Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni bútoraival, személyes tárgyaival berendezett emlékszobát adtak át szerdán a 13. kerületi RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban.
A kiállítás a Pozsonyi úti lakás dolgozósarkát és hálórészét rekonstruálja azokkal a berendezési tárgyakkal, amelyeket Radnóti Miklósné 2014. februári elhunyta után unokahúga és örököse, Vári Györgyné Milch Hermina adományozott a kerületnek – idézte fel az emlékszoba szerdai átadásán Tóth József polgármester. Mint hozzátette, az átvett tárgyak az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe kerültek, majd az önkormányzat a bútorokat és textileket restaurátorok segítségével rendbe hozatta.
Fotó: Mohai Balázs/MTI
A polgármester utalt azokra a véleményekre, amelyek kétségbe vonták Gyarmati Fanni végakaratát. „Álszentnek és felháborítónak tartottuk a hagyatékra vonatkozó igényt” – fogalmazott. Mint hozzátette, a költő özvegye soha senkinek nem említette, hogy szándékában állt volna a hagyaték egyben tartása, Radnóti Miklós kéziratait pedig a legalkalmasabb intézményre, a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Ferencz Győző költő, a Radnóti-hagyaték gondozója, az emlékszoba szakmai kurátora felidézte, hogy az emlékhely létrehozását Gyarmati Fanni unokahúga kezdeményezte. Mint kiemelte, a kiállítás nem a mártírium legendáját kívánja erősíteni, a látvány is ez ellen hat „a maga szolid hétköznapiságával”. Radnóti Miklós és felesége 1935 augusztusában költöztek be a Pozsonyi úti lakásba, ahol a költő 1944 májusi bevonulásáig, Gyarmati Fanni pedig egészen haláláig élt.
A szobabelső rekonstrukciójánál a legfőbb szempont a hitelesség volt: a fogas és az újraszőtt szőnyeg kivételével minden tárgy – például az íróasztal, a karosszék, az írógép vagy a faliképek – eredeti – hangsúlyozta Ferencz Győző. Az emlékszoba szerdától állandó kiállításként, a Radnóti Miklós Művelődési Központ nyitva tartási ideje alatt, díjmentesen látogatható.
MTI