a rovat írásai

Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából

Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen –  közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

MaNDA összes cikke »

​Slendrián sótartó

mandadb_logoEgy-egy muzeális tárgy korának meghatározásához több módszert, technikát is használnak a szakemberek. Akik, még mielőtt hozzálátnának a sokszor költséges, de mindenképpen hosszadalmas vizsgálatokhoz, azért előbb alaposan megnézik az objektumot, hátha a készítő valamilyen módon jelezte rajta munkálkodásának időpontját.

És sokszor sikerrel is járnak, mint a Balaton Múzeum munkatársai, akiknek nem volt nehéz meghatározni egy vörsi sótartó korát, hiszen készítője gondosan belefaragta az 1881-es dátumot is a díszítések közé. A címeres sótartót a múzeum jóvoltából most a MaNDA 3D-s gyűjteményében is körüljárhatják.

Az élet sava, borsa – szokták mondogatni, és ebben van is némi igazság, mert ha borsra nem is, sóra mindenképpen szüksége van az embernek. Nem csak a tartósítás miatt, de az ételek is íztelenek lennének a nátrium klorid nélkül. Ebből az újabban sokak által halálos veszedelemnek tartott vegyületből – mint tudjuk – a pásztornépeknek is kellett magukkal vinniük, hogy ízesíteni tudják bográcsban főtt eledeleiket. Vagy esetleg besózzák a leölt állat húsának azt a részét, amit nem tudnak rögtön elfogyasztani. A pásztorbotok, italok tárolására alkalmatos edények és beretvatokok díszítése mellett a pásztorfaragások egyik legfontosabb tárgyai a sótartók voltak. Amik viszonylag nagy felületet kínáltak fel az amúgy feladatokkal bőségesen ellátott pásztorembernek arra, hogy ráérő idejében különféle díszítményeket faragjon, karcoljon rájuk.

sotarto
Kattintson a képre, majd a 3D ikonra!

Az állandó motívumok között ott szerepel a mátkapár, vagy éppen a betyárnak és szerelmének figurája különféle növényi díszítések, ornamentikák társaságában. Ugyancsak gyakran szerepel a díszek között a magyar címer, aminek okát nem lehet igazán tudni. Talán éppen a legalsóbb társadalmi rétegekre is jellemző hazaszeretet miatt jelennek meg ezek az ábrázolások. Még akkor is, ha a magyar címerrel a ritkán látott és birtokolt pénzérmék és a bankjegyek mellett leginkább akkor találkozhatott a szegény ember, ha törvénybe idézték valami miatt. Ugyanakkor a zászló és a címer az ország, a nemzet egységének szimbolikus ábrázolása is, így különösen az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a sótartóját farigcsáló vörsi illetőségű pásztorember is úgy gondolhatta, ő is a magyar nemzet része. Rá is faragta tehát a kissé még oválisan barokkos és meglehetősen elnagyolt címerét a sótartójára. Egyszerű ember munkája ez, olyané, aki nem hallhatott még a hétszer vágott mezőről és a hármas halomról, vagy nem tulajdonított különösebb jelentőséget nekik. Így lett nála a mezőből öt, a halomból meg csak kettő. Ez a fajta „slendriánság” a sótartó mondjuk azt, hogy kevésbé kidolgozott növényi motívumainál is megfigyelhető, de azt hiszem nem is ez a lényeg, hanem inkább az döntést kell értékelnünk, ami a magyar címert erre a sótartóra helyezte.  

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.09.12. 09:24 • Címke: digitalizálás, 3D, manda adatbázis, manda

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.