a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

​Több, mint 77 magyar népmese

A Magyar népmesék a MaNDA adatbázisában és az Europeanán

magyar_nepmesekKi ne emlékezne az autentikus virágmotívumokat daloló kismadárra, a Kaláka dallamokra és furulyaszóra a főcímben, Szabó Gyula mesemondó hangjára és az „én mesémre”, amely mindig tovább tartott volna, ha nem lett volna vége a 6-8 perces játékidőnek?

A Magyar népmesék első sorozata 1977-ben indult útjára és 2011-ben készült el az utolsó, nyolcadik sorozat, összesen 100 résszel. Generációk számára mutatott be klasszikus magyar népi elbeszéléseket, olykor a tévémaci felvezetésében, máskor gyerekcsatornák műsorában. A történetek különlegességét és évtizedeken át tartó sikerét főként a furfangos mesék ötletgazdag, szellemes megoldásokkal tarkított képi világba helyezése okozta.

senyemret_nepmesek

A MaNDA adatbázisában a Magyar népmesék epizódjai, illetve a különböző tájegységek népművészetéből merítő képi megoldások, jellegzetes figuraábrázolások megcsodálhatóak képes forgatókönyvek és figuratervek formájában a Kecskemétfilm Kft. jóvoltából.

selyemret_nepmesek

Jankovics Marcell mellett, aki a rajzfilmek egy részének forgatókönyveit is jegyzi, illetve tervezőként és szakértőként is közreműködött a rajzfilmek készítésénél, Horváth Mária és Nagy Lajos rendezték az mesék nagy részét. Az eredeti ötlet Mikulás Ferencé, aki a legtöbb epizód producere is volt. Az első három sorozat dramaturgja Bálint Ágnes volt, akinek Mazsolát és Frakkot is köszönhetjük.

selyemret_nepmesek

Forrásként eredeti népmesegyűjtéseket használtak föl az alkotók a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának segítségével. (A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának Magyar népmesekatalógusa szintén megtalálható a MaNDA adatbázisában. Az első epizódokban népi mesemondók: Kóka Rozália, Hrotkó Károly hangján hallhatjuk a történeteket. Később színművészek is megszólalnak narrátorként, többek között Tolnay Klári, Molnár Piroska, Avar István és Szabó Gyula, aki a 3. sorozattól, összesen 88 részben kizárólagos és emblematikus hangja a népmeséknek. Szabó Gyulát 2005-ben a kecskeméti Animációs filmfesztiválon életmű-díjjal tüntették ki mesélői munkásságáért.

elatkozott_kastely_nepmesek

Az alkotások az egykori Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermében keltek életre, majd 1995-től, az 5. sorozattól a Kecskemétfilm Kft. munkatársai keze alatt folytatódik a rajzfilmek készítése. A Kecskemétfilm Kft. nevéhez fűződnek a Vízipók-csodapók és a Leo és Fred animációs sorozatok is. Utóbbi forgatókönyvei szintén elérhetőek a MaNDA adatbázisában.

elatkozott_kastely_nepmesek

Aki felelevenítené gyermekkori emlékeit, vagy a klasszikus történeteket az utókor épülésére szánná, a Magyar népmesék weboldalán egytől-egyig megtalálja azokat, és ezenkívül egyéb érdekességeket olvashat a kezdetekről, a készítőkről vagy a forrásul szolgáló népmesei gyűjtésről. Emellett mp3 formátumban letölthető a Kaláka-féle főcímdal, illetve kifestőként kinyomtatható egy-egy karakter.

nepmese_lead

A rajzfilmek elismertségét fémjelzi, hogy a magyar filmes események mellett nemzetközi animációs filmfesztiválokon is bemutatták őket. A sorozat az IMDb-n 10-ből 8,9-es pontszámot kapott. A Magyar népmeséket Európa-szerte, sőt Japánban, Kínában, Ausztráliában és az USA-ban televízióban is vetítették. Immár pedig bármikor, bárhonnan elérhető: az Europeana, az Európai Digitális Könyvtár oldalán is felfedezhetőek és megismerhetőek a magyar népmesekincs gazdagságából merítő bájos-furmányos történetek. Aki nem hiszi, járjon utána…

Takács Eszter

• Publikálva: 2015.06.14. 08:19 • Címke: animáció, europeana, manda adatbázis

Kapcsolódó írások

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.