a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A teljes Radnóti-hagyatékot nem lehet elárverezni
A teljes Radnóti-hagyatékot nem lehet elárverezni, a költő februárban elhunyt özvegyének ugyanis nem egyetlen örököse van – közölte Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, az irodalmi hagyaték kezelője az MTI-vel.
A szakértő azzal kapcsolatban mondta el mindezt, hogy két portál is hírt adott a teljes hagyaték elárverezéséről. Az index.hu a borsonilne.hu nyomán írt arról, hogy Radnóti Miklósné hagyatékából Szegeden már árvereztek néhány kötetet, december elején pedig egy budapesti árverés tételei között szerepelnek a költő özvegyének egykori könyvtárából származó könyvek. Ferencz Győző elmondta, hogy Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni érvényes végintézkedést hagyott hátra, amelyben részletesen rendelkezett hagyatékáról. Mindazt, ami a nyilvánosság szempontjából jelentőséggel bírhat, tehát az irodalmi hagyatékot – a kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fényképeket - a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának adományozta. Felidézte, hogy az anyag jelentős része már 2008-ban átkerült a kézirattárba, ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása folyamatban van. Azoknak az iratoknak az átadása, amelyeket Radnóti Miklósné személyes okokból haláláig magánál tartott, jelenleg folyik – tette hozzá. Ferencz Győző hangsúlyozta, hogy a feldolgozás után az irodalmi hagyaték kutatható lesz.
„Minden olyan érték, amelyhez a nyilvánosságnak érdeke fűződhet, az MTA Kézirattárában, szakmailag kikezdhetetlenül jó helyen van. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy Radnóti Miklósné a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, így az rendelkezésének megfelelően az ő magántulajdonából mások magántulajdonába került, és magánügy, mi lesz vele. A végrendeletet tiszteletben kell tartani” – jegyezte meg a Radnóti-kutató. Emlékezetett arra, hogy a gyűjtők rendszerint jelentős összegeket fizetnek a hasonló hagyatékokból előkerülő kötetekért vagy más műtárgyakért, így megfelelő körülményeket is biztosítanak az értékes tárgyak megőrzésére. Nem kallódik el semmi, ha magángyűjteménybe kerül – tette hozzá. Megjegyezte, hogy ha az állami gyűjteményeknek fontos és érdekes lehet a Radnóti-hagyatékból árverésre kerülő kötetek és műtárgyak megszerzése, akkor erre is adott a lehetőség. Az irodalomtörténész beszámolt arról is, hogy Radnóti Miklósné általános örököse, Ausztráliában élő unokahúga – akivel egész életében szoros kapcsolatot ápolt – megállapodott a XIII. kerületi önkormányzattal, hogy a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési házban állandó emlékszobát alakítanak ki, ahol a tragikus sorsú költő íróasztala, karosszéke, könyvespolca, néhány könyve és személyes tárgya lesz majd látható.
MTI