Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
A skandináv irodalomról mostanában leginkább a nagy sikerű krimik jutnak eszünkbe. Bár a skandináv irodalmi élet ezen szelete is jelen lesz, de a médiában kevésbé kiemelt, kevesebb filmes feldolgozást megélt műfajok is bemutatkoznak. Április 20-án, péntek délelőtt egymás után két rendezvény is a kortárs finn költészettel foglalkozik: bemutatják Jávorszky Béla műfordító legújabb finn költészetből válogató Fölmagasodik hirtelen című kötetét, majd a közönség közelebbről megismerkedhet a turkui finn költők verseit tartalmazó antológiával.
Hogy miért éppen Turku? Talán, mert Mikael Agricola püspök itt fektette le 1540-es bibliafordításával a finn irodalmi nyelv alapjait, a város költői pedig, mondhatni, azóta is ügyelnek erre a hírnévre. Finnország viszont nem csak költői alkotásaival jeleskedik a fesztiválon, prózairodalmának egyik híres képviselője, Leena Lehtolainen írónő személyesen is jelen lesz Az első gyilkosságom című kötetének bemutatóján. A könyv az írónő detektívsorozatának első kötete, amelynek főszereplője, Maria Kallio további részekben is megjelenik majd.
A norvég irodalom is képviselteti magát: a Könyvfesztivál keretén belül megrendezendő norvég fordítói konferenciára érkezik a világhíres Jostein Gaarder, aki a Sophie világa című regényével új szemléletű filozófiai bevezetőt írt a fiatalok és a felnőttek számára. A norvég irodalom novellaspecialistájától, Kjell Askildsentől is lehet dedikációt kérni, valamint találkozhatunk vele pénteken a Millenáris Európapontján az Európai Írótalálkozói beszélgetésen is, amelyen részt vesz még a fesztivál olasz díszvendége, Claudio Magris, valamint Henrik Nordbrandt, Pia Juul, Kjell Askildsen, Jože Hradil, Jostein Gaarder, Andri Snær Magnason, Konrád György és Barna Imre is.
Az izlandi irodalom sem csak a krimijei által híresült el nálunk, hanem Björk és Lars von Trier dalszövegíró A macskaróka című kisregénye által is népszerűvé vált izlandi író, Sjón is eljön a szombat délutáni könyvbemutatójával egybekötött dedikációjára. A skandináv krimiszerzők nem csak külön-külön, hanem egy beszélgetés erejéig együtt is bemutatkoznak: sikerük titkáról beszélget Håkan Nesser (Svédország, Animus Kiadó), Leena Lehtolainen (Finnország, Animus Kiadó), Lene Kaaberbøl - Agnete Friis szerzőpáros (Dánia, Libri Kiadó); Kolozsi László filmkritikus moderálásával.
A gyermekregények közönsége is találhat magának programot, hiszen a finn Seita Parkkola/Vuorela Vihar című regényét is itt mutatják be dr. Pompor Zoltán gyermekirodalomkutató és Bába Laura fordító közreműködésével.
A könyvfesztivál utolsó napján, vasárnap pedig Lene Kaaberbøl és Agnete Friis dán írók Cigányátok című regényének interaktív feldolgozását láthatjuk, Balogh Rodrigó fiatal rendező és még fiatalabb társulata segítségével: így a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki "látványos módon" ismerkedhet meg a dán alkotással.
Bakk Ágnes
XIX. Könyvfesztivál, április 19–22. Millenáris >>