a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Jonathan Franzen Budapesten
Az amerikai irodalom sztárja és fenegyereke, Jonathan Franzen amerikai regényíró a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.1959. augusztus 17-én született az Illinois állambeli Western Springsben, apja svéd származású volt. A Swarthmore College-ban tanult németet, majd a képzés részeként 1979-ben és 1980-ban Münchenben tanult és ott kapott diplomát. 1981-ben éa 1982-ben Fulbright-ösztöndíjjal tanult Berlinben.
Tanulmányai végeztével megnősült, Bostonba költözött, megpróbált regényíróként érvényesülni. Ez csak valamivel később, New Yorkban sikerült neki, 1988-ban megjelent a The Twenty-Seventh City (A huszonhetedik város) című könyve. A történetben szereplő irodalmi alakok szülei generációját jelenítik meg. 1992-ben publikálta az Erős rengés című családregényét, amely egy diszfunkcionális család életének bemutatásán keresztül a humánökológia globális problémáit feszegeti.
Franzen a Time címlapján...
2001-ben jelent meg Javítások című regénye, amely nemzetközileg is ismertté tette nevét, 35 nyelvre fordították le és elnyerte vele az Egyesült Államok Nemzeti Könyvdíját is. A regény azért is a figyelem középpontjába került, mert a híres tévés személyiség, Oprah Winfrey kiszemelte könyvklubja számára, de az író végül nem ment el a műsorba. (Évekkel később a Szabadság című regény bemutatásakor békültek meg egymással.) A Javítások kultregény lett, az HBO sorozatot forgatott belőle Ewan McGregor főszereplésével.
A 2009-ben megjelent Szabadság című regénye végleg a legnagyobbak közé emelte. Ez az Updike utáni amerikai családregény a szerelem és házasság egyszerre komikus és tragikus jelenkori rajza, a szabadság fogalmával, gyakorlatával együtt járó kísértések, terhek nyomasztó súlyának érzékeltetése. A regény egy sor irodalmi díjat söpört be, felkerült a The New York Times „2010 tíz legjobb könyve” listájára. A kritikusok szerint Joseph Heller 22-es csapdája óta egyetlen regény sem kavarta fel ennyire a közvéleményt.
... és a budapesti Könyvfesztiválon (MTI Fotó: Kovács Tamás)
Regényei mellett esszégyűjteményeket is közreadott How to Be Alone (Hogyan legyünk egyedül) címmel 2002-ben, 2012-ben pedig Farther Away (Még távolabb) címmel. Ő a producere az Emptying the Skies (Az ég kiürítése) című dokumentumfilmnek, amely az énekesmadarak megmentéséért folytatott küzdelemről szól. A film alapjául hasonló című, a The New Yorkerben megjelent esszéje szolgált.
A budapesti könyvfesztiválra jelenik meg magyarul 2006-os Diszkomfortzóna (The Discomfort Zone) című önéletrajzi esszégyűjteménye.
Jonathan Franzent 2012 márciusában beválasztották az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tagjai közé. 2012-ben a 62. Guadalajara Nemzetközi Könyvvásáron elnyerte a frissen alapított Carlos Fuentes-díjat. Szerepelt a Time magazin címlapján is, ami ritkaságszámba megy, Stephen King óta ő volt az első író, aki a címlapra került.
MTI