a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Mario Vargas Llosa az ELTE új díszdoktora
A világjáró, Nobel-díjas perui írót hazájában 1990-ben kis híján elnökké választották. Magyarországon visszatérő vendég és az olvasók egyik kedvence. Olvasmányos, sokszor a hatalom titkait kutató regényeit az Európa kiadó életmű-sorozatban jelentette meg. A napokban az ELTE díszdoktorává avatta, Madridban vette át a kitüntetést.
Mario Vargas Llosa 1936. március 28-án született Arequipa városában. Szülei még az előtt elváltak, hogy világra jött volna. Kisfiúként sokáig abban a hitben élt, hogy apja meghalt, anyai nagyszülei nevelték fel Bolíviában. Apja – akit tízévesen látott először – az elkényeztetett fiút katonaiskolába íratta, hogy „férfit faragjanak belőle”. Llosa, aki korán írni kezdett, két év után otthagyta a katonai akadémiát, és újságírónak állt.
A limai egyetemen irodalmat és jogot tanult, 22 évesen Párbaj című novellájával madridi ösztöndíjat nyert. Ennek lejártával nem tért vissza Peruba, megkezdte hosszú önkéntes emigrációját. Párizsban a francia rádió spanyol nyelvű adásának munkatársaként ismerkedett meg a latin-amerikai irodalom nagyjaival: Miguel Asturiasszal, Julio Cortazárral. A hetvenes évektől felváltva élt Spanyolországban, Angliában, Japánban, illetve Peruban. 1994-ben megkapta a spanyol állampolgárságot. Az utóbbi időszakban már csak kétlaki életet él, Peru és Spanyolország között ingázik, a déli félteke nyári időszakait tölti szülőhazájában.
2003-ban a X. Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként (MTI Fotó: Sándor Katalin)
Első regénye, az 1963-ban megjelent A város és a kutyák a katonaiskolában szerzett pokoli élményeit örökítette meg, s meghozta számára a világhírnevet. Ezután sorra következett a Peru lehangoló politikai valóságát, reménytelen mindennapjait bemutató A zöld palota és a Négy óra a Catedralban, e művei bonyolult szerkezetükkel alaposan próbára tették az olvasókat. A humoros Pantaleón és a hölgyvendégek, a Júlia néni és a tollnok, majd A világvége háborúja című történelmi regényben már áradó mesélőkedvét csodálhattuk. Több idő- és térbeli síkon játszódó elbeszélései magukkal ragadják az olvasót, a felfokozott ritmusú történeteket hús-vér figurák népesítik be.
Bár történetei elsősorban a perui és latin-amerikai valóságot tükrözik, Vargas Llosa nemcsak a spanyol nyelvterületen, hanem az egész világon ismert és kedvelt író. Regényeinek zöme magyar nyelven is megjelent, sőt a budapesti Vígszínház 1989-ben nagy sikerrel mutatta be a Pantaleón és a hölgyvendégek musicalváltozatát. Többször járt Magyarországon, először 1998-ban az Európa Könyvkiadó vendégeként, a Don Rigoberto feljegyzései című könyvének megjelenése alkalmából, majd 2003-ban ő volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, s átvehette a Budapest Nagydíjat is.
Az írót a politikai valóság mellett az is érdekli, miképpen formálódik fikcióvá a történelmi és politikai tapasztalat, hogyan születik az irodalmi mű. Vargas Llosa komolyan politizál is: a hatvanas években a szocializmus eszméjéért lelkesedett, mostanra már szelídebb, liberális elveket vall. 1990-ben Peruban elindult az elnökválasztáson, és csak kevéssel maradt le a győztes Alberto Fujimori mögött; ezt az időszakot Hal a vízben című regényében örökítette meg. Cikkei, nyílt levelei és nyilatkozatai hetente jelennek meg az angol, francia és spanyol nyelvű sajtóban.
1976 és 1979 között ő volt a Nemzetközi PEN Club elnöke. 1986-ban megkapta a spanyol Nobel-díjként emlegetett Asztúria hercege díjat az irodalom kategóriában, 1994-ben életművéért a legmagasabb spanyol irodalmi kitüntetésben, a Cervantes-díjban részesült, 1996-ban a német könyvszakma tekintélyes kitüntetését, a Békedíjat, 1998-ban első nem amerikai állampolgárként az Egyesült Államok legfontosabb irodalmi elismerését, a kritikusok díját vehette át. A irodalmi Nobel-díjra többször jelölték, 1995-ben a perui írószövetség vonta vissza jelölését „Peru-ellenes” magatartására hivatkozva: az író ugyanis a perui-ecuadori határviszály miatt bírálta Fujimori elnököt. A kritikusok és a közönség szerint is kiérdemelt kitüntetést végül 2010-ben nyerte el, „a hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”.
Újabb regényei közül 2000-ben jelent meg A kecske ünnepe, 2003-ban az Édenkert a sarkon túl, A kelta álma 2010-ben. A Nobel-díj átvétele után írt, Peruban játszódó regénye 2013-ban El héroe discreto címmel látott napvilágot; A diszkrét hős címmel megjelent magyar fordítását idén tavasszal, a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vehették kézbe az olvasók.
A Nobel-díjas író 2015 elején újra színésznek állt (korábban már három színdarabban is játszott): a madridi Teatro Espanol színházban saját színművének (Los cuentos de la peste) egyik szerepét alakította.
MTI/mandarchiv