a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

Csütörtökön nyílik a Könyvfesztivál

konyvfeszt_leadCsütörtökön nyitja meg kapuit a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A könyv és a szerzői jogok április 23-i világnapjához (Shakespeare és Cervantes halálának napjához) időzített kiállítás és vásár április 26-ig várja az érdeklődőket.

A könyves seregszemlén több mint harminc ország állít standot, a rendezvényre mintegy félszáz külföldi írót várnak, a hazai és a határon túli magyar irodalmat félezer alkotó képviseli. A díszvendég Jonathan Franzen amerikai író lesz, s az idei fesztivál középpontjában a 220 éves magyar könyvkultúra áll.

A magyar könyvkultúra legrangosabb nemzetközi eseményévé vált találkozó bemutatkozási lehetőséget biztosít az íróknak, üzletkötési és szellemi fórumot a szakmának, a magyar és külföldi könyvkiadóknak, könyvkereskedőknek és könyvtárosoknak, és több mint 410 programot kínál a könyvrajongóknak. A látogatottság évek óta magas, az 50-60 ezer látogató csaknem 50 ezer kötet, köztük több száz újdonság közül válogathat. A budapesti könyvfesztivál sajátossága, hogy az európai könyvvásárok gyakorlatától eltérően a kiállított könyvek a helyszínen meg is vásárolhatók, a Millenáris e négy nap alatt Európa legnagyobb könyvesboltjaként működik.

kertesz_grass_konyvfesztival_MTI
Kertész Imre és a könyvfesztivál díszvendége, Günter Grass, 2004 (MTI Fotó: Kovács Attila)

A budapesti könyvfesztivál ötlete már 1990-ben felvetődött, a megrendezésről szóló együttműködési megállapodást 1993 szeptemberében írta alá a Frankfurti Könyvkiállítás és Könyvvásár Igazgatósága, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Az I. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 1994. április 23-án nyílt meg a Budapest Kongresszusi Központban, a nagy érdeklődésre való tekintettel 2008 óta a Millenáris park a rendezvény helyszíne.

A programok között több száz felolvasás, dedikálás, könyvbemutató, beszélgetés, író-olvasó találkozó, kiállítás, koncert, gyermekprogram szerepel. Konferenciát tartanak a könyvpiac alakulásáról, és külön szakmai fórumot szerveznek a könyvtárosok számára. A kontinens 17 országából érkező tehetséges pályakezdő prózaírók a tizenötödik alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján mutatkozhatnak be, Magyarországot Mán-Várhegyi Réka képviseli. A fesztiválhoz először csatlakozik a független könyvesboltok Kis Könyves Éj elnevezésű rendezvénye – az érdeklődőket április 24-én éjjel is nyitva tartó, irodalmú profilú könyvesboltok várják. A négynapos eseménysorozat egyik leglátogatottabb helyszíne várhatóan most is a Gyermek(b)irodalom lesz, ahol a legkisebbeket a könyveken kívül egyéb színes programok is várják.

ulickaja_konyvfesztival_MTI
Ljudmila Ulickaja a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként, 2009-ben (MTI Fotó: Soós Lajos)

A díszvendéget megillető Budapest Nagydíjat a fesztivál nyitó napján Jonathan Franzen amerikai író kapja, akinek a Diszkomfortzóna című önéletrajzi írása a könyves seregszemlére jelenik meg. A fesztivál zárásaként adják át az év kiadója, az év fővárosi, illetve vidéki könyvesboltja elismerést, az év hangoskönyv hangja díjat, valamint a Budai Díjakat (ez utóbbi kitüntetést, amelyet 1994 óta osztanak ki a könyvszakmai rendezvényen, minden évben az oktatást leghatékonyabban szolgáló könyvek kaphatják meg). A látogatók a Szép Magyar Könyv verseny közönségdíjára szavazhatnak. A záró napon a jubiláló alkotók – Nemeskürty István, Vitányi Iván, Csoóri Sándor, Réz Pál, Sándor Iván, Bertók László, Tőzsér Árpád, Vekerdy Tamás, Vathy Zsuzsa, Kovács István, Szörényi László, Csordás Gábor, Esterházy Péter, Kulcsár Szabó Ernő, Rakovszky Zsuzsa, Szilágyi Ákos, Vámos Miklós – tiszteletére születésnapi irodalmi szalont rendeznek.

egressy zoltan kallo bea mti
Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík című könyvét az idei Könyvfesztiválra jelentette meg az Európa Könyvkiadó (MTI Fotó: Kallos Bea)
   

Az idei fesztiválon nem egy adott ország könyvkultúráját, hanem a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát ünneplik, mert 1795-ben jött létre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének jogelődje, a Pesti Könyvárusok Grémiuma (hivatalos nevén: Pester Buchhändler Gremium), Európa második legrégebbi civil könyvkiadói társasága. Kiállítás idézi fel a magyar könyvkultúra történetét. Az évfordulóhoz kapcsolódva számos szakmai rendezvényt tartanak. A világ könyvkultúráját meghatározó két szervezet, az International Publishers Association és a Federation of European Publishers pedig közös szakmai konferenciát tart Budapesten.
   
Az elmúlt években a fesztiválon díszvendég országként mutatkozott be Csehország, Franciaország, Kanada, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Kína, Románia, a skandináv országok, 2011-ben – Magyarország uniós elnökségének tiszteletére – rendhagyó módon az Európai Unió 27 tagországa, tavaly pedig Törökország.

jandl_mti
A Könyvfesztivál első díszvendége Ernst Jandl osztrák költő volt. Ez a kép korábban, 1981-ben készült egy budapesti felolvasáson (a képen látható még Görgey Gábor és Eörsi István író, MTI Fotó: Pólya Zoltán)
   
A könyvfesztivál eddigi díszvendégei, illetve az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjjal kitüntetett írói, költői: 1995 – az osztrák Ernst Jandl, 1996 – a magyar születésű izraeli Ephraim Kishon (Kishont Ferenc), 1997 – a Nobel-díjas magyar Kertész Imre, 1998 – az indiai születésű angol Salman Rushdie, 1999 – az orosz Viktor Jerofejev, 2000 – a lengyel Slawomir Mrozek, 2001 – a francia Robert Merle, 2002 – az angol Lawrence Norfolk, 2003 – a perui Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, 2004 – a Nobel-díjas német Günter Grass, 2005 – a brazil Paulo Coelho, 2006 – a spanyol Jorge Semprún, 2007 – az olasz Umberto Eco, 2008 – az amerikai Bret Easton Ellis, 2009 – az orosz Ljudmila Ulickaja, 2010 – az izraeli Ámosz Oz, 2011 – a svéd Per Olov Enquist, 2012 – az olasz Claudio Magris, 2013 – a francia Michel Houellebecq, 2014 – a finn Sofi Oksanen.

MTI

• Publikálva: 2015.04.21. 10:46 • Címke: program

Digitális Irodalmi Akadémia