a rovat írásai
A kegyelemből agyonlőtt aradi ezredes
Igen, a 200 éve született örmény származású Lázár Vilmos nem is volt tábornok, csak az ezredesi rendfokozatot érte el, mégis halálra ítélték és kivégezték. Mivel éppen osztrák tábornoknak, Wallmoden altábornagynak adta meg magát, kegyelemből por és golyó általi halálra ítéltetett, nem akasztották, mint egy köztörvényest.
Milyen is volt ’56 egy vasi, vagy zalai faluban?
Mindenki ismeri 1956 októberének fővárosi eseményeit, arról viszont kevesebb szó esik, hogyan zajlott a forradalom és a hatalomátvétel mondjuk egy kis vasi, vagy zalai faluban. Ahol leginkább a rádiót hallgatva tudtak tájékozódni az emberek. A kérdést egy az adatbázisunkban fellelhető dokumentum segítségével próbáljuk megválaszolni.
Prágáé a Szláv eposz
Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család, döntött a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé.
Zárásig ingyenes a Nemzeti Ige-Idők című tárlata
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére a november 5-i zárásig ingyenesen tekintheti meg minden látogató a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-Idők című kiállítását, jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Utazás a 19. századba: teljes pompájában tündököl a zugligeti indóház
A Hűvösvölgybe tartó 56-os villamos vonalán még meglévő 19. századi, fából készített megállókhoz hasonló épületet tettek rendbe a Zugligetben. Az 1868-ban átadott zugligeti lóvasútvonal végállomásán 1885-re készült el a ma is látható indóház, amiben még tíz évvel ezelőtt is bérlakások voltak, állapota pedig folyamatosan romlott. Egészen mostanáig.
Seuso kincsei Fehérvárra utaznak
Vidéken először Székesfehérváron lesz látható a teljes Seuso-kincs, a Szent István Király Múzeum lesz ugyanis az október 29-én induló magyarországi vándorkiállítás első állomása.
Újra üvölt a palmürai oroszlán
Helyreállították és vasárnap Damaszkuszban kiállították a híres palmürai oroszlánszobrot, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei súlyosan megrongáltak a szíriai romváros első, 2015-ös megszállása alatt.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával
Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein.
A kastély újra a régi fényében tündököl majd
Mintegy 19 millió lejjel (1,29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma.
Sissi és Magyarország Kínában
A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban „Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században” címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Itt a Spintharus davidbowiei!
Hírességekről, többek között Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról neveztek el 15 újonnan felfedezett pókfajt, amelyeket a Vermonti Egyetem tudósai és hallgatói azonosítottak.
90 éves a Miskolc-Lillafüredi Erdei Kisvasút
Mi lehetne üdítőbb, mint a nyári forróság, vagy a téli szürkeség elől megszökni és a Bükkben kanyarogni
egy erdei kisvasúttal? A kisvasút népszerűsége nem
véletlen, hiszen ezt a vonalat nemcsak a szakirodalom emlegeti úgy, mint Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű
vasútvonalát.A Miskolcról induló vonat a hegyoldalban halad át a Szinva-patak völgyébe szorult Hámor község felett, majd át a mélyvölgyi viadukton, egy rövid alagút után megérkezik Lillafüredre, hogy egy újabb alagút után tovább kanyarogva elhaladjon az Őskohó előtt, majd a Garadna völgyében továbbhaladva megérkezzen Garadnára.
A kisvasút megépítése történelmi, ugyanakkor praktikus okokra vezethető vissza. Létrehozása az első világháborút lezáró békeszerződések után vált szükségessé, hiszen akkor erdeink java országhatáron kívül került, így szükségessé vált az Északi-Középhegység fáinak hasznosítása. A vasutat 1920-ban kezdték el építeni, és még abban az évben át is adták a fővonalat. Ekkor főleg a Bükkben kitermelt faáru szállítására használták a vasutat.
Kirándulók a lillafüredi kisvasút állomásán, 1968 (MTI Fotó: Szebellédy Géza)
Bár a személyszállítás már 1923-ban elkezdődött, a turizmus csak 1929-ben vált jelentőssé. Ekkor adták át Palotaszállót, melynek köszönhetően Lillafüred térsége is idegenforgalmi központtá vált. A kisvasút akkori vezetése meglátta a kisvasútban az idegenforgalmi lehetőséget az akkor még főleg teherszállítással foglalkozó kisvasútban, így el kezdték fejleszteni a személyszállítást.
Lillafüred, kisvasút: a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár felvétele a MaNDA adatbázisában
Két új motorvonatot is vásároltak mellékkocsikkal együtt és egy új vasútállomást is építettek Lillafüreden, a kisvasutat pedig átnevezték Szinvavölgyi Erdei Vasútról a jobban csengő Lillafüredi Állami Erdei Vasútra. A valódi fénykorát ekkor élte: az idegenforgalom mellett több mint 80 teherkocsinyi teherárut is szállított. A szerelvények a szenet a diósgyőri Márta-bányából szállították, dolomitot és a faárut a Garadna völgyéből. A LÁEV Diósgyőri Papírgyárral szoros együttműködésben volt, mivel a szükséges szenet és fát is a LÁEV juttatta el hozzá.
1939-ben a kisvasút hálózatának hossza 36,3 km volt, rajta tíz pályaudvar és huszonhat megállóhely működött. Ekkor még több mint egymillió árukm-t teljesített a kisvasút. A teherszállítás fejlődése egészen az 1960-as évekig tartott, később a motorizáció előretörésével fokozatosan visszaesett, majd megszűnt. A fővonal első rövidítése is ezért következett be. Ekkor Szent Anna templom és Fáskert közötti szakaszt városfejlesztési okok miatt megszűntették. 1978-ban a Fáskert és Dorottya utca szakasz következett, napjainkban a Dorottya utca a fővonal alsó, városi végállomása.
A megszűnt Szent Anna téri szakasz (forrás: laev.hu)
A kisvasút népszerűsége ennek ellenére folyamatosan növekszik. Évről-évre egyre többen utaznak a ma már turistalátványosságnak számító hálózaton. Jelenleg menetrendszerint csak a fővonalon van forgalom, de a kisvasutat üzemeltető ÉSZAKERDŐ Zrt. minden évszakban izgalmas programokkal várja a kisvonatozásra vágyókat.
További fotókat a kisvasútról itt lehet nézegetni
Tompa Éva