a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Móricz Zsigmond művei a filmvásznon
Hamar Péter könyve
Hiánypótló kötetet jelentetett meg a nyíregyházi Móricz Zsigmond
Kulturális Egyesület. A hazai filmtörténetírásban eddig még nem
készült olyan tanulmány, amely kizárólag egy író műveinek
filmváltozataival foglalkozik.A szerző Hamar Péter, irodalomtörténész–tanár, iskolaigazgató, filmesztéta, s nem mellesleg neves filatelista is, a legnagyobb magyar filmes témájú bélyeggyűjtemény tulajdonosa. Ez a kötete a harmadik Móricz Zsigmonddal foglalkozó könyve (a korábbiak: Móricz Zsigmond utolsó szerelme, 2007; Ködösítés nélkül, 2008).
A tanulmánykötet teljességre törekvő áttekintés az író filmes életművéről. Az első fejezet Móricz és a film találkozását, viszonyát vizsgálja autentikus forrásokra, az író naplójára, újságcikkeire, levelezésére, kiadatlan feljegyzéseire támaszkodva, amelyekből kiderül, hogy Móriczot nemcsak nézőként, majd később résztvevőként, de kritikusként és olykor teoretikusként is élete végéig foglalkoztatta a legújabb művészet, amelynek születése és kiteljesedése gyakorlatilag egybeesett "írói szárnypróbálgatásaival, érdeklődésével, alkotói kiteljesedésével".
A további fejezetekben Hamar Péter időrendi sorrendben mutatja be a Móricz műveiből készített 17 filmet: az 1930-ban készült, betiltott, majd elveszett Hány óra Zsuzsi? című rövidjátékfilmtől egészen a 2006-ban bemutatott Szabó István rendezte Rokonokig.
A szerző a filmek bemutatása során elsősorban Móricz írásaira, feljegyzéseire támaszkodik – számos esetben először közreadva azokat – de felhasználja a rendelkezésre álló irodalomtörténeti forrásokat és a filmek forgalmazása idején született kritikákat is. Alapos kutató- és feldolgozó munkájának eredményeként a magyar filmtörténeti és irodalomtörténeti kánont is sikerül helyreigazítania. Az egyes fejezeteket a tárgyalt filmre vonatkozó filmográfia zárja.
Hamar Péter könyvéből kiderül, hogy Móricz filmkészítéssel kapcsolatos tapasztalatai nem igazán voltak pozitívak. Az új művészettől általa elvárt művészi igényességet a gyakorlatban általában felülírták a filmkészítés üzleti szempontjai, és a napi politika, vagy az ízlés divatjai. Némi keserűséggel, de tudomásul kellett vennie, hogy az író kevéssé szólhat bele a műveiből és közreműködésével elkészült filmekbe. "Nem a mozgókép formálási törvényeivel, nyelvének sajátos kifejezési módjával került szembe, ezekhez ugyanis érzékenyen igazodott, hanem azzal az üzleti szemlélettel, amely erősebbnek bizonyult a művészi szándékánál." – olvashatjuk. Ennek ellenére – anyagi helyzete miatt is, hiszen a harmincas években mintegy 80 000 pengős adóssága volt, gyakorlatilag a teljes famíliáját ő tartotta el – újra és újra megpróbálkozott írásai megfilmesítésével. Még életében három filmbemutatója volt: a Komor ló című novella felhasználásával készült Hortobágy (Georg Höllering, 1937), a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Deésy Alfréd, 1936) és a Légy jó mindhalálig első változata (Székely István, 1936), ám egyik sem hozott számára igazán sikert. A Betyár című elbeszélésből forgatott, s a későbbiekben elveszett Szép csillag premierjét már nem érte meg.
Hamar Péter elemzései szerint az író halála után készült filmek többségében sem sikerült a rendezőknek (Bán Frigyes, Máriássy Félix, Fehér Imre, Szabó István és mások), úgy megjeleníteni Móricz hőseit a filmvásznon, ahogyan azokat ő írásaiban megfogalmazta, annak ellenére sem, hogy három film két változatban is elkészült. Az egyetlen igazi sikerfilm az 1975-ben Czinkóczi Zsuzsa főszereplésével elkészült Árvácska, Ranódy László második Móricz-adaptációja (az első a Légy jó mindhalálig 1960). "Ritka pillanat, amikor klasszikus irodalmi műből vele egyenértékű filmváltozat születik. Nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmművészetben is kevés példát találhatunk erre. Ranódy filmje e kevés kivételes esetek egyike. Árvácskájában Móricz Zsigmond végre megkapta az elégtételt a gyenge kísérletek, a félsikerek után. Az író hazaérkezett a filmvásznon is." – fejezi be tanulmánykötetét Hamar Péter.
A kötet végén táblázatban foglalja össze a televíziós Móricz-adaptációk (24 db) adatait, amit irodalomjegyzék, képanyag és névmutató követ. A Modus hodiernus sorozat harmadik kötetete a Magyar Nemzeti Digitális Archívum támogatásával jelent meg: illusztrációi a MaNDA gyűjteményéből származnak.
Lencsó László