a rovat írásai

Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?

Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.

És elindult a nagy íróper

Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.

Segédmunkásból lett költő

Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.

Ishiguróé a Nobel

Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott

Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.

100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.

Csesztve és Sztregova, Arany és Madách

Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.

Költő elvont gondolatisággal

Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.

Tompa a búslelkű verselő lelkész

Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.

Ma van a magyar dráma napja

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.

King a rémkirály

Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.

Irodalom összes cikke »

A rejtőzködő múzsa

kozmutza leadHúsz éve, 1995. május 14-én hunyt el Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus, a gyógypedagógiai pszichológia hazai megújítója, Illyés Gyula író felesége, József Attila utolsó nagy szerelme.

Budapesten született 1905. november 21-én. Filozófiai-esztétikai és francia nyelvi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Közben két évig a párizsi Sorbonne-on tanult, ott írta doktori értekezését is, majd 1931-ben Budapesten filozófiából doktorált. A gyógypedagógia iránti érdeklődését egy cikk keltette fel, amelyet bölcsészkari évei alatt olvasott, jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Tanárai között volt Szondi Lipót, Tóth Zoltán és Bárczi Gusztáv, akik nagy hatással voltak rá, oklevelét 1934-ben szerezte meg.
   
Flóra 1936 végén ismerkedett meg Illyés Gyulával, majd József Attilával is, s mindkét férfi – akik barátok voltak ugyan, de költőként rivalizáltak – beleszeretett. József Attila már második találkozásukkor feleségül kérte a fiatal nőt, levelekkel bombázta, hozzá írta gyönyörű Flóra-verseit. Múzsája – saját bevallása szerint – irodalmi műveknek tekintette ezeket az alkotásokat, amelyek nem „személy szerint” neki szólnak. Igyekezett viszonozni a költő érzelmeit, de csak barátként, szerelem Illyés Gyulához fűzte. Illyés azonban akkoriban még nős ember volt, bár már nem élt együtt feleségével, összeházasodni csak válása után, 1939-ben tudtak.

kozmutza_illyes_mti
Családjával teázik tihanyi nyaralójukban, 1962-ben: baloldalt lánya, Marika, középen Illyés Gyula (MTI Fotó: Molnár Edit)
   
Harmonikus kapcsolatukra mindvégig nagy súllyal nehezedett a József Attilával való bonyolult, baráti-szerelmi hármas, a költői és emberi versengés emléke, a lelkiismeretfurdalás. A költő 1937. december 3-án bekövetkezett tragikus halála után az irodalmi életben valóságos boszorkányüldözés kezdődött, felelősnek – igazságtalanul – Illyést és Flórát kiáltották ki. Flóra először csak lánya számára írta meg, majd férje 1983-ban bekövetkezett halála után tette közzé saját visszaemlékezéseit és a költővel folytatott levelezésüket. József Attila utolsó hónapjairól című memoárkötete 1987-ben jelent meg, a mű kapcsolatukat és a költő utolsó hónapjait örökíti meg. (A nyilvánosságban mindvégig asszonynevét használta, így sokan nem is sejtették, hogy ő József Attila Flórája.)
   
Nyári szabadsága alatt 1938-tól öt éven át a Békés megyei Doboz községben vizsgálta, hogyan befolyásolja a nyomor a gyermekek szellemi fejlődését, eredményeinek egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér (1940) című munkájában. Pályakezdőként a főiskolán maradt, de tanított siketek, viselkedészavaros és értelmileg súlyosan károsodott gyerekek osztályaiban is. A gyógypedagógiai főiskolán Tóth Zoltán igazgató asszisztense volt, majd 1936-tól a Szondi Lipót, majd Bárczi Gusztáv vezette Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium munkatársaként többek között a Lipótmezei Elmegyógyintézetben végzett lélektani vizsgálatokat.

Fortepan: Pécs, Király utca, Nemzeti Színház. Balról az első Kézdy György színművész, mellette Nógrádi Róbert színigazgató, középen Illyés Gyula, tőle balra felesége, Kozmutza Flóra. Jobbról balra pedig Koltai Róbert színművész, mellette Tímár Éva színművésznő, Czímer József dramaturg és Szabó Tünde színművésznő.
Pécs, Nemzeti Színház. Balról az első Kézdy György színművész, mellette Nógrádi Róbert színigazgató, középen Illyés Gyula, tőle balra Kozmutza Flóra. Jobbról balra pedig Koltai Róbert színművész, Tímár Éva színésznő, Czímer József dramaturg és Szabó Tünde színésznő (fotó: Kotnyek Antal/Fortepan)
   
1946-ban Bárczival egyeztetve dolgozta ki a főiskola szervezeti szabályzatát és képzési programját. Ettől az évtől a főiskola Lélektani Laboratóriumát (ma Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet) vezette, 1972-től nyolc évig, 1980-as nyugdíjba vonulásáig a főiskola főigazgatója volt. Tisztségében sokat tett a gyógypedagógiai hivatás társadalmi rangjának elismertetéséért. Szívósan küzdött egy gyógypedagógiai épületegyüttes felépüléséért, az 1981-ben átadott épületben kapott helyet a kollégium, a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet és három gyakorló intézmény: a Gyakorló Iskola (a mai Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény), a Gyakorló Gyógypedagógiai Óvoda és a Gyakorló Beszédjavító Intézet (működése jelenleg felfüggesztve). A Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság Pszichológiai Szekciójának vezetője is volt.
   
Illyés Gyula 1983-ban bekövetkezett halála után az író hagyatékának rendezésével és közlésével foglalkozott. Megjelentette posztumusz verseskötetét (A Semmi közelít), Naplójegyzeteinek nyolc kötetét és az Illyés Gyula Emlékkönyvet. Több fontos gyógypedagógiai mű szerzője, illetve társszerzője.
   
Kozmutza Flóra 1995. május 14-én halt meg Budapesten, férjével közös sírja a Farkasréti temetőben található.

A Petőfi Irodalmi Múzeum oldalán a MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Illyés Gyula Archívuma munkatársainak segítségével létrejött képtárban további képeket böngészhetünk Kozmutza Flóráról.

MTI


• Publikálva: 2015.05.13. 15:53 • Címke: irodalomtörténet, évforduló

Digitális Irodalmi Akadémia