Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Mindannyian emlékszünk rá, hogy egyetemi éveink alatt milyen ádáz harcot folytattunk egy-egy könyvért a könyvtárban, hogy a kötelezők felkutatása sokszor annyi időbe telt, mint elolvasásuk. Ennek azonban vége, mert április 29. óta már nemcsak a MEK-ben vagy a DIA-ban kutakodhatunk, de itt az ELDORADO is. Kipróbáltuk, hogyan működik.
A jelenleg béta-verzióban működő ELDORADO, azaz az Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára a magyarországi könyvtári rendszer közös elektronikus szolgáltatása. A program azt a célt tűzte ki, hogy digitális tartalmakat jogtiszta módon szolgáltasson. Így elvileg akár otthonról is elérhetünk, online olvashatunk és letölthetünk olyan kiadványokat, amelyek nehezen beszerezhetőek.
Az ELDORADO adatbázisában való keresés bejelentkezéssel és anélkül is lehetséges. A kereső alapvetően a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) adatbázisát használja, de cikkek adatai és a képek is kereshetőek. Jelenleg kb. ötmillió dokumentum – könyv, kép, térkép, kotta stb. – leírásában kereshetünk. A találati lista megjelenését követően a „Részletek” gombra kattintva láthatjuk a dokumentum további adatait:
Jelenleg a közkincsek között válogathatunk, illetve olyan dokumentumok között, amelyek eddig is elérhetőek voltak a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK). A közkincs (public domain) egy szellemi alkotásokra vonatkozó (leggyakrabban szerzői jogi) fogalom, mely olyan művet, alkotást jelent, amelynek felhasználására a jog nem ír elő korlátozást. Tehát az a dokumentum, amelynek szerzője halálát követően eltelt 70 év (Magyarországon az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról rendelkezik erről), avagy szerzője ismeretlen és a dokumentum első nyilvánosságra hozatala óta eltelt 70 év, vagy szerzője azt közkincsnek minősíti, nem tartozik szerzői jogi védelem alá. A közkincsnek jelölt dokumentumok bárki által szabadon felhasználhatóak. Így gond nélkül nézegethetünk az ELDORADO-ban régi veszprémi térképet, Konstantinápoly városáról szóló leírást, vagy Huszti József monográfiáját Janus Pannoniusról.
A közkincseket sok esetben rögtön letölthetjük, vagy online olvashatjuk, ahogy például ezt az 1638-ból származó metszetet is:
Azonban amikor egy 1806-ban megjelent szakácskönyvet szerettünk volna megnézni (Úri és közönséges konyhákon meg-fodult szakáts-könyv, 1806), ami kora okán közkincsnek minősül, mégis a jogvédett tartalmakkal megegyező folyamatot kellett volna lefolytatni. Talán itt csak magára a digitalizálásra vonatkozna az árajánlat:
Amikor jogvédett tartalmat szeretnénk megkapni, akkor ugyanis ajánlatot kell kérnünk. Mi John Lukacs: Budapest, 1900 – A város és kultúrája című kötetével próbálkoztunk, amely értelemszerűen szerzői jogvédelem alatt áll. A digitális tartalmak jogszerű szolgáltatása érdekében bizony fel kell készülnie az olvasónak, hogy ilyen esetben a kívánt könyvre várnia kell, nem is keveset. Ahogy a megrendelésünk visszaigazolásában olvashatjuk, a jogok tisztázását kutatás előzi meg, addig is a (digitalizált) dokumentumot helyben lehet olvasni (nem azonnal): „Az Ön által keresett dokumentumot csapatunk rövidesen megvizsgálja, különös tekintettel annak digitalizálhatóságára és szerzői jogi státuszára. Jogvédett dokumentum esetében, amíg a távoli eléréshez szükséges engedély(eke)t a szerzői jog tulajdonosaitól beszerezzük, a digitalizált dokumentumot az OSZK helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára online megtekintheti. Amint ez lehetővé válik, haladéktalanul értesíteni fogjuk!”További homályos pont, hogy jogvédett tartalamak esetén, amennyiben megállapodást kötnek a dokumentum digitalizálásáról és letölthetővé tételéről, miért teszik azt közkinccsé, így mindenki számára elérhetővé, hiszen maga a szolgáltatás díjköteles: „Amennyiben a jogtisztázás eredményeként közkincsnek nyilvánítjuk a dokumentumot, valamint a dokumentum digitalizálását vállaljuk, ajánlatot készítünk az Ön számára. Amennyiben Ön az ajánlatot elfogadja, a dokumentumot digitalizálni fogjuk, ennek elkészültekor pedig értesítjük Önt. Ebben az esetben a kért dokumentumot mindenki számára elérhetővé tesszük.” – Talán így valósul meg a közkincsek közösségi forrásból való digitalizálása.
Mindenesetre, miután a szerzői jogokat rendezték és a dokumentumot digitalizálták, a felhasználó árajánlatot kap, ha ezt elfogadjuk, a dokumentum átkerül a Megrendeléseim mappába, majd a Dokumentumaim menüponton keresztül már olvashatjuk is. Sajnos ez a happy end számunkra az árajánlatkérést követő három hét elteltével sem következett be, így arról sem alkothatunk képet, milyen nagyságrendű díjat kérnek a digitalizált dokumentumért mondjuk a nyomtatott kiadványhoz képest. Tehát továbbra is várjuk, hogy (legalább könyvszempontból) eljöjjön az ELDORADO.
Tompa Éva - Löwensohn Enikő