a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Milton, az öntudatos
340 éve halt meg John Milton, korának legnagyobb költője, Cromwell
titkára. Aki legszebb verseinek javát nem is angolul, hanem latinul és
olaszul írta.1608-ban született, tehetős családban. A cambridge-i egyetemen magiszteri fokozatot szerzett. Kiválóan beszélt és írt több nyelven. Az Ótestamentumot héberül, az Újtestamentumot görögül, ezenkívül németül, a hugenották költőit és prédikátorait franciául olvasta és idézte. Nem meglepő, hogy az angol polgárháború idején a külföldi levelezés titkára lett. Már kora ifjúságától kezdve elfordul a hétköznapi dolgoktól, kezdetben a költészetért, majd a politikai, vallási eszmékért rajongott. Fő művében egyesül e két eszmény és megszületik az Elveszett Paradicsom.
Gustave Doré illusztrációja az Elveszett Paradicsomhoz (forrás: Wikimedia Commons)
Közben meg is nősül. A komoly férjet költői, filozófiai, politikai, vallási gondolatok foglalkoztatják, nejének, akit meglehetősen léha és hiú teremtésként írnak le a kortársak, egész más az érdeklődése. Nem meglepő, hogy hamar elhidegültek egymástól. Felesége visszamegy szüleihez és három évig vissza sem tér. Milton ezidőben több tanulmányt jelentetett meg, amelyekben kiáll a válás gondolata mellett. Mégis, miközben mindketten válást terveztek, az asszony három leánygyermeket szült neki. Bár ott is hagyta őket az apjuknál. A férfi azonban nem élhet asszony nélkül. Milton még kétszer nősült. Második házassága boldognak indult, de a szeretett asszony fiatalon meghalt. A harmadik nem volt se jó, se rossz: színtelen volt, elviselték egymást. Leányaival sem volt szerencsés: a három közül kettő nem bírta az elszegényedést, még kevésbé a vak családfő indulatosságát. Csak egy leány vállalta a megpróbáltatást: Milton őrangyala lett, ő írta le a remekműveket, amelyeket a vak lángelme diktált. Ő állította össze a különböző nyelven írt lírai versek gyűjteményes kötetét is.
Munkácsy Mihály: Milton mellképe – Képeslapon a MaNDA adatbázisában is megtalálható
Mielőtt csatlakozott volna Cromwell vezérkarához, egy hőskölteményt tervezett az Artus (Artúr)-mondakörről, ezt sosem írta meg. Itáliai körútja alkalmával lehetősége nyílt találkozni Galileivel, akit ekkor már az inkvizíció gyanakodva figyelt: nem hagyhatta el otthonát, de látogatókat fogadhatott. Ez a találkozás nagy hatással volt rá, közelebb vitte a természet és benne az ember törvényeinek megértéséhez. Itáliai körútját félbeszakította, amikor híre ment a skóciai felkelésnek, ekkor visszatért Angliába. Jól sejtette, hogy most következik az angol nép forradalma, a puritánok harca a király és az anglikán egyház ellen.
Hamarosan ott volt Cromwell vezérkarában. Kitűnő és hatásos röpiratokat írt. 1644-ben megírja Aeropagitica című művét, amelyben a szólás- és sajtószabadságot védelmezi, sok gondolatával előfutára lesz a francia forradalomnak. Politikai tevékenységét 43 éves korában kénytelen abbahagyni, akkora már teljesen megvakult. 1650-es években kezd el foglalkozni az Elveszett Paradicsommal, amelynek hőse a Sátán, aki Isten elleni harcában alulmarad. Ő a bűn maga, de lelki keménységével mégis vonzó hős. Alakja évszázadokra helyet biztosított magának a költők, művészek képzeletében, gondoljunk csak Bulgakov Wolandjára, vagy Madách Luciferére.
Munkácsy Mihály: Milton az Elveszett Paradicsomot diktálja – Képeslapon a MaNDA adatbázisában is megtalálható
Az értelmezők szerint a vallásos Milton a Sátán alakjában fejezte ki önmagát. A Sátán a puritán lázadó, a másvilági Cromwell, akinek legfőbb kincse önmaga, amelyet nem veszíthet el. Mint ahogy Milton is igyekezett diadalra vinni saját individualizmusát. Milton óriási műveltsége és óriási képzelőereje együtt érvényesül ebben a kalandosan érdekes történetben, amelyben egyesül a vallási és a természettudományi világismeret. Utolsó két művében, a Visszanyert Paradicsomban és a Küzdő Sámsonban is a már ismert miltoni tematika jelenik meg: saját sorsa, az angol politikai élet, a legyőzött lázadó törhetetlen daca.
Milton több képzőművészt is megihletett, Munkácsy Mihály néhány festményének képeslap változatát a MaNDA adatbázisában is megtalálhatjuk, a Balatoni Múzeum gyűjteményéből.
Tompa Éva