a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Szerelmesfilm

szerelmesfilm lead

Bálint András és Halász Judit olyan meghitt jeleneteket varázsol elénk, amelyek az Álmodozások korában és az Apában nem voltak.

Elérkeztünk Szabó István nemzedéki trilógiájának harmadik darabjához, a Szerelmesfilmhez. Az 1970-ben forgatott alkotás már színesben készült, de talán ez a legszembeötlőbb különbség ez előző két filmhez képest. A téma ugyanaz, csak a hangsúlyok vannak máshol. Az apátlanság itt is meghatározó elem, a történelem ugyanúgy döntő módon beleszól a szereplők életébe, az otthon maradás vagy disszidálás kérdése is komoly szerepet kap újra, feltűnik az egyházi iskola, a május elsejei felvonulás, és – ki ne felejtsük e legkézenfekvőbbet – a főhőst (akit ismét Bálint András játszik a rendező alteregójaként, mint az előző két filmben) újra Oláh Jánosnak hívják. Ő jelenik meg az első kockákon premier plánban, hozzánk, a nézőkhöz beszélve szerelméről, Katáról. A film záró jelenetében pedig Katát látjuk ugyanígy premier plánban, amint az elmúlt szerelemről szól – kicsit didaktikus megoldással – kifakult képsoron. Ez a két jelenet adja a film keretét.

szerelmesfilm dvd

Címéhez illően a történet egy szerelem története, és három részre tagolódik. Az első rész, amely egyben a leghosszabb is, 1966-ban játszódik, cselekménye mindössze annyi, hogy Jancsi Lyonba utazik gyerekkori szerelmét meglátogatni. A hosszú út során visszaemlékezik Katára, a közösen töltött gyerekkorra, a kezdődő szerelemre, majd az ’56-os elválásra, amikor a lány őt is híva elhagyta az országot, Jancsi pedig maradt. Ebben a részben mozaikszerűen tűnnek fel az emlékképek, mint egy puzzle játék kirakós darabjai, ráadásul egy-egy elem többször is felbukkan, sokszor apróbb változtatással. Hiába, az emberi emlékezet nem teljesen megbízható, ez már az Apában is kiderült. Ezekből az emlékképekből áll össze Kati és Jancsi szerelmének a története.

video

Egy házban nőttek fel, Jancsi a háborúban elvesztette édesapját, így a két család teljesen egymásra utalva élte életét. Egy iskolai osztályba is jártak, s bár kezdetektől fogva érlelődött bennük az egymáshoz való vonzalom, testvérként tekintettek egymásra. Később rájöttek, hogy ez nem testvéri vonzódás, és egy percig sem hagy kétséget Szabó a felől, hogy az Isten is egymásnak teremtette a két fiatalt. Azt írtam korábban, hogy sok újdonságot nem tartalmaz a Szerelmesfilm a trilógia első két részéhez képest, s a szerelem valóban azokban is fontos szerepet tölt be, de itt a két főszereplő, Bálint András és Halász Judit olyan meghitt jeleneteket varázsol elénk, amelyek az Álmodozások korában és az Apában nem voltak. Ha kicsit úgy érezzük, hogy a rendező monomániásan mindig ugyanazokat a dolgokat hajtogatja, s ezáltal talán unalmassá kezd válni, a szerelmesek ma is teljesen életszerű párbeszédei, kettejük bensőséges viszonya mindenért kárpótol.

Az emlékképek mellett megjelennek Jancsi elképzelései arról, hogy milyen lesz a találkozás Katával, hogy ugranak majd egymás nyakába az állomáson, milyen boldogok lesznek. Ehhez képest a film második része azzal kezdődik, hogy Kata helyett Jancsit egy szakállas férfi várja az állomáson, mert Kata nem ért rá kijönni. Ezúttal nem az emlékekről derül ki, hogy pontatlanok, hanem a valóság ütközik az elképzelt jövővel, a vágyképpel. Kata lakása is üres, de aztán megjelenik, s ettől kezdve minden úgy alakul, ahogy azt korábban Jancsi elképzelte. Szabó István eme lírai filmjét konkrét versekre való utalásokkal is megtűzdelte, szóban idézi fel Radnótitól az Ikrek havát, s Jancsi ezt a kötetet viszi Katának ajándékba otthonról. Ennél is hangsúlyosabb azonban József Attila Ódájának megjelenése, amelynek mellékdala így szól:

(Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:
Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.)   

A vonatútról már szóltam, arról viszont még nem, hogy Jancsi Katára várakozva az üres lakásban megfürdik, s épp a kádban ül, mikor a lány betoppan. Megmosdatja, hozza a törülközőt, s hogy teljes legyen az idézet, még odaszól a fiúnak: "Sütök húst!" Végül megágyaznak, és lefekszenek a lány ágyába.

Ez a lírai hang jellemzi Jancsi és Kata Lyonban töltött tíz napját, boldogok, elutaznak a tengerhez, sokat szerelmeskednek (otthon ez egyszer sem történt meg), de aztán újra beleszól életükbe a történelem. Jancsinak haza kell utaznia, mert nem tudja végleg otthagyni Magyarországot. Az egyik jelenetben egyedül bolyong a francia utcákon, és reménytelenül kérdezgeti az arra járókat: "Nem tudják véletlenül, hol van Magyarország?" Kata disszidensként nem mehet haza, ráadásul már gyökeret eresztett Franciaországban. Lassan belátják, hogy nincs lehetőségük a közös életre, Jancsi hazautazik, Kata marad, s egyre ritkuló levelekben tartják a kapcsolatot. Ez már az epilógus, vagyis a harmadik, legrövidebb része a filmnek. Megtudjuk, hogy mindketten megházasodtak később, Kata – amikor már megtehette – járt is Magyarországon, szépen betagozódtak a társadalomba, egyikük itthon, másikuk idegenben. A két ember személyes sorsát Szabó ismét kitágítja, megidézve az Álmodozások kora híres zárójelenetét (telefonos kisasszonyok mondják: Tessék felébredni!); itt Jancsi a postán táviratot ír Katának, s a kamera ugyanúgy kocsizik végig a sok telegramküldő emberen, mint korábban a telefonos kisasszonyokon, vagy az Apában a főhőst követő Duna-átúszókon. Bármennyire személyes történetet láttunk is, egy egész nemzedék, egy egész nemzet sorsa tükröződik kettejük életében.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum által kiadott DVD képe ezúttal kicsit „zajosabb” mint a trilógia két másik tagja esetében. Fekete karikák jelennek meg néha a színes képeken, de még az elviselhetőség határán belül. Most is kapunk angol feliratot a filmhez, s némi extra tartalmat, igaz, ezúttal kevesebbet. Megnézhetjük Szabó 1962-es Te című rövidfilmjét, amely már csak alcíme miatt (Szerelmesfilm) is passzol a nagyfilmhez. Ebben az Esztergályos Cecília alakította lányt láthatjuk a "szerelmes kamera" tükrében, de legalább olyan fontos szerepet tölt be a város, Budapest a műben, mint a hősnő életének helyszíne. A másik rövidfilm 1977-ben készült, címe Várostérkép Budapest. Ennek már egyedüli főszereplője a főváros. Utolsóként megnézhetünk egy kisfilmet arról, hogy tisztelgett Szabó ebben a művében is mestere, Máriássy Félix előtt. Máriássy Budapesti tavasz című filmjéből láthatjuk azt a részletet, ami a rakparton Dunába lőtt zsidókról szól, s utána megnézhetjük a Szerelmesfilmből az idevágó idézetet.

Peregi Tamás

• Publikálva: 2012.04.24. 13:21 • Címke: játékfilm, videó, manda, ajánló, dvd