő megjelenést adtak ennek a motornak. Ha napjainkban egy-egy jellegzetes, bariton hangú példánya felbukkan az utakon, nem csak az idősebbek csodálják meg fiatalkoruk messze suhanó csodagépét. |
Dippold Pál