a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Szakonyi Károly Adáshiba című drámája az interneten
Az alábbiakban szokatlan kísérletet teszünk: annak próbálunk utánajárni, hogy a mű milyen nyomot hagyott mára az interneten.Az Adáshiba című komédiát 1970-ben mutatták be a Pesti Színházban. A mű a huszadik század második felének legsikeresebb magyar színházi produkciói közé sorolható: több, mint száz különböző előadásban került színpadra. Szinte folyamatosan játsszák valahol. Párbeszédei ragyogóak, témája aktuális, humora friss. Az alábbiakban szokatlan kísérletet teszünk: annak próbálunk utánajárni, hogy a mű milyen nyomot hagyott mára az interneten; milyen módokon és formában találhatók róla szövegek, kép- és hanganyagok különböző honlapokon. (A válogatás meg sem kísérli, hogy teljes körű legyen.)
Az Adáshiba fontosságát és szerepének súlyát jelzi, hogy a darabról, cselekményéről, keletkezésének körülményeiről, a társadalmi háttérről, az ősbemutatóról és a további fontosabb előadásokról külön wikipédia-szócikk született, nagyon informatív, gazdag tartalommal.
A dráma szövege, Szakonyi Károly életművének egészével együtt, elérhető a Petőfi Irodalmi Múzeum által fenntartott Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisában. Ugyanott a drámaíró életrajza, bibliográfiákkal, fotókkal kiegészítve.
Szakonyi Károly munkásságának és alapművének részletes szakmai analízisét adja az MTA Irodalomtudományi Intézete által 1990-ben kiadott A magyar irodalom története 1945–1975 III/1–2. kötet, amelynek digitalizált változata szerepel az Országos Széchenyi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárban.
A nagy sikerű első előadásról 1974-ben televíziós felvétel készült, amelyet negyven év alatt számtalanszor levetítettek az MTV-ben. A Vígszínház társulatának kiválóságai (így Páger Antal, Bulla Elma, Halász Judit vagy Ernyey Béla) a port.hu ajánlójában.
A Nemzeti Audiovizuális Archívumban (egy perc megtekinthető, a teljes felvétel csak a kijelölt NAVA-pontokon).
A felvétel VHS-formátumban (!) több helyen kölcsönözhető. (Feltehetően az eléggé gyenge képminőség miatt nem készült róla DVD.)
Az Adáshibáról készült felvételek természetesen hozzáférhetők nem legális torrent oldalakon is, ezekre nem utalunk.
A bemutatóról 9 fényképet őriz az Országos Színházi Intézet által létrehozott www.szinhaziadattar.hu.
És hogy ugorjunk a történetben, ugyanebben az adatbázisban 18 későbbi magyarországi előadást is regisztráltak, továbbá 5 korabeli kritika szövege elolvasható.
2010 elején a rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház mutatta be az Adáshibát.
Ennek az előadásnak a közvetítésével indította működését a netszínpad. A vállalkozás lényege, hogy a jegyvásárlással egy linket kapunk, amelyen tetszőleges időpontban megtekinthetjük a darabot. A netszínpadon a közvetítés előzetese is megtekinthető, valamint cikket olvashatunk a netszínpadi közvetítés visszhangjáról.
A 2011. januári nyíregyházi előadás ajánlója a színház honlapján.
A városi televíziónak a bemutató próbái során felvett anyaga.
Fotók és videók az előadásról.
Négy kritika, teljes terjedelemben.
Az előadás ismertetője a Kelet-Magyarország című napilapban és a port.hu-n.
A www.7ora7.hu ismertetője, Szakonyi Károly videointerjújával.
Ugyanerről az előadásról készült beszámoló, fotókkal, a Színművészetünk Klubja blogon és Nagy István Attila blogján.
A (talán) legutóbbi bemutató: a szolnoki Szigligeti Színház előadásáról (rendező: Málnay Levente) a www.7ora7.hu közöl részletes kritikát, számos fényképpel.
Cikk a port.hu-n fotókkal, és az onstage.blog.hu-n.
Ha végignézünk a listán, több minden eszünkbe juthat az Adáshiba kétségtelen beágyazottságán, népszerűségén túl is.
Az internet nagyszerű terep a dokumentálásra, hiszen az íróasztalnál ülve olyan információkhoz is hozzáférünk, amelyek korábban csak komoly kutatások után kerülhettek volna birtokunkba. Azonban felmerül a kérdés: mennyiben tesz hozzá mindez magához a kultúrához? Élő dolog-e egyáltalán, vagy puszta szó, amelyről például a beszédaktus-elmélet hívei kajánul állapítanák meg minden egyes tételnél, hogy gyakorlati cselekvéstartalmuk: zéró?
Bizonyos, hogy az a könyvtár, amely (kis túlzással) elfér egy gombostű fejében, nem maga a kultúra; hiszen az nem adathordozókon, hanem a fejekben van. Az internet jó esetben is csak eszköz, de vegyük észre: félelmetesen hatékony eszköz. Lesz-e, aki használja? Nem tudom; de ha megfordítjuk a dolgot: ha nem létezne a háló, akkor biztosan nem használná senki.
Nagyjából ahogy az Adáshibában a televízió: Bódogék esete (kissé didaktikusan, dehát: színház) azt mutatja be, hogyan csalja el a szereplők életét az új masina. Akinek van képessége hozzá, az használja; akinek nincs, annak feltehetően (hogy kajánul fogalmazzunk) úgyis mindegy; lényeg, hogy megtalálja benne a napi örömre/bosszúságra valót.
Mentes Tamás