Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Július 30-án hetvenéves az a Nobel-díjas francia író, akinek Raymond Queneau volt a geometria tanára.
Patrick Modiano a Párizs melletti Boulogne-Billancourt-ban született. Anyja belgiumi flamand színésznő, olasz zsidó családból származó apja a második világháborúig kereskedőként dolgozott. A náci megszállás után nem volt hajlandó a sárga csillag viselésére, hamis személyazonosságot szerezve feketekereskedelemből tartotta fenn magát, állítólag a nácikkal kollaboráló franciákkal is üzletelt. Az apa nem nagyon vett részt a gyereknevelésben, az anya folyamatosan távol volt az otthontól, így Patrick és Rudy nevű öccse az anyai nagyszülőknél nőtt fel. A két fiú kapcsolata nagyon szoros volt, Patrickot nagyon megviselte, amikor a leukémiás Rudy tízéves korában meghalt, későbbi műveit öccsének ajánlotta. Modiano a thones-i Szent József kollégiumban, majd a párizsi IV. Henrik gimnáziumban tanult, ahol a neves író, Raymond Queneau volt a geometriatanára. Az ő hatására kezdett irodalommal foglalkozni, Queneau vezette be az irodalmi berkekbe is. Patrick érettségi után döntötte el, hogy az irodalom lesz a hivatása. Húszévesen iratkozott be a Sorbonne bölcsészkarára, de csak azért, hogy elkerülje a sorkatonai szolgálatot, az előadásokat nem látogatta. Egyetemi évei alatt sanzonszövegeket írt, majd 1968-ban megjelent első regénye La Place de l'Étoile címmel. A második világháborúban játszódó mű egy zsidó kollaboránsról szól, és Modiano apja, aki találva érezte magát, megpróbálta felvásárolni az összes példányt.
A fiatal és ambíciózus író, aki ekkor még nem is gondolt a Nobel-díjra
1972-ben megjelent Les Boulevards de ceinture című regényéért megkapta a Francia Akadémia nagydíját, neve egyre inkább bekerült az irodalmi köztudatba. A hetvenes évek elejétől kezdve forgatókönyvíróként is dolgozott, első munkája a Louis Malle rendezővel közös Lacombe Lucien című játékfilm volt Franciaország náci megszállásáról. 1978-ban jelent meg a Sötét boltok utcája című regénye, amelynek emlékezetét vesztett főhőse a hatvanas években megpróbálja felidézni a megszállt Franciaországban vele történteket. A detektívregények izgalmait idéző műért elnyerte a legrangosabb francia irodalmi kitüntetést, a Goncourt-díjat. Az író későbbi műveinek is középponti témája maradt a holokauszt utáni nemzedék identitásválsága, az emlékezés lehetősége. Alapvető fontosságú számára a múlt felfejtése és az önazonosság kérdése. Írásaihoz családja történetéből és a német megszállás alatti eseményekből, valamint interjúkból, újságcikkekből is merít. Előfordul, hogy egy-egy szereplője több történetben is feltűnik, mint ahogy az is, hogy korábbi epizódokat jobban kibont későbbi műveiben, amelyeket Párizs és a történelem kapcsol össze.
A világsikerű könyv francia borítója
Egy 1941-es újságcikk ihlette a Dora Bruder című regényét, amely hazájában valóságos kultuszműnek számít, olyannyira, hogy 2015-ben Párizsban felavatták a Dora Bruder sétányt. A fikció és dokumentumpróza határán egyensúlyozó mű nyelve klasszikusan veretes, ez a végtelenségig lecsupaszított, minden felesleges szótól megfosztott szöveg más műveit is jellemzi. A Dora Bruderen kívül több regénye is megjelent magyarul, így például a Sötét boltok utcája, az Augusztusi vasárnapok, A Kis Bizsu és az Éjfű is. Írt gyerekkönyveket is, Catherine Certitude című kisregénye a 2015-ös Budapesti Könyvfesztiválra magyarul is megjelent. Regényei közül többet megfilmesítettek. Modianót 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díjával tüntették ki.
Modiano 2014-ben egy svédországi könyvvásáron
2014-ben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat, az indoklás szerint az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait. Ugyanebben az évben megkapta a francia Becsületrendet is. 1970-ben vette feleségül Dominique Zehrfuss könyvillusztrátort, akitől két lánya született: Zina rendező, Marie pedig énekes és író lett.
MTI