a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A kelet-európai kisember nyomorúsága

A szabadság felelőssége 3. Berlinale 2015

berlinaleA diktatúrában élni kényszerülő (Panahi:Taxi), az abból átmenetileg kikerülő (Greenaway: Eizenstein Guanajuatoban), politika vs magánember sor nem volna lehetséges az alapból kompromisszumos „becsületes kisember” nélkül.

Ő az, aki látja, sőt el is ítéli az igazságtalanságot, tenni azonban nem tesz semmit ellene. A saját fogalmai szerint becsületesen játszik, hiszen csak akkor csal, korrumpál, keménykedik, ha nagyon muszáj, ami pontosabban fogalmazva azt jelenti: ha az érdekei azt kívánják.

Az ő figuráját Radu Jude Aferim! (‚Bravó!’) című filmjében nézhettük meg magunknak alaposabban. Az 1835-ös, posztfeudális Románia elhagyatott tájain játszódó alkotás Jude első történelmi kosztümös filmje. Központi figurája a kedvesség, a jovialitás maga, aki mindenkivel megtalálja a hangot, ügyesen tájékozódik a helyzetekben, szándékosan nem okoz kárt senkinek. Feltehetően megkapta a leckét, s már óvja magát attól, hogy elgondolkodjon azon, vajon miért vannak úgy a dolgok, ahogy.

aferim

Az élvezeteket lehetőség szerint megragadó cinizmusa segíti a túlélésben, ami a legfőbb érték számára. A konfliktushelyzetekben újra és újra tudatosítja magában, s arra neveli a fiát is: ami történik, arra nincs ráhatása. Nem az ő hibája, hogy a világ olyan, amilyen. A még érzékeny fiú a film során elveszti tiszta tekintetét, a végén már nem kérdez, csak poroszkál apja mellett.

A fekete-fehér történelmi road movie 1835-ben, az oszmán birodalom fennhatósága alá tartozó Oláhországban játszódik. Az elmaradott, kaotikus, félig rabszolgatartó, félig feudális viszonyok közepette a földesurak, a bojárok élet-halál urai. A csendőr Costandint (Teodor Corban, a román újhullám egyik emblematikus színésze) a gazdag Carfin bojár azzal bízta meg, hogy kerítse elő cigány rabszolgáját, mert az elcsábította a feleségét. (A cigány rabszolgaság intézményét csupán a 19. század végén törölték el.) Az idősödő, betegeskedő ember a útra magával viszi nagykamasz fiát, hogy bevezesse a mesterségbe, bár inkább azt szeretné, ha a gyerekből katona válna, az biztosabb megélhetést nyújt, és előkelőbb is. Útjuk során sokféle emberrel találkoznak, akik valamennyien rettegnek a környéken pusztító pestistől, s bajaik forrását a környéken élő népcsoportok (cigányok, zsidók, törökök, magyarok) rossz tulajdonságaiban vélik megtalálni. Costandin és fia a szökött rabszolgával együtt elfog egy szintén szökött, árva kisfiút is. A visszaúton a két rabszolga szavaiból kiderül: a bojár embertelenül bánik velük, mindennaposak a kínzások, s az úr a gyilkosságtól sem riad vissza, ha rossz kedve van. A bojár feleségével csakugyan „megesett a dolog”: a fiatal rabszolga a büntetéstől  való félelmében nem mert nem kedvére tenni az asszonynak. Costandin megérti a félelmüket, a gyereket nem is viszi vissza, inkább eladja egy vásárban, őt úgysem keresi senki, az érte kapott pénz meg tiszta haszon. A fiával is jót tesz: az útszéli rongyos fogadóban befizeti egy prostituálthoz, akivel aztán maga is elszórakozik egy kicsit. Mulatozás közben még a gúzsbakötött rabszolgának is vet némi maradék ennivalót, sőt, még borral is megkínálja. Megígéri azt is, hogy szól a bojárnak és a feleségének a fiatal férfi érdekében. Lélekben eképpen megnyugodva leszállítja megrendelőjének „az árut”.

Végül egy személyes megjegyzés: abban nem vagyok teljesen biztos, hogy a film dramaturgiailag legfontosabb jelenetében a kamerába belevillanó fények alakja Dávid-csillagokat formált, de nem csak ezért fogom ezt a filmet újra megnézni.

Aferim!
román-bolgár-cseh, 2015
rendező: Radu Jude, forgatókönyv: Radu Jude, Florin Lazarescu, operatőr: Marius Panduru, szereplők: Teodor Corban, Mihai Comanoiu, Cuzin Toma, Alexandru Dabija, Luminita Gheorghiu, Victor Rebengiuc, Alberto Dinache, Mihaela Sirbu, Alexandru Bindea, Adina Cristescu

Berlini beszámolónk folytatása következik!

Boronyák Rita

• Publikálva: 2015.02.22. 09:00 • Címke: berlinale

Magyar játékfilmek