a rovat írásai
Nem a rák, méreginjekció végzett a költővel?
Nemzetközi szakértők egy csoportja szerint százszázalékos bizonyossággal kijelenthető, hogy a Nobel-díjas chilei költő, Pablo Neruda halálát nem rák okozta, ahogy azt annak idején a katonai rezsim állította a dél-amerikai országban.
És elindult a nagy íróper
Hatvan éve, 1957. október 25-én kezdődött az 1956-os forradalom utáni Kádár-kormány nagy nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós jogi eljárása, a „nagy íróper″.
Segédmunkásból lett költő
Október 24-én lesz hetvenöt éves Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író.
Ishiguróé a Nobel
Kazuo Ishiguro angol írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Hemingway tíz évesen képzeletben Európába utazott
Előkerült Ernest Hemingway első elbeszélése, amelyet még tízéves korában írt. A fikciós útinaplót két Hemingway-kutató, Sandra Spanier és Brewster Chamberlin találta meg egy Key West-i magánarchívumban.
100 éve született Szbó Magda - megemlékezés Debrecenben
Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából emlékházat és domborművet avattak az író egykori iskolájában, a debreceni Dóczy gimnáziumban.
Csesztve és Sztregova, Arany és Madách
Madách Imre Irodalmi Napokat tartanak a szlovákiai Alsósztregován és a Nógrád megyei Csesztvén; a pénteki és szombati rendezvény programjait Arany János születésének 200. évfordulója jegyében állították össze, és megemlékeznek a két költő barátságáról is, tájékoztatta az MTI-t a csesztvei Madách Imre Emlékház munkatársa.
Költő elvont gondolatisággal
Hatvan éve, 1957. október 3-án halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító.
Tompa a búslelkű verselő lelkész
Kétszáz éve született Tompa Mihály, népdalokból kiinduló édes-bús elégiák és hazafias versek szerzője. Három település református lelkésze, és Petőfi, majd Arany barátja. Aki végül is három faluban élte le életét, és vetette papírra tekintélyes életművét.
Ma van a magyar dráma napja
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
King a rémkirály
Nagy valószínűséggel Stephen Edwin King írással tölti 70. születésnapját is. Na jó, mondjuk inkább, hogy azért reggel még bepötyög néhány bekezdést az aktuális műből, és csak azután adja meg magát a nagy napnak. És ünnepelheti, ünnepeltetheti magát, mert valószínűleg ő a világ legismertebb, és legelismertebb élő írója.
Elhunyt Poszler György irodalomtörténész
Életének 85. évében csütörtökön elhunyt Poszler György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.
Poszler György 1931-ben született Kolozsváron, a város piarista gimnáziumában tanult. 1945-ben került Magyarországra, ahol befejezte a gimnáziumot, és 1949-ben leérettségizett. 1953-ban szerzett magyar-történelem szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése után vidékre helyezték tanítani, előbb a mosonmagyaróvári, majd a szombathelyi mezőgazdasági technikumban oktatott. 1960-ban került át a szombathelyi felsőfokú tanítóképző intézetbe, ahol négy évig tanított – idézi a halálhírt először közlő Litera.hu az ELTE oldalán 2001-ben megjelent önéletrajzát. 1964-től dolgozott Budapesten, előbb a Népművelési Intézet, majd 1968-tól a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa volt. 1972-től az ELTE esztétika tanszékén, és ezzel párhuzamosan a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanított egyetemi docensként. Ugyanezen két intézményben lett 1983-ban egyetemi tanár. Az egyetemen esztétikát és irodalomelméletet, a főiskolán irodalomtörténetet tanított.
Tudományos kutató tevékenysége három területen bontakozott ki: az irodalomtörténet, az irodalomelmélet és az általános esztétika területén. „Korábban foglalkoztam az esztétikai nevelés elméletével is, de ezt a későbbiekben elhagytam” – írja 2001-es önéletrajzában. Szaklapokban és irodalmi folyóiratokban megjelent számtalan publikációja mellett több mint egy tucat könyvet is írt, ezek közül ő maga A regény válaszútjai (1981) és a Duna-völgyi reálfantasztikum (1998) című köteteit tartotta legfontosabbnak – írja a litera.hu. Pályája elején két könyvet is szentelt Szerb Antalnak, legutolsó kötete pedig Az eltévedt lovas nyomában (2009) volt. Poszler György 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese, 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt. 1997-ben elnyerte a Soros-alapítvány alkotói díját. 1998-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a magyar irodalom értékelésének esztétikai és filozófiai gondolkodású irányt adó munkássága elismeréseként. 1999-ben elnyerte a Nemes Nagy Ágnes-díjat, 2010-ben pedig Lukács György-díjjal tüntették ki.
MTI