a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
Százéves az autóbusz közlekedés Budapesten
Kiállításra készül a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum csapata
Március elején egy jubileumra figyelhettek fel a technikatörténet kedvelői és a pesti lokálpatrióták: számos cikket és blogbejegyzést olvashattunk arról, hogy százéves az autóbusz közlekedés Budapesten.
Az évszázados távlatba vesző eseményről egy autentikus szakértővel beszélgettünk: Merczi Miklóssal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főosztályvezetőjével, aki a városi közlekedési gyűjtemény főmuzeológusa is az intézménynél. A jubileumból a MaNDA sem szeretne kimaradni: mi a filmarchívumunkban őrzött filmhíradó részletekből válogattunk néhányat: a második világháború előtti és utáni közlekedésről, valamint egy olyan ünnepségről, amikor még élő szemtanúk mesélhettek az indulás pillanatairól.
Nyugati (Berlini) tér, a Budapest-Újpesti Személyszállítási Rt. autóbuszával (fotó: Fortepan)
Nekem ez furcsának tűnik, létezik, hogy 1915 márciusa előtt egyáltalán nem volt autóbusz közlekedés a fővárosban?
Szervezett formában nem volt. Magánautóbuszok közlekedtek, de nem menetrend szerint, nem adott útvonalon, hanem iránytaxi jelleggel, hasonlóan, mint amit ma is lehet látni nagyobb taxik formájában. 1915 március elsején viszont adott két végállomás között, egy útvonalon indult meg Budapesten a menetrend szerinti autóbusz forgalom.
A legújabb típusú magyar gyártmányú autóbusz bemutatása, 1926
Melyik volt az az útvonal?
Az Andrássy út és az akkori Vilmos császár útja, ma Bajcsy-Zsilinszky út sarokról, a földalatti megállójától indult a busz az Andrássyn, Hősök tere felé. A Dózsa György út és Bajza utca sarkán volt a kinti végállomás.
Miért pont ezt a viszonylatot választották?
Egyszerűen ez volt a legszebb, legfrekventáltabb útvonal. Később, az autóbuszok viszonylatszámainak megállapításakor is respektálták ezt, mert ez az útvonal kapta az egyes viszonylatszámot. Ami azóta sajnos már megszűnt.
Maradt fenn arról dokumentum, hogy járt-e valamilyen ünnepséggel az első járat megindítása?
Ez a március elseje egy vasárnapra esett 1915-ben. Reggel hét órakor megjelent egy autóbusz, később egy másik is, hiszen két járművel indult meg a menetrend szerinti közlekedés: egy benzinmotoros és egy emeletes, akkumulátoros autóbusszal.
Meg kell szakítsalak: jól hallottam, akkumulátorossal?
Hogyne, ebben az időben is beszélhetünk villamos hajtású járművekről. Sokkal inkább, mint manapság. Zárójelben megjegyzem, hogy a trolibuszt is előbb találták ki, mint az autóbuszt, menetrend szerinti közlekedésben… De visszatérve arra a bizonyos vasárnapi napra: egy rendőr állt a busz mellett, és elindult a közlekedés. Kezdetben gyér utasszámmal, mert nem tudták, mire való, nem volt igazán jól kommunikálva ez az új szolgáltatás. Sokan „furcsa madárnak” találták, hogy nincsen az omnibusz előtt egy ló, hovatovább nincs sín a lóvasút alatt. De lassan elfogadott közlekedési eszköz lett ez is.
50 éves az autóbusz, 1965
Hány megállója volt?
Nem volt megállója, „logikus utcasarki leintéseknél” állt meg és ment tovább. Miután ez a helyzet tarthatatlanná vált, négy-öt megállót jelöltek ki.
A jegyet a sofőrtől kellett venni?
Ebben az időben minden közlekedési eszközön, sőt később, a húszas években, a több kocsiból álló villamosokon minden kocsin is volt kalauz. Tőle kellett jegyet venni. Hat krajcár volt egy jegy, nagyjából az árakhoz viszonyítva hasonló árszintet képviselt, mint ma. Nem számított különösebben előkelő dolognak utazni rajta. Ugyanazt a közönséget célozta meg, mint manapság. De a szegényebb réteg gyalogolt…
Mi lett a két jármű sorsa, amelyekkel megindult a közlekedés?
A benzinmotoros pár hét üzem után felmondta a szolgálatot. Ez egy Austro-Daimler volt. Nagyon hamar kivonták a forgalomból. A másikat elvitték frontszolgálatra, mint ahogy az 1917-ig bevezetett autóbuszok mindegyikét. Emiatt meg is szűnt az autóbusz közlekedés az első világháború idején. Csak 1921-ben indult meg újra, de már egészen más kocsiparkkal. Az eredeti busznak nincs nyoma, sajnos valószínűleg megsemmisült a háborúban, ahogy a többi is e sorsra jutott.
Az első világháború előtti időszakban ez az egy vonal létezett?
Nem. Lassú fejlődésnek indult, 1917-ig körülbelül tíz viszonylaton közlekedett autóbusz, Budán is. De a háborús események miatt nem volt igazán nagyívű a fejlődés, mint aztán utána. Vagy mint manapság, akikor 277 viszonylaton közlekedik autóbusz, ami azért elég szép szám.
Azt kimondhatjuk, hogy a mai állapotokhoz vezető szerves fejlődés csak a húszas évek elejétől tart?
Csak részben. A fejlődés a második világháborúig, pontosabban 1944 őszéig tartott. Akkor ismét minden jármű megsemmisült. 1946-47-ben indult meg újra az autóbusz közlekedés.
Így készül az autóbusz, 1964
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak milyen relikviái vannak az autóbusz közlekedés első éveiből?
Elsősorban fotók, és egy-két menetjegy is található a gyűjteményben 1921 előttről. A húszas évektől fogva is kevés eredeti relikvia van. Ez egy érdekes kérdés a városi közlekedési muzeológiában. A vaskerekű járművek relikviái sokkal inkább megmaradtak, mint a gumikerekűeké. Nem lehet rá pontos magyarázatot adni, miért, de a gumikerekű járműveket sokkal inkább szétvágják selejtezéskor, mint egy vaskerekűt. Éppen ezért nagyon kevés gumikerekű jármű maradt meg, nemcsak a kezdeti időszakból, de egyáltalán.
Száz éves az autóbusz (fotó: MTI)
Melyik lehet a legrégebbi fennmaradt autóbusz?
Most újítanak fel egy 1948-as gyártású TR-5-ös autóbuszt, nem sokára kész lesz. Hamarosan önjáróként fog működni és utasokat is fog szállítani. Rendkívül szép busz szerintem. Ezen kívül Ikarus 55-ösök, 66-osok, amelyek veteránkorú járműként egyáltalán még közlekednek. A múzeum leltárában egy Ikarus 556-os van, amit a szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeumban mutatunk be. Egyébként a muzeális típusoknál nem lehet beszélni a teljesség igényéről: nagyon sok különböző típus fordult elő a főváros utcáin. Viszont egy igen átfogó, 30 darabos szériát tudunk mutatni a látogatóinknak 1:25-ös léptékű modellekből.
Készültök-e jubileumi rendezvénnyel a százéves évforduló kapcsán?
Elsején a BKV tartott ünnepséget a Hősök terén, járműparádéval. Ehhez a múzeum nem csatlakozott, ellenben április 16-án nyitunk a múzeumunk egyik intézményében, a Kazinczy utcában található Elektrotechnikai Múzeumban egy kiállítást. Itt egy autóbusz szimulátor is kipróbálható lesz a gyerekek nagy örömére, valamint eredeti autóbusz ülésekből enteriőrt rendezünk be. Stílszerűen a megnyitó napján régi autóbusz fog a helyszínre pöfögni a Közlekedési Múzeum elől. A többi: legyen meglepetés!
Képes Gábor