a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A magyar Dante: beteges és szerelmes
Vannak egy-egy országhoz, néphez köthető szépirodalmi
csúcsteljesítmények. Az olaszoknak ott van az Isteni színjáték, a
németeknek a Faust, az angoloknak az Elveszett paradicsom. Mi magyarok a
Tragédiára lehetünk büszkék, ami a maga időtlenségével és
egyetemességével valóban páratlan alkotás. Joggal tehetjük fel a kérdést: hogyan írhatott ilyen volumenű művet egy sokat betegeskedő, gyenge fizikumú, életét jobbára vidéki elvonultságában leélő, közepes egzisztenciájú, örökké szerelmes kisnemes? 150 éve, október 5-én halt meg Madách Imre, e páratlan teljesítmény papírra vetője.
A Madách család ugyan IV. Béláig vezeti vissza nemességét, de Madách Imre felmenői leginkább a vármegye szolgálatában, kisebb-nagyobb hivatalokat betöltve élték le életüket. Talán csak egy Gáspár nevű versfaragó kuruc főtiszt és a nagypapa, Madách Sándor volt kivétel, aki szabadkőműves volt és több-kevesebb sikerrel, de 16 vádlottat védett a magyar jakobinusok perében. A vékonyka, gyermekkorától szívbeteg Imre zárkózottságát is részben fizikális adottságainak köszönhette. Ugyanakkor a későbbiekben a báltermek állandó vendégeként ezt a gyermekkori félénkséget, visszahúzódást le tudta vetkőzni. Gyenge egészsége jó szellemi képességekkel és szorgalommal társult, élete végéig olvasott, tájékozódott, végül hat nyelvet is elsajátított. Érettségijét magántanulóként a váci piaristáknál szerezte meg, és a pesti egyetemen is csak három szemesztert végez el nappalin, igaz eközben ha betegségei engedik, egyetemi polgárként él, bálozik, kirándul, színházba, koncertekre jár, úszik és vívni tanul. Végül az ügyvédi vizsgát is magánúton abszolválja 1841-ben, és az akkoriban kötelező egyéves joggyakorlatot Fráter Pál nógrádi alispán mellett tölti le, akinek unokahúgát később feleségül is veszi.
Madách Imre
Még egyetemi éveiben magánkiadásban megjelenik első verseskötete (Lantvirágok) is, amit évfolyamtársának, Lónyay Menyhértnek a húgához, Etelkához írt. A nógrádi aljegyzői, majd 1844-től táblabírói elfoglaltságai mellett van ideje természetesen az írásra, így születik meg esszék és tanulmányok mellett többek között a Csák végnapjai című drámája is, amit jó szokásához híven később majd átír. A kor fontos társadalmi eseményének számító bálok szorgalmas látogatása is meghozza eredményét, az 1844 februárjában, egy losonci mulatságon megismert Fráter Erzsébet 1845 júliusában feleségül megy hozzá. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a számtalan korábbi múzsa és szerelem után csak ebben az 1844-es esztendőben négy olyan szépség is akad (Gyürky Amália, Matkovich Ida, Huszár Mária és egy talán Paula nevű hajadon), akikhez Madách szerelmes verseket, leveleket írogat. A Fráter Erzsébettel kötött házasság aztán 1854-ben válással végződik, nem hétköznapi kapcsolatuk erőteljesen jelen van fő művében, az 1856-57-ben megírt Ember tragédiájában is.
Fráter Erzsébet
De itt még nem tartunk, a boldog ifjú pár Csesztvén telepedik le, Madách megyei főbiztosként és válaszmányi tagként tevékenykedik és gazdálkodik, de 1848 mozgalmas tavaszán-nyarán ismét ágynak esik a szívével. Aztán amint ereje engedi, megyei főbiztosként részt vesz az újoncok toborzásában. A szabadságharc leverése után menekülőket bújtat, többek között Kossuth titkárát, Rákóczy Jánost is, akiből erdőkerülőt csinál. Ezért is kerül vizsgálati fogságba 1852 augusztusának elején Pozsonyban, majd Pesten. Egy év múlva szabadulva szembesül azzal, hogy felesége 1853. április 2-án gyermeket szült és azt rebesgetik, hogy a család barátját, Hanzely Ferencet nem éppen illendő körülmények között fogadta. Kenyértörésre egy 1854-es losonci bál miatt kerül sor közöttük, amikor a nyűgös költőt az éppen náluk vendégeskedő Meskó Miklós helyettesíti kísérőként Fráter Erzsébet oldalán. A hitvest aztán jó száz évig okolják Madách boldogságának aláaknázásával és csak az utóbbi években, többek között Tempfli József nagyváradi püspök jóvoltából árnyalódhatott csak ez a kép. (Nem véletlen, hogy Fráter Erzsébet nagyváradi sírfelirata így szól: „Könnyű ítélni a felületeseknek”)
Madách a válás után betegeskedik, olvas, ír és gazdálkodik. Megírja a Tragédia mellett a Civilizátor című vígjátékot, 1859-ben állítólag törvénytelen gyermeke is születik, akinek anyját aztán birtokának intézője veszi feleségül. Balassagyarmati követként jelenik meg az 1861-es országgyűlésen, ahol a határozati pártot erősíti. Ekkor viszi a Tragédiát is magával a fővárosba, a mű sikere a Kisfaludi Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagságát is meghozza neki. Ez utóbbit kiújuló szívbaja miatt már csak levélben tudja elfoglalni. Értekezésének címe: A nőről, különösen aesthetikai szempontból.
Pálffy Lajos