a rovat írásai

Új felületen folytatjuk

Kedves Olvasó! Mindenek előtt köszönjük, hogy a kultúrával foglalkozó számos internetes oldal közül bennünket is érdeklődéssel lapozott. A MaNDA, mint közintézmény feldarabolása után e honlap kiadója a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lett, feladata pedig az archívum gyarapodásának bemutatása, cégünk törekvéseinek ismertetése. Ezekhez a célokhoz egy új felületet készítettünk, ahol mindig elérhető lesz a most búcsúzó mandarchiv.hu is.

Visszabeszél a templom oldala

Hát, ha már egyszer eljutottunk Tihanyba, nem mehetünk el szó nélkül a félsziget legismertebb attrakciója, a visszhang mellett sem. Ami minden ellenkező híresztelés ellenére működik, és egészen pontosan hét egymás után gyorsan elhadart szót képes „visszamondani” a templom fala. Például azt, hogy „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!”

Ózdi intézményeink az Echo Televízió építészeti műsorában

Huszonhárom percben mutatta be az Echo Televízió a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. által működtetett két ózdi intézményt, a Nemzeti Filmtörténeti Élményparkot és a Digitális Erőművet. Az október 14-én, szombaton adásba kerülő műsorban az építész tervező mellett megszólalt a két intézmény és a Forum Hungaricum vezetője is.

Munkát bőven adó szeptember

Sok szó esett már ezen a felületen a két világháború közti falu életéről. Megismerhettük a tisztségviselőket, a falu tekintélyeit és mesterembereit is. Csak még magáról a parasztról, a falu lakójáról nem nagyon esett szó. Pedig ők adták akkoriban az ország lakosságának legnagyobb részét. Nézzük hát meg, mit csinált a magyar földműves az esztendő hónapjaiban. Nézzük meg már csak azért is, mert ez is egy elsüllyedt világ, azok a tevékenységek, szokások rég a múlté lettek, amik meghatározták a falusi ember életét akkoriban.

A rekorder múzeumalapító korsója

Nem is ez a korsó az érdekes most nekünk, bár egészen szép darab. Hanem a megtalálójával, Dornyay/Darnay Bélával foglalkozunk most. Aki amerre járt, mindenütt múzeumot alapított. Emellett 11 évig áldozópap is volt, és piarista szerzetes.

Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg

A jó Károly Róbert királyunk pedig annyi mindent tett itt, hogy azt kár is lenne egy cikkbe belezsúfolni. Hogy aztán némi képet kapjunk a 14. század elejének magyarországi viszonyairól, nézzük csak meg jobban az első vegyesházi uralkodónk hatalomra jutását.

Finta Sándor és Walt Whitman

Hogy mikor találkozhatott a Túrkevéről induló szobrász, Finta Sándor Walt Whitman költészetével, azt nem lehet tudni biztosan. A Szabó Lőrinc, Babits és Füst Milán által is fordított verseit leginkább eredetiben, angolul olvashatta, hiszen 1923-tól New Yorkban élt. Az viszont biztos, hogy tetszett neki ez a fajta költészet, ezért is készülhetett el a túrkevei Finta Múzeum által most 3D-ben tanulmányozható kis éremmel.

Tihany elveszett várai

Gyulaffy kapitány uram Csobánca után illenék szólni Tihany váráról, pontosabban várairól is. Mert a félszigeten már 5000 évvel ezelőtt állt egy földsánc, s rómaiak pedig az átkelő védelmére őrtornyot emeltek, és ez így ment tovább egészen 1683-ig, amikor Tihany a töröknek mindig sikeresen ellenálló földvára a levegőbe repült. Vagy eltalicskázták.

Lármafa, véres kard, postáskisasszonyok

A két világháború közötti falu egyik fontos közintézménye volt az éppen idén 150 éves Magyar Királyi Posta által fenntartott és működtetett postahivatal. Ahol a távíróval párhuzamosan a telefon is működött, ahol fel lehetett adni a leveleket és a táviratokat. Amiket aztán „házhoz is szállított” a postás, akit kézbesítőnek is neveztek. Az első emancipált munkahelyek egyike volt, a postáskisasszony kezelte az elektronikus masinákat, de ki is hordta a leveleket, ha nem volt önálló kézbesítője a hivatalnak.

Szép szál ember volt ez a III. Béla

III. Béla királyunkról pedig csak jót mondhatunk, konszenzus van arról a történészek között, hogy az ő uralkodása alatt volt a legerősebb, leghatalmasabb az Árpád-ház. Magyarország pedig – legalábbis a királyi bevételeket tekintve – megelőzte Franciaországot és Angliát is.

Asszonyok védelmezte Csobánc

Bizony, nem csak Egerben ragadtak kardot, forróvizes fazekat a nők, hanem megvédték Csobáncot is, mikor a labanc ostromolta. Hatvan férfi és nő, a környék nemesasszonyai, lányai egy ezer fős császári seregtestet győztek le. Úgy, hogy annak majdnem fele tisztestül, parancsnokostul a fűbe harapott a 376 méteres hegy oldalán.

MaNDA összes cikke »

Mi is az a nassaui palack?

adatbazis

A jó víz nagy érték volt minden időkben, a gyógyvizek pedig talán még kelendőbbek voltak. Bizony, adatok vannak rá, hogy már a harmincéves háború (1618-1648) idején, amikor a gyógyulni vágyókat a hadi események elvágták kedvenc ivókúrájuknak a helyszínétől, a németek elkezdték palackokban szállítani a gyógyvizeket. S ahogyan ez lenni szokott, kialakult egy állandó, csak erre a célra használt palackforma. A túrkevei Finta Múzeum jóvoltából most egy ilyent tanulmányozhatunk 3D-ben a MaNDA gyűjteményében.

Nassaui palacknak hívják úgy általában ezeket a sómázas bevonatú kőagyag edényeket. Az elnevezés természetesen nem a Bahama-szigetek legnagyobb városát takarja, hanem egy 1806 és 1860 között létezett német hercegséget ágaskodó oroszlánnal a címerében. A mai Hessen és Rajna-Pfalz tartományok helyén lévő állam területe gazdag az ásványvizekben, emellett a Rajna jobb partján a Westerwald dombjai kiváló minőségű agyagot rejtenek. Ezt akár 1500 fokon is lehet égetni, így vízálló lesz a cserép, tehát alkalmas az ásványvizek tárolására, szállítására. (Az üveg ebben az időben még drága és törékeny volt, ezért használták erre a célra a cserepet.) Így tehát minden együtt van ahhoz, hogy beinduljon az ipar. Ami egy 1869-es adat szerint odáig fejlődött, hogy 2 299 256 darab literes és 1 755 628 darab félliteres palackot állítottak elő a térségben. Mert ez a két kiszerelés alakult ki az idők folyamán, a literes palackok természetesen arányosan magasabbak és szélesebbek voltak feles társaiknál, de a forma azonos volt. A különféle fazekasműhelyek, ahol előbb korongozással, majd préseléssel állították elő az edényt, megjelölték korsóikat, így kerültek feliratok is – általában közel a palack nyakához.

nassauipalack
Kattintson a képre, majd a 3D-ikonra!

Az, hogy Magyarországra is eljutottak ezek a vizek, nem kétséges, hiszen számtalan ilyen edény van múzeumoknál, magángyűjtőknél az országban. A XIX. század második felében volt a legtöbb belőlük nálunk a piacon, de a források szerint a bécsi Hofburg például már 1799-ban szerződött a szállításra. Így hát a császár és környezete a Karlsbadtól 14 kilométerre található Gieshübe forrásainak vizét itta, de a sós gyógyvizek többsége Nassau, Trier és Essingen környékéről került bele a cseréppalackokba. Hogy aztán Túrkevére hogyan keveredett el ez az egyliteres palack, azt nem lehet tudni. Talán felírta az ivókúrát valakinek az orvos vagy egy átutazó hagyta el.

Pálffy Lajos 

• Publikálva: 2015.08.06. 10:53 • Címke: 3D, manda adatbázis, digitalizálás

Történelmi játékok

mohacs_jatekindito
Harcmezők – A játékot fejleszette a Történelmi Animációs Egyesület. Kapcsolat: Baltavári Tamás, 30-853302230-8533022, tamas.baltavari@hotmail.com

Közkincstár

károly róbert
Uralkodó, akit háromszor koronáztak meg – A 12 éves Caroberto a délvidéki Frangepánok, Subicsok és Babonicsok lefizetése után partra is száll Dalmáciában, és elindul Buda felé. Még tart a menetelés, amikor III. András hirtelen elhalálozik, így aztán Bicskei Gergely esztergomi érsek meg is koronázza valami sebtében előkerített koronával a 13 éves ifjút. Ez volt Károly Róbert első megkoronázása, amit még kettő követett.