a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Szilasi László az idei Mészöly Miklós-díjas
Szilasi László író, irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet a névadó születésének 94. évfordulóján adtak át Szekszárdon.
A Mészöly Miklós Egyesület az író A harmadik híd című, 2014-ben a Magvető Kiadónál megjelent regényéért ítélte oda az elismerést, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke adott át a tolnai megyeszékhelyen, a Művészetek Házában rendezett emléknapon. Méltatása szerint a regényen erőteljes Mészöly-hatás érezhető, az író imitáció, idézet nélkül a „szövegköziség légkörében” alkot. Laudációjában Mészöly Film és Megbocsátás című kisregényeit említette, mint amelyeknek megidézése tökéletesen egyedi Szilasinál. A mű szereplői jellemzése szerint „a halál, a születés és az üdvösség helyeit járták be”.
A regényben egy hajdani emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét. Darvasi László – korábban Mészöly-díjjal elismert – író a műhöz írt ajánlójában „bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus” könyvként jellemezte a regényt, amelyből azt is megtudhatja az olvasó, hogy „a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha”. A díjazott az elismerés átvétele után mondott beszédében felidézte: egyetemi tanulmányai kezdetén Mészöly Miklós korai és Vörösmarty Mihály kései szövegei együttesen vezették be a magyar irodalom olvasásába. Azt tanították, hogy minden igazi poétikai megoldás csak egyetlen egyszer használható fel – jegyezte meg. „Ma, amikor az irodalom funkcióinak jó részét Európában átvette a nemes lektűr, különösen fontos újra és újra visszatérni hozzájuk, hogy részesülhessek az ő felkavaró különös ismereteikből” – mondta. Az emléknap részeként Kukorelly Endre költő Mészöllyel kapcsolatos, személyes emlékeit idézte fel, és felolvasták Darvasi László Sutting ezredes visszatér című – a Sutting ezredes tündöklése című Mészöly-elbeszélésre utaló – szövegét.
Mészöly Miklós és Polcz Alaine. Az emléknap programja itt olvasható.
A díjat most tizenegyedik alkalommal ítélte oda a Mészöly Miklós irodalmi hagyatékát gondozó egyesület kortárs magyar írónak; 2005-től Márton László, Darvasi László, Macsovszky Péter, Cserna-Szabó András, posztumusz Baka István (1948-1995), Péterfy Gergely, Zalán Tibor, Szkárosi Endre és Győrffy Ákos kapott meg, 2014-ben az átvétel után nem sokkal elhunyt Borbély Szilárdot (1963-2014) Nincstelenek című regényéért díjazták. Az egyesület minden évben átadja a Kossuth-díjas író nevét viselő emlékplakettet is, amelyet ezúttal Kis Pál István szekszárdi költőnek ítéltek az életmű gondozásában végzett tevékenységéért.
Szilasi László 1964-ben született irodalomtörténész, kritikus, esszéista, író. 1989-től tíz éven át a Pompeji című irodalmi lap szerkesztője volt. A Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának docense, a régi magyar költészettörténet, 19. századi magyar regény, kortárs magyar próza a kutatási területe. 1994-től jelennek meg esszé- és tanulmánykötetei, a Szentek hárfája című regényével 2010-ben Rotary Irodalmi Díjat nyert, 2012-ben József Attila-díjat kapott.
MTI