a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
„Csak nagyság árad e nagyúrból”
A Nemzeti Galéria méltó kiállítással állított emléket a nagy
magyar költőnek, katonai szakírónak, hadvezérnek és
államférfinak.Tavaly november 18-án volt 350 éve, hogy gróf Zrínyi Miklós, a költő és katona halálos vadászbalesetet szenvedett Csáktornya mellett. Halálával egyesek szerint sírba szállt a nemzeti függetlenség kivívásának csekélyke esélye is, nem véletlenül terjedtek el a mendemondák merénylőkről, akik az ereje teljében lévő gróf halálos fejsebeit okozták. A Nemzeti Galéria méltó kiállítással állított emléket a korszak legkiválóbb magyar költőjének, katonai szakírójának, hadvezérének és államférfijának.
Jan Thomas: Zrínyi Miklós, 1662-63
A Galéria tárlatára összegyűjtött műtárgyak, festmények, metszetek, térképek között kimagasló értéket képvisel az utolsó Rubens-tanítvány, Jan Thomas által készített félalakos portré, ami később több Zrínyi-metszetábrázolásnak is alapja lett. Jan Thomas kora legkiválóbb portréfestője volt, a császári udvar is ellátta megrendelésekkel. Zrínyi a vörös dolmányban, hadvezéri buzogánnyal ült modellt neki Bécsben, a kép Csáktornyáról Zrínyi egyetlen fia, Ádám halála után Csehországba került, ahol végül a Lobkowicz hercegek gyűjteményében bukkant fel az 1990-es évek elején. 300 év után került hát néhány hónapra újra Magyarországra, hogy február nyolcadikáig még elkápráztasson bennünket. A portré tökéletesen megmutatja Zrínyi államférfiúi, emberi nagyságát, másrészt pedig Jan Thomas zsenialitását is, aki németalföldi mestereihez hasonlóan minden erőlködés, sallang nélkül tudott pontosan jellemet ábrázolni.
Ismeretlen mester van Dyck köréből: A gyermek Zrínyi Ádám képmása, 1670-es évek
Bizony, ha megállunk az átlagos méretű munka előtt, akkor igazat kell adnunk Charles De Maistre abbénak, aki Bécsben találkozott a gróffal és így írt róla: „Sose láttam szebb testű és szellemű férfit e magyar úrnál. Termete magas és nagyon arányos, mivel teste erőteljes, azt mondhatjuk, alkata a legvonzóbb és a legelőnyösebb, csak a nagyság árad e nagyúrból”. Igen, ott vannak ezen az arcon, a tartáson a németújvári neveltetés, a gráci, bécsi is nagyszombati iskoláztatás nyomai, és az 1636-os itáliai utazás is, amikor az ifjú magyar grófot VIII. Orbán pápa is fogadta. És ott van a hat beszélt és nyolc olvasott nyelv, az ősök, a csáktornyai „fejedelmi” udvar, a Szigeti veszedelem és a hadtudományi munkák. Ott van a világhírű téli hadjárat (ne felejtsük, akkoriban Európa jelentette a világot). Az eszéki hídkomplexum porrá égetése – mivel, ha nem Dráva-parti mocsarak elszáradt nádjával. És ott van már az a bizonyos seb is, „jobb felöl a fülin alól a nyaka csigolyájánál ment be és elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakította; az ölte meg, a vére elmenvén”.
Jacob Sandrart: Zrínyi Miklós lovasképe, 1663
Az első terem a családé, a másodikban ott van Jan Thomas portréja és az V. Károlytól megkapott Aranygyapjas rend, amelyről csak az értesítés érkezett meg 1664. szeptember 6-án. A harmadik terem pedig a dicső és végzetes 1664-es évé lett. Itt vannak a Jan Thomas portréja után, Gerard Bouttats által előállított metszetek, itt van Elias Widemann 1647 és 1652 között a magyar világi és egyházi nagyságokról készített sorozata is. Itt van a harcostárs, Esterházy Pál herceg Mars Hungaricusa kéziratban, a híd felgyújtásának történetével. És itt van ama csúf seb Bethlen Miklós által történő leírása is, amelyet már idéztem. Mert a vadkanagyar, vagy azok a sejtett, Bécsből irányított merénylők egy nagy pályafutást törtek derékba. És magyarokra nézve botrányosan eredménytelen, megalázó vasvári béke után Zrínyi sem a Habsburgokban látta már a haza jövendő felszabadítóit, az is bizonyos.
Zrínyi Miklós: Adriai tengernek Syrenaia, 1651 (könyvborító)
Költő, hadvezér, államférfi. Zrínyi Miklós (1620–1664)
Magyar Nemzeti Galéria
2014. november 25. – 2015. február 8.
Pálffy Lajos