a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Üdvözöljük az újat és megőrizzük a régit
Múzeumok éjszakája 2015 a MaNDÁban és az Örökmozgóban
Ez a mottója a MaNDA rendezvényeinek a Múzeumok Éjszakáján. A Széll Kálmán tér átépítése adja programjaink egyik apropóját. A régi Moszkva tér immár a múlté, de örökre ott marad emlékezetünkben és a mozgóképeken. És ha már mozi: 103 éve működik moziként az Örökmozgó, ahol szintén a múlt, a jövő és a gyermekek lesznek a középpontban ezen a délutánon és estén.
Negyedszer nyitja meg kapuit a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a Múzeumok Éjszakáján. A három évvel ezelőtti látogatók megismerkedhettek a filmgyártás és megőrzés kulisszatitkaival, a hűvös filmraktárral, filmeket nézhettek a vetítőben és az udvaron berendezett kertmoziban. Az Örökmozgóban Darvas Ferenc és fia, Kristóf zongorázott a némafilmek alatt, a Szépjuhásznénál pedig csillogó veterán autók és filmvetítés várta a nagyérdeműt. Két éve a már sikeressé vált programok mellett fellépett a Surfin’ Zighuli zenekar és a Máltai Szeretetszolgálat kezelésében lévő ferenchalmi Szűz Mária és Nepomuki Szent János kápolna is megnyitotta kapuit, ahol vallásos témájú híradófilmeket vetítettünk. A tavalyi MÚZÉJ a 80 éves Meseautó jegyében indult, az érdeklődők a filmintézet profiljába tartozó programok mellett megismerkedhettek a digitális filmfelújítással, a Telecine-berendezés működésével és 3D-ben digitalizálhatták kedvenc tárgyaikat.
Most, hogy a Széll Kálmán tér átépítésével eltűnik az egykori „Moszkva”, az a kultikus hely, ahol nemzedékek találkoztak és beszélgettek, a MaNDA nagyjáték-, rövid- és dokumentumfilm-vetítésekkel villant fel néhány filmre mentett pillanatot a múltból, és kiderül az is, hogy e tér gyermekei hogyan jelennek meg a nemzedéki életérzést az ötvenes évektől napjainkig bemutató filmekben. Újra kinyílik a 810 tonna filmet tartalmazó raktár ajtaja, ahonnan igazi klasszikusokat, ritkán látott filmes kincseket és közönségsikereket vesznek elő és mutatnak be a kedves közönségnek. Az archívumi körséta mellett megnézhetik, hogy milyen kulturális kincseket gyűjt a MaNDA adatbázisa.
Az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán több mint száz éve működik egy mozi. Az Örökmozgó Filmmúzeum és elődeinek történetét annak írói, a mozi egykori és jelenlegi munkatársai, valamint az ott vetített kultikus filmek elevenítik fel. Az előtérben Kunhegyesi Ferenc festőművész Roma Filmfesten sikert aratott képei tekinthetők meg. A gyerekeket bábkészítés és bábozás, árnyjáték, ritkán látott diafilmek és a Nojata zenekar koncertje várja. Lesz mozitörténeti totó és kerekasztal-beszélgetés, archív filmek és felvételek élő zongorakísérettel, végül pedig Cakó Ferenc teszi fel az „i”-re a pontot homokanimációs performanszával.
| Az Örökmozgó Filmmúzeum története 1912-ben kezdődött, amikor az Erzsébet körút és a Dob utca sarkán álló divatkereskedést filmszínházzá alakították és megnyitották a Royal Nagymozgót. Alapítója és tulajdonosa a magyar kinematográfia egyik úttörője, Radó József volt. 1922-től Vesta Mozgó néven folytatta működését, majd 1942-ben Erzsébet Mozira változtatták a nevét. 1945-től ismét Vesta a neve, aztán 1951 októberétől a Pentele nevet viselte. 1954 végén kapta a Mátra Mozi nevet, majd egy átalakítást követően 1975 végén nevezték el Mátra Mese és Ifjúsági Mozinak. A mese mozi helyén 1991. október 3-án nyílt meg a felújított Örökmozgó Filmmúzeum. |
Program a Budakeszi úton
Facebook-eseményoldal
Program az Örökmozgóban
Facebook-esemény
Löwensohn Enikő
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.