a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Mozitörténeti kalandozás az Örökmozgóban
Múzeumok éjszakája 2015
103 éve működik mozi abban az Erzsébet körúti épületben, amelyben ma az Örökmozgó várja a nézőket. A Múzeumok Éjszakáján ebben a több mint 100 évet felölelő történetben merülhetünk el, az események csúcspontjaként emléktábla-avatással. Radó József, a magyar moziszakma egyik úttörője 1912-ben nyitotta meg a Royal Nagymozgót a Nagykörút és a Dob utca sarkán, egy divatkereskedés helyén. Mivel a moziüzemeltetés főútvonalon drágább volt, egyes mozitulajdonosok igyekeztek mellékutcai mozi látszatát kelteni, így amíg lehetett, Radó úgy tett, mintha a mozi a Dob utcából nyílna. Nyilván nem csak ennek a praktikának köszönhetően, de lelkes és rátermett vállalkozónak bizonyult, moziüzemeltetőként és filmkölcsönzőként (azaz forgalmazóként) is. A mozi befogadóképessége ebben az időben egy 1919-es adat szerint 256 fő volt.
(forrás: Fortepan)
A Royal Nagymozgó másod-, illetve harmadhetes mozi volt, ami azt jelentette, hogy csak a bemutató utáni, vagy az azutáni héten kapta meg az új filmeket, amelyeket ekkor már féláron lehetett megnézni. A kispénzű közönség járt ide, hogy olcsóban nézhesse meg a kaland- és cowboyfilmeket, mint néhány méterrel arrébb, a Royal Apollóban. 1925-ben Kováts Sándor és Krauth Árpád társultak, akik évekig vezették a mozit Vesta néven. 1938-ban Rázgha Ernő kapta az engedélyt, amit Rázgha Ernő Filmszínház Kft. névre állítottak ki. 1942-ben Erzsébet-mozgóra változtatták a nevét, amely a felszabadulás után ismét mint Vesta játszott az államosításig.
(forrás: Fortepan)
A mozi 1951 októberétől néhány évig a Pentele nevet viselte, majd 1954 végén a Mátra nevet kapta. 1975 végén lett belőle Mátra Mese és Ifjúsági Mozi, de igazán csak az 1983-as átalakításkor változtattak rajta, amikor kicsit levettek a hosszából, és megnagyobbították a gépházat. Az 1984-es nyitás után gyerek és felnőtt méretre átalakítható székekkel és egyedi belső dekorációval működött tovább egészen 1991-ig.
Az Örökmozgó mint archívumi mozi 1991-óta üzemel
1991. október 3-án nyílt meg Pest első fekete falú moziterme, az Örökmozgó Filmmúzeum, felújított nézőtérrel, tolmácsberendezéssel, kávézóval, könyvesbolttal – és a Magyar Filmintézet különleges filmkínálatával. A 124 férőhelyes archívumi mozi naponta változó három vetítéssel, havonta előre meghirdetett programmal várta a filmrajongókat. Filmhetekbe, tematikus sorozatokba rendezve mutatta be a filmarchívum állományába tartozó alapműveket és ritkaságokat. De egyedi vetítéseivel elhozta Magyarországra a kortárs film legizgalmasabb alkotásait és alkotóit is. A filmtörténet olyan nagyságai fordultak meg itt és vezették be filmjeiket, mint Volker Schlöndorff, Margarethe von Trotta, Michael Haneke, Hanna Schygulla, Lucien Pintilie, Dušan Makavejev, Vera Chytilová, Claude Lanzmann vagy Jirí Menzel.
A megnyitó, 1991. október 3. Gyürey Vera igazgató, Horváth György, Kövesdy Gábor – a mozi megálmodói és első vezetői (amatőr felvételen)
A kilencvenes években az Örökmozgó egyfajta folyamatos filmfesztiválként üzemelt, amit a pályázati rendszer, valamint a kultúrintézetek, nagykövetségek szoros együttműködése és támogatása tett lehetővé. Programszerkesztőink nagy hangsúlyt fektettek a kisebbségi témákra és a történelem vitatott kérdéseinek filmes körüljárására. És arra is, hogy a filmeket lehetőleg eredeti nyelven (felirattal, választható szinkrontolmácsolással), illetve eredeti formátumban (általában 35mm-es kópiáról) vetítsük. Filmheteink sokszor produkáltak teltházas vetítéseket – ekkor még nem volt youtube és letöltés: aki látni akarta a ritkaságokat, az Örökmozgó programját böngészte. Amit a részletes információt nyújtó havi műsorfüzet is megkönnyített. 1995-től minden évben Filmemlékezet Fesztiválon mutattuk be felújított filmjeinket és a restaurálás terén elért nemzetközi eredményeket és módszereket is.
|
Névváltozások: |
Az utóbbi években a környéken az összes mozi bezárt: a Tisza, a Szikra, a Vörös Csillagból lett Apolló, a Bástya, az egykori Filmmúzeumból lett Broadway, a Híradóból lett Horizont, a Zrínyiből lett Hunnia. Az Örökmozgó még tartja magát; legközelebbi szomszédai a Művész és az Uránia. A Múzeumok Éjszakáján ebben a több mint 100 évet felölelő izgalmas történetben merülhetünk el. Az események csúcspontjaként emléktábla-avatáson is részt vehetünk. Mottónk: „Dicsérni jöttünk az Örökmozgót, nem temetni.”
Örökmozgó, Múzeumok éjszakája, 2015. június 20. 20.00 Mozitörténeti kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők: Berkes Ildikó, Surányi Vera, Horváth György, Kövesdy Gábor, Gesztelyi Júlia, Kerékjártó Mihály – a mozi és a műsorszerkesztőség volt és jelenlegi munkatársai. Moderátor: Löwensohn Enikő
Felhasznált írások:
Majd száz éves (Filmkultúra)
Az Örökmozgó (egykori Mátra) mozi (Panoramio)
Löwensohn Enikő
Kapcsolódó írások
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.