a rovat írásai
Kultúrgyár lehet a szombathelyi volt 11-es huszárlaktanyából
Országos hatókörű kulturális logisztikai, valamint digitalizációs központ, egy „igazi kultúrgyár″ épülhet fel a volt 11-es huszárlaktanya műemléki védettség alatt álló épületeit is megújítva Szombathelyen – közölte csütörtökön Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere.
Új felületen folytatjuk
Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.
Visszabeszél a templom oldala
Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”
Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában
Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.
Munkát bőven adó szeptember
Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.
A rekorder múzeumalapító korsója
Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg
A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.
Finta Sándor és Walt Whitman
Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.
Tihany elveszett várai
Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról,
pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt
egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és
ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig
sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.
Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok
A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.
Szép szál ember volt ez a III. Béla
III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.
Mi is az a nassaui palack?
A jó víz nagy érték volt minden időkben, a gyógyvizek pedig talán még kelendőbbek voltak. Bizony, adatok vannak rá, hogy már a harmincéves háború (1618-1648) idején, amikor a gyógyulni vágyókat a hadi események elvágták kedvenc ivókúrájuknak a helyszínétől, a németek elkezdték palackokban szállítani a gyógyvizeket. S ahogyan ez lenni szokott, kialakult egy állandó, csak erre a célra használt palackforma. A túrkevei Finta Múzeum jóvoltából most egy ilyent tanulmányozhatunk 3D-ben a MaNDA gyűjteményében.
Nassaui palacknak hívják úgy általában ezeket a sómázas bevonatú kőagyag edényeket. Az elnevezés természetesen nem a Bahama-szigetek legnagyobb városát takarja, hanem egy 1806 és 1860 között létezett német hercegséget ágaskodó oroszlánnal a címerében. A mai Hessen és Rajna-Pfalz tartományok helyén lévő állam területe gazdag az ásványvizekben, emellett a Rajna jobb partján a Westerwald dombjai kiváló minőségű agyagot rejtenek. Ezt akár 1500 fokon is lehet égetni, így vízálló lesz a cserép, tehát alkalmas az ásványvizek tárolására, szállítására. (Az üveg ebben az időben még drága és törékeny volt, ezért használták erre a célra a cserepet.) Így tehát minden együtt van ahhoz, hogy beinduljon az ipar. Ami egy 1869-es adat szerint odáig fejlődött, hogy 2 299 256 darab literes és 1 755 628 darab félliteres palackot állítottak elő a térségben. Mert ez a két kiszerelés alakult ki az idők folyamán, a literes palackok természetesen arányosan magasabbak és szélesebbek voltak feles társaiknál, de a forma azonos volt. A különféle fazekasműhelyek, ahol előbb korongozással, majd préseléssel állították elő az edényt, megjelölték korsóikat, így kerültek feliratok is – általában közel a palack nyakához.
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!
Az, hogy Magyarországra is eljutottak ezek a vizek, nem kétséges, hiszen számtalan ilyen edény van múzeumoknál, magángyűjtőknél az országban. A XIX. század második felében volt a legtöbb belőlük nálunk a piacon, de a források szerint a bécsi Hofburg például már 1799-ban szerződött a szállításra. Így hát a császár és környezete a Karlsbadtól 14 kilométerre található Gieshübe forrásainak vizét itta, de a sós gyógyvizek többsége Nassau, Trier és Essingen környékéről került bele a cseréppalackokba. Hogy aztán Túrkevére hogyan keveredett el ez az egyliteres palack, azt nem lehet tudni. Talán felírta az ivókúrát valakinek az orvos vagy egy átutazó hagyta el.
Pálffy Lajos
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer
Egységes Nemzeti Oktatási és Kulturális Térinformációs Rendszer – Információk: tevékenység, képgaléria, rendezvények, dokumentumok.
Történelmi játékok
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com
Közkincstár
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.