a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Kő kövön
Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából
A napokban Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából címmel időszaki kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban. Egy eltűnt világ nyomában.A Holokauszt Emlékév keretében megrendezett néprajzi tárlat 72 – kiállításon még sosem szereplő – zsidó vonatkozású tárgyat mutat be. Ez a kicsiny, ámde jelentős judaika-gyűjtemény zsidó használati eszközökből, műtárgykereskedők, magángyűjtők révén a múzeumba került tárgyakból, valamint gyönyörű fotókból áll. A kiállítás töredékeiben bár, de elénk tárja zsidó hétköznapokat és ünnepeket, a különböző foglalkozási és társadalmi rétegeket, illetve ezek kapcsán tíz meghatározott témát – ahogy egy szombati közösségi ima elmondásához is legalább tíz felnőtt férfira van szükség a zsidó hagyomány szerint.
Gebauer Hanga kurátor a kiállításmegnyitón (fotó: MTI/Kovács Attila)
Egy-egy elem – pl. fény, gyász – köré csoportosulva, mozaikszerűen áll össze a teljességében már soha meg nem ismerhető, egykor szilánkossá tört világ. A zsidó férfi és női fejviselet, illetve a rituális kellékek világába kalauzol a Strájmli és főkötő. A vidéki zsidó kereskedők és a helyi társadalom kapcsolatába, és a Néprajzi Múzeum zsidó tárgyainak múzeumba kerülésének történetébe ad bepillantást a Handlé és nagykereskedő. Bonyhád példáján keresztül a zsidó terek kérdésével foglalkozik a Sulklopfer és zsinagóga, a szombathoz kapcsolódó szokásokat és tárgyi világot mutatja meg a Barhesz és beszamim. A Szédertál és macesz a zsidó ünnepek egy kis szeletét járja körül. A zsidó otthonok képi világát villantja fel a Mizrah tábla és háziáldás. A Kóser és tréfli kapcsán a zsidó konyha sajátosságait és a rituális tisztaság kérdéseit tárgyaljuk. A Hanukia és örökmécs a fény zsidó kultúrában betöltött fontos szerepére hívja fel a figyelmet. A Gyász és kaddis a halához kötődő szokásokba ad betekintést.
A Bikur Holim betegsegélyező egylet adománygyűjtő könyve, Pápa, Grünbaum Gyula gyűjtése, 1912 (forrás: Néprajzi Múzeum)
Bata Tímea kurátor bemutatja a digitális vitrinben lapozható adománykönyvet (fotó: MTI/Kovács Attila)
A kiállításmegnyitón a Klezmerész zenekar zenélt, Komoróczy Géza professzor beszélt többek közt arról a hiátusról, hogy a népi zsidó kultúrát és tárgyi néprajzot az elmúlt évtizedekben alig kutatták a muzeológusok, így emlékek is kevésbé maradtak. Köszöntőjében Dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felsorolta az összes közreműködőt; a kiállítás rendezőit: Szarvas Zsuzsa, Bata Tímea, Gebauer Hanga, Sedlmayr Krisztina, további közreműködő: Fülöp Hajnalka, a látványterv felelőse Balla Margit, a pápaiak felajánlását – akik töredékeiből egésszé tették a kiállítást.
Az Adler italmérés boltja, ajtajában zsidó férfi és fiúk kalapban, cicittel. Alsóapsa, 1911. Balogh Péter felvétele (forrás: Néprajzi Múzeum)
A tárlat érdekessége két egyedi fejlesztésű, interaktív digitális múzeumi alkalmazás: egy digitális vitrin a pápai betegsegélyező egylet 185 éves adománykönyvével, és egy interaktív vetítés, amely a szombati asztal rítusait ismerteti. Ezek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Kreatív Technológia Laborja és a múzeum közös projektjei. A szombati asztalra vetített animáció a szombat bejövetelének otthoni rítusait meséli el, a látogatók egy öttagú család és vendégük péntek esti ünnepét ismerhetik meg. A stilizált rajzok a gyertyagyújtástól az áldásokon át a vacsoráig mutatják be a hagyományos tárgyakat, kellékeket, cselekvéseket.
A digitális szombati asztal (fotó: Néprajzi Múzeum)
A gyűjteményi anyagot bemutató termek után található Joó Emese és Czingel Szilvia múzeumpedagógusok, illetve a Lauder Javne Iskola- és az Iskolai közösségi szolgálaton több középiskolából résztvevő diákok által összeállatott „kérdések terme” – az élő közönségkapcsolat, a különböző viszonyulások, reflexiók, a párbeszéd és a pedagógiai feldolgozás színtere. Itt a diákok saját tárgyaival és a hozzájuk kapcsolódó személyes történekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Kő kövön – Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából
2014. október 30. – 2015. május 31.
Néprajzi Múzeum
Jenei Gabriella