a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Greenaway Berlinben
A szabadság felelőssége 2. Berlinale 2015
Az idei egyik nagy meglepetés a naptár szerint senior korba ért, ám
72 éve dacára energikus, újító Peter Greenaway legújabb filmje, az Eizenstein Guanajuatoban,
amelynek még azt sem tudjuk fölróni, hogy nem Michael Nyman
szerezte a zenéjét.A német sajtó szerint a film is, rendezője is életet hozott a Berlinaléra. Az állítással csak egyetérteni tudunk, s bizony őszintén fájlaljuk, hogy az új perspektívákat nyitó Alfred Bauer-díjat nem ő kapta. Mi más lehetne a film, mint szórakozás? – érdekes volt ezt éppen Greenawaytől hallani a Berlinale legszórakoztatóbb sajtótájékoztatóján, akinek az alkotásait a leginkább (szét)elemezték. A nyolcvanas évek elejétől, A rajzoló szerződése (1981) és a 8 és fél nő (1999) között keletkezett nagy alkotásai a poszt- és poszt-posztmodern esztétikák jegyében készültek. A kétezres évek eleje óta érződött a saját módszerébe való belefáradása. 2013-ban a 3D-vel mint a mozi megújulásának eszközével is foglalkozott, s azzal párhuzamosan jobbnak látta visszanyúlni a pályáját meghatározó Eisenstein-élményhez.
A festő Greenaway tíz évig vágóként dolgozott, s már akkor ráérzett Eizenstein zsenialitására, aki a vágást tekintette a film legfontosabb jelentésképző elemének. A Patyomkin páncélos, a Sztrájk, a Tíz nap, amely megrengette a világot rendezőjének forradalmi hevületű, a pátoszt jótékonyan szatírával vegyítő filmnyelvének elemien erős hatása Greenaway minden filmjében megtapasztalható. Mindkettejük univerzumának titka a gondosan megkonstruált jelenetek pontosan kiszámított képekkel történő megjelenítése.
Szergej Mihajlovics Eizenstein
Az Einzenstein filmtörténetileg, filológiailag pontos alkotás, s bizony erőteljes érv a művészetfilozófia-fölfalta, életidegenné csupaszodott kategóriákban gondolkodás ellen. Nem kell több, csak a hús-vér élet megmutatásának egyenessége és bátorsága, akkor nem kell attól félni, hogy a film kihalt művészetté válik, mondta és mutatta a Mester. Neki pompásan sikerült.
Peter Greenaway hommage-ának szereplése a Berlinalén arra is példa, hogyan működik a filmkészítés, ha demokratikus keretek között kell megélnie. A nemzetközi zsűri díjaiból az következik, hogy nem szerette ezt a filmezési módot. Alighanem nem éreztek rá, hogy Greenaway jól használható, a nyugati kultúrából szervesen következő kiutat mutat a nyugati művészetek, elsősorban a film válságából. Tartalmilag szembenézésre biztat mind a politikai megnyomorítással, mind a társadalomnak az egyénnel szembeni elvárásaival, formailag pedig ismét újraértelmezi mind a vágást, mind a képalkotást, mind a zenehasználatot. Felfrissíti, továbbviszi azt az összművészeti teljességet, amelynek színvonalával annyi éve kényezteti rajongóit. Az Eizenstein életre nyitottságában, művészeti szabadságában, levegősségében iskolapéldája lehetne annak, hogyan lehet fittyet hányni mindannak a frusztráló, nyomorító művészetelméleti gondolkodásmódnak, amit Danto hasonlóan szellemesen megírt.
| Eizenstein (a szenzációs finn Elmer Bäck), rövid élete végéig Pera Ataseva íróval élt házasságban, Greenaway kutatásra alapozott fikciója szerint azonban homoszexuális volt. Hollywoodban a hangosfilmkészítést tanulmányozta, ahonnan apróbb-nagyobb nézeteltérések miatt aránylag hamar távoznia kellett, s 1931-ben, élete sorsfordító harmincharmadik évében egy mexikói kisvárosban, Guanajuatoban találta meg valódi identitását. Ide a kommunizmus eszméivel szimpatizáló amerikaiak, Upton Sinclair író és köre támogatásával érkezett filmet forgatni Que viva Mexico címmel. Palomino Cañedo (Luis Alberti), a családos tanár és antropológus, a rendező helyi idegenvezetője ráérzett a sztálini Szovjetuniótól rettegő, az üzleties Hollywoodtól viszolygó művész bizonytalanságára. Igyekezett lelkileg támogatni, s művészetelméleti, filozofikus beszélgetéseik közepette elcsábította. A Mexikó-film a leforgatott óriási mennyiségű anyag dacára nem készült el. |
Greenaway azt a rövid időszakot mutatja be, amit Eizenstein a poros mexikói kisvárosban eltöltött, s utal rá, de nem foglalkozik bővebben a politikai vagy magánszféra nyomorító körülményeivel. Guanajuano üdítően távol volt mind a tömeggyilkos gulágok Szovjetuniójától, mind az ahhoz képest élhető, bár szesztilalom, bandaháborúk sújtotta Amerikától. Más módszerekkel és eszközökkel ugyan, de mindkét nagyhatalom mélyen behatolt a magánélet szférájába, akadályozta az identitás szabad kialakítását, a szexualitás is az elnyomás egyik eszköze volt. Eizensteint persze Mexikóban is megfigyelték, s egy idő után kötelezték arra, hogy hazatérjen, aminek ő, vonakodva bár, de engedelmeskedett is.
Greenaway Eizensteinje Forman Mozartjához (Amadeus) hasonlóan felszabadult, felelőtlen, gyerekes zseni, még idétlen vihogásuk is szinte ugyanolyan. A film archív film- és fotóhasználata határozottan ismeretterjesztői vénát sejtet (!), amit a rendhagyó, a fekete-fehér és színes technikával játszó, helyenként osztott képvilág még poentírozottabbá, érdekfeszítőbbé tesz. Greenaway további két filmet tervez Eizensteinről, akit nemes egyszerűséggel a valaha ismert egyik legnagyobb rendezőnek tart.
Eisenstein in Guanajuato
holland-mexikói-finn-belga, 2015
rendező, forgatókönyv: Peter Greenaway, operatőr: Reiner van Brummelen, vágó: Elmer Leupen, szereplők: Elmer Bäck, Luis Alberti, Maya Zapata, Rasmus Slatis, Jakob Ohrman, Lisa Owen, Stelio Savante
Berlini beszámolónk folytatása következik!
Boronyák Rita