a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Rejtő Jenő közbelép, mindenki őszinte örömére
Vajon honnan jött a ma 110 éve született Reich Jenő páratlan érzéke, hogy embertársait jól kiismerve úgy figurázza ki,
hogy az egyszerre abszurd és életszagú, ugyanakkor végtelenül emberi?„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makaó nevű kártyajátékon nyerte el Noah Bertinus professzortól…”
Az életben mindig eljön egy-egy pillanat, amikor elengedhetetlenné válik, hogy Rejtőt olvassunk. Valahol azt hallottam, hogy egy rákbeteg, mikor megtudta, hogy menthetetlen, elkezdett non-stop Stan és Pan filmeket nézni, és a nevetés olyan jót tett neki, hogy meggyógyult. Nem tudom, Rejtő hány embert menthetett meg ily módon, de a magyarokat ismerve legalábbis százezreket.
Az, hogy bejárta a fél világot, és különféle érdekes munkákat végzett (volt heringhalász, idegenlégiós, dokkmunkás, házaló), valószínűleg hozzásegítette ahhoz, hogy különleges emberismeretre tegyen szert. Azt is nagyon jól tudta, hogy mivel lehet hatni az emberekre. A szőke ciklonban pontos receptet is ad a sikerhez: „Végy két ifjú szerető szívet, törd meg, forrald fel a szenvedélyeket, hintsél a tetejébe egy kis édes egyházi áldást, és jól megfőzve vagy félig sületlenül bármikor feltálalhatod az olvasónak.”
Életműve hasznos útmutató az élethez annak, aki tud olvasni a sorok között. Az általános műveltséghez hozzá tartozik, hogy ismerjük jellegzetes karaktereit, illetve legfrappánsabb mondásaiból idézhetünk alkalomadtán.
| Íme, egy rövid válogatás a kedvenceimből: „A sors olyan, mint egy részeges szabász: amikor belevág a szövetbe, még nem tudni felöltő lesz-e belőle vagy nadrág.” „A női becsület olyan, mint a jó szabás: annyira sem szabad feltűnni, hogy dicsérjék.” „Sok férfi olyan, mint a frakk: ha nélkülözi a megfelelő környezetet, használhatatlan lesz.” „Ez a lány maga sem tudta, hogy mit akar, de abból nem engedett, és semmi sem olyan végzetes erejű, elsöprő hatalom, mint a nő, ha valamiben nincs igaza.” „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.” |
Figuráit addig csiszolgatta, formálta gondosan, míg végül önálló életre keltek. Fülig Jimmy: a kikötők fenegyereke, aki nevét fülig érő mosolyáról kapta, de személyiségét hatalmas pofonjai teszik feledhetetlenné az inzultáltak számára. Piszkos Fred: a Kapitány, akinek kebelében a vastag koszréteg alatt igaz szív lakik egy forgópisztoly szomszédságában, és szokása cirkálókat lopni. Wagner úr: a kékszakállú (nem azonos azzal az úrral, aki feleségeket fogyasztott nagy számban), kedélyes életét állandó delíriumban tölti, és közben gyakran támaszkodik másokra (de mindig felsegítik és leporolják). Vanek úr: az örök civil, rendkívül rossz névmemóriával, aki Gorcsevet helyettesíti a légióban, mégis életben marad. És még sok-sok jellegzetes egyéniség, akik a regény végére az olvasó régi jó ismerőseivé válnak, mert kalandjaik során bebizonyítják, érdemesek megbecsülésünkre, hiszen a legsötétebb dokkból jött matróz is lehet úr és a gyengék védelmezője.
Rejtőt olvasva megismerjük a kikötők kíméletlen világát, a szaharai oázisok és helyőrségek életét, eljutunk Afrika belsejébe vagy akár a Boldogság Szigetekre (ahol Fülig Jimmy ex-uralkodó pertut ivott a néppel: „Szervusz nép!” – „Szervusz király!”). Karakterei igazi nehézfiúk, fegyházat járt gazemberek, mégis a betyárbecsület kötelezi őket, és az olvasó hajlamos eltekinteni apró jellembeli hiányosságaiktól, mert van bennük költőiség, életfilozófiájuk néha vetekszik Platónéval és tetteik előtt kalapot le (mert különben lerepül).
Annak, aki még nem ismeri Rejtő műveit, kezdetnek ajánlanám a Vesztegzár a Grand Hotelbent (mert egyszer még hasznos lehet tudni, hogyan lakhatunk hetekig egy hotelben anélkül, hogy bejelentkeztünk volna) és A szőke ciklont (mert megvilágítja a férfi és nő közötti vonzerő mibenlétét, úgy ahogy még egy tudósnak sem sikerült), és persze alapmű A tizennégy karátos autó (mert felfedi, hogyan lehetünk már fiatalon Nobel-díjasok és milliomosok). Folytatásnak a Piszkos Fred könyveket (hogy kiismerjük magunkat alvilági körökben), azután amikor már függővé váltunk, folytathatjuk a sort a légiós regényekkel (mert nem árt egy kis továbbképzés becsületből és önfeláldozásból) és így tovább, amíg az összest el nem olvastuk. Ezután a kedvenceinket egy-két évente olvassuk el újra, hiszen mindig tartogat valami újat, ami előzőleg elkerülte a figyelmünket.
Így válnak Rejtő regényei lassan füveskönyvekké: mindig kiválaszthatjuk az aktuális élethelyzetünkhöz legjobban illőt, és kiolvashatjuk belőle a számunkra éppen leghasznosabb bölcsességet, akár a Ji csing-ből. Sokan a Keresztapára esküsznek, míg mások Yoda-rajongók, én a Rejtő-könyvekben rejtőző pozitív energiában bízom. Ha járművön olvassuk, ne csodálkozzunk, ha a mellettünk ülő megkér, hogy ne lapozzunk olyan gyorsan, vagy ha éppen a végállomáson vesszük észre, hogy elfelejtettünk leszállni, esetleg gyanakodva néznek ránk, mert hangosan kacagunk olvasás közben.
Emléktáblája a VII. kerületben
Sokszor elgondoltam már, mi lett volna, ha nem hurcolják el munkaszolgálatra és nem hal meg 1943 januárjában, alig 37 évesen. Ha nem akkor és oda születik ahová született. Bárcsak 100 évig élhetett volna, és még számtalan regénnyel és színdarabbal gazdagíthatta volna „hasfájós bolygónkat”, mosolyra fakasztva emberek millióit. Ha angolul írt volna, ma világhírű lenne, és nevét együtt emlegetnék olyan elismert szerzőkkel, mint P. G. Wodehouse, Gerald Durrell és Jerome K. Jerome. Csak néhány regényét fordították le angol nyelvre, pár éve pedig a német könyvpiacot kezdte meghódítani, de ismertsége sajnos nem számottevő, sokkal többet érdemelne. Humorát hungarikummá, regényeit kötelező olvasmánnyá nyilváníttatnám.
| „Hát, ide hallgasson. Most még a 27-es közlegény kéri majd, hogy két néger szolga gyaloghintón vigye kivonuláskor, ezt persze aláírom, és ha perceken belül befut a kérése, hogy az őszi nagygyakorlatokra a kincstár költségén elkísérhessék vidám hölgyismerősei, ennek sem lehet akadálya, sőt megelőzzük kérelmében, és parancsot kap még ma az ezredtrombitás, hogy hajnalban hárfázással jelezze az ébresztőt, mert félő, hogy a 27-es közlegény véletlenül felébred és megjelenik a sorakozásnál!... De ha ezzel készen van, akkor akasszon ki egy táblát az erőd kapujában a következő szöveggel: Elaggott, vidéki levélkézbesítők, lóápolók és reumás nyugdíjasok kényelmes otthonra találnak, ha felvétetik magukat újoncnak a francia idegenlégióba. Teljesen hülyék számára kedvezmény, különleges elbánás, altiszti rangban sürgölődő szárazdajkák... Hogy az a mennydörgős...” (Részlet A tizennégy karátos autóból) |
Aknai Zita
Rejtő Jenő digitálisan letölthető műveit egy könyvtáros blog gyűjtötte össze