Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A műszaki tudomány és az irodalom találkozik szombaton 14 órától, amikor Papp Tibor József Attila-díjas költő tart előadást Képes Gábor, Magolcsay Nagy Gábor és Szalai Zsolt, a Magyar Írószövetség Digitális Irodalmi Munkacsoportja tagjainak társaságában – közölte a szervező Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az MTI-vel. A résztvevők a költészet számítógép nyújtotta lehetőségeiről beszélgetnek és arról, hogy hogyan változtatja meg a digitális kultúra az irodalmi alkotás folyamatát és a kultúrafogyasztást.
Papp Tibor a világ első számítógépen megjelenő irodalmi folyóirata, az 1989-ben alapított Alire alapító-szerkesztője, számos számítógépen készült irodalmi mű alkotója. Papp Tibor előadásában bemutatja Disztichon Alfa című költeményét, amely eredetileg egy Apple Macintosh számítógépen futó program volt: versgenerátor, amely szóadatbázisból válogatva milliárdszám hozta létre a főként pajzán és tréfás tartalmú, formailag tökéletes verseket. A Párizsban élő költő más műveiben is kutatta a digitális kultúra lehetőségeit. A szintén bemutatandó Hinta-palinta című intermediális, vagyis képet, hangot és szöveget tartalmazó műve is ezt példázza.
A múzeum, az írószövetség munkacsoportja és az Örökség Kultúrpolitikai Intézet közös rendezvénye előtt, 10 órától kora délutánig tárlatvezetéseket tartanak a Műszaki Tanulmánytár irodagép, fényképezés, erőgép- és számítástechnikai gyűjteményeiben. Az intézményben egyebek mellett sok száz írógépet és számítógépet őriznek, de itt tekinthető meg az első golyóstoll, Bíró László József alkotása is. A számítógépek gyűjteményében Kozma László 1958-ban készített elektromechanikus "műegyetemi számológépétől" az 1962-ben gyártott, teremnyi méretű, elektroncsöves URAL-2 típuson át az első hordozható PC-kig terjed a sor.
A tanulmánytár a családi napot követően szerdánként és csütörtökönként 10 és 16 óra között látogatható október végéig.
Tíz disztichon a Disztichon Alfa tizenhatbilliójából 12 199. disztichon Nincs menedéke, az árvíz elfedi lelke edényét. Fuldokló falevél, tőlem kér levegőt. 12 200. disztichon Talpra, magyar! Hírforrásként a hitünk buborékol újfent. Szánk kivirul, dacból pörlekedik. 12 201. disztichon Kis csacsi és szuka is, ha becsápol a szombati nőcske. Szex-mezejét zamatos révületek vizezik. 12 202. disztichon Pirkad a nap, huzakodva hasal a zanótba. Kinek kell most a szavad? Ne beszélj! Dobd ki a gondjaidat. 12 203. disztichon Bánatod árkából haragot szemeidbe ne csorgass, és szomorú se legyél még, lépd át a halált. 12 204. disztichon Mind, aki szűzzel pitykéz, szűz lányt paskol akárhol, kékre veszejti kezét, lázba borítja magát. 12 205. disztichon Rossz bortól részeg költő, átkozva kereslek. Holnapi biztonság és menedék a szavad. 12 206. disztichon Éhes a nádi rigó, koriandert áztat a vízben. Tudd, mire jutsz, ha berúgsz: lisztté porlad a szó. 12 207. disztichon Roggyant kényúr mellett isten-igére ne számíts! Szálkás kottalapon félvér-kém csepürág! 12 208. disztichon Tűzből támadt asszonyi lény: puha fészke a vágynak, nincs neve, szárnya se, bár szívem alatt melegít. |
A MaNDA adatbázisában hanganyag formájában megtalálható Papp Tibor Morzsák a Magyar Műhely történetéből című 1998-ban a Debreceni Irodalmi Múzeumban elhangzott előadása.
MTI/mandarchiv